Interjú

„Nem Amerikából jön”

Biró Milán és Kovács Márton – Soviet Monday

Zene

Hogyan dolgozik egy hálószobapunk-zenekar, mit lehet kezdeni a Kelet-Európa szürkeségét romantizáló on­line trendekkel, és mi köze mindennek a maffiózókhoz? A Soviet Monday énekesével és gitárosával új dalaik stúdiómunkálatai közben beszélgettünk.

Magyar Narancs: Csak ötleteket, demókat rögzítetek, vagy a végleges sávokat is itt veszitek fel?

Kovács Márton: Azt mondanám, hogy a kettő között van az igazság. A korai számaink tényleg úgy készültek, hogy mindent házilag oldottunk meg. Ebből a munkafolyamatból sok mindent megtartottunk. Most épp egy olyan dalon dolgozunk, amely teljes egészében hazai gyártmány lesz, kicsit tehát lo-fi, do-it-yourself jelleggel megy a dolog. Emellett folyamatosan demózunk is, az új ötletek majd a próbateremben lesznek jobban kidolgozva.

Biró Milán: Minden technikai megvalósításért Marci felel, az ő házi stúdiójában készülnek a felvételek, de az utómunkát gyakran kiszervezzük egy hangmérnöknek.

MN: Az úgynevezett hálószobapop elég nagyot megy az utóbbi években, világsztárok születnek otthon összebarkácsolt dalokkal. A hálószobapunk is létező jelenség?

Kovács Márton: A rock- és a punkzenében ennek még nagyobb hagyományai is vannak, mint a popban. A punkegyüttesek nagy része mindig is leszarta, hogyan szólnak az anyagaik, sok mindent baráti alapon oldottak meg. Manapság tényleg csak az élő dobfelvétel okoz nehézséget, mert azt nem olyan könnyű lezavarni egy társasházi lakásban. Például nekem sem kapacitásom, sem mikrofonparkom, sem elég aranyos szomszédaim nincsenek ehhez, így több dalban is dobgépet használtunk, egész élethűre meg lehet csinálni így is. Meg lehet oldani, ha a szokásos posztpunk karakterre van szükség, de azt is, ha valami gépiesebbre.

MN: A zenekar 2020 óta működik, 2021 óta viszonylag rendszeresen adtatok ki új dalokat. Az egyesével publikált dalok mellett eddig egy EP-tek, a Big Biznisz Here jelent meg tavaly. Tervben van a nagylemez is?

Biró Milán: Most pont egy olyan dalon dolgozunk, amely rajta lesz az első Soviet Monday-lemezen. Sokszor bemondtuk koncerten, hogy az album még az idén megjelenik, de nem fog. De komolyan tervben van, és dolgozunk is rajta.

Kovács Márton: Én sokáig nem akartam nagylemezt csinálni, mert minden arra mutatott, hogy leáldozóban van ez a formátum. Eleinte úgy voltunk vele, hogy induló zenekarként minek hozzunk ki egy nagylemezt, ha azt senki nem fogja meghallgatni? Inkább írtuk sorba a számokat, kiadtuk őket, tetszett az embereknek, aztán jött a következő. Csak mostanában lett valamiféle belső igényünk arra, hogy lemezt készítsünk. Talán tavasszal döntöttük el, hogy belevágunk.

Biró Milán: A nulláról indulva nem is lett volna anyagi lehetőségünk az eddig megjelent tíz számunkat mondjuk egy album formájában kihozni. A mostani elhatározáshoz tehát szükség volt az elmúlt évek bevételeire, amelyek éppen annak köszönhetően jöttek, hogy az egyesével kiadott dalok miatt elkezdett kiépülni a közönségünk.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.