Koncert

Rick Margitza/Franck Amsallem/Barcza-Horváth József/Balázs Elemér

Zene

Vájt fület simogató, ünnepi estében volt része a BJC közönségének, ráadásul a Világsztárok mottó ellenére sem kellett külön jegyet váltani a második részre; a kvartett bő két órát játszott erős, lelkes ház előtt. A négy tag nevét végig kivetítették, de azért leginkább Margitzára épült a produkció. Az amerikai szaxofonos a fiatal oroszlánoknak nevezett virtuóz generáció tagja, játszott Miles Davisszel, már a Merlin Jazz Clubba is eljött, azóta többször szerepelt nálunk, különösen, hogy 2003-ban Párizsba tette át a székhelyét. Mint elmondta, valamennyire hazajár, Detroitban magyar és felvidéki romák leszármazottjaként született, négyévesen nagyapja adott kezébe pici hegedűt. A hozzá képest fordított utat bejáró francia-amerikai zongorista, a McCoy Tyner-es lüktetést és európaias harmóniavilágot hozó Franck Amsallem mellé a két, minden jazzhájjal megkent muzsikus, Barcza-Horváth József bőgőn, Balázs Elemér dobon társult teljes erőbedobással.

Margitza felfogása túlzás nélkül konvencionális, betartja a modern mainstream határait, de óriási hatást ér el a tenoron. Hatalmas energiával, őszinte beleéléssel és koncentrációval képes olyan improvizációkra, amelyeknél tényleg már csak ürügy a téma. Önálló kompozíciók emelkednek ki egy-egy szólóból, mint például a Love Dance négyperces bevezetőjéből, vagy az E-Jones című, erősen coltrane-es témában, amelyet Lakatos Tony és Bolla Gábor társaságában három Gypsy Tenorként felvéve lemezen is kiadtak. Nem ez a stílus Margitza egyetlen zenei énje, komponál is, de ebben a stílusban olyan invenciózus, és olyan tökélyre vitte produkcióját, hogy ha mégis csak ennél marad, sem ő, sem a közönsége nem fogja soha megunni.

Budapest Jazz Club, október 30.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.