A Luzerni Fesztivál Zenekara nagy múltú időszaki együttes, „történelmi korszaka” 1938-tól 1993-ig tartott, majd átmenetileg megszűntek, hogy a kétezres években Claudio Abbado vezetésével éledjenek újjá. Alkalmi státusa ellenére az LFO csúcsminőségű előadásokat produkált, Abbado ugyanis személyenként válogatta össze a zenészeket Európa legjobbjaiból, akik között világklasszisok is akadtak.
Abbado öt éve bekövetkezett halála után Riccardo Chailly vette át az együttes vezetését. A 66 éves karmester jelenleg kétségkívül pályája csúcsán jár, munkamódszerében és produkcióiban szuggesztivitás és szenvedély párosul pontossággal. Chailly és az LFO új Strauss-lemezének műsora azért telitalálat, mert a négy mű négy különböző oldalról világítja meg Strauss egyéniségét. Imígyen szóla Zarathustra: életmámor; Halál és megdicsőülés: miszticizmus; Till Eulenspiegel vidám csínyjei: humor és groteszk; Salome Hétfátyoltánca: erotika és expresszionizmus.
A négy mű négyféle világa alkalmat ad a karmesternek, hogy sokféle megszólalásmódot és zenei magatartást, a lehetséges olvasatok többféle szempontrendszerét és preferenciáját mutassa be egyetlen lemezen: a „szélesvásznú” késő romantikát, a wagneri fokozások hevét, a látomásos zenélés átszellemültségét, az áttört kamarazenei faktúrájú részletek aprólékosságát és virtuozitását, a hajlékonyságot, a színköltészetet, a művészi „utóidejűség” fülledt légkörét. A pazar zenekari hangzással megörvendeztető lemez legfőbb hozama ennek megfelelően annak megerősítése, hogy Strauss szédítően komplex szerző.
Decca, 2019
