Lemez

Róisín Murphy: Róisín Machine

  • - minek -
  • 2020. december 9.

Zene

Az 1990-es évek közepétől, a Moloko tagjaként való feltűnése óta követi a világ az ír dalszerző-énekesnő-performert, aki váltott kreatív partnerekkel valósítja meg mindazt, amit szárnyaló fantáziája sugall.

Eltéveszthetetlen kézjegye a kétértelműségben tobzódó játékosság, a szeretetteljes műfaji travesztia, és a színpadon is megmutatkozó színészi véna, az általa szcenikailag is megkonstruált szituációkba való belehelyezkedés készsége. Az új, már régóta várt album például a tánczene gyökereiig és azon is túl viszi hallgatóságát, közben azt is megismerjük, miként gondolja tovább mindazt, amit a diszkó és a house tradíció kínál számára. Ebből a szempontból a Róisín Machine kétségtelenül egy perfekt tánclemez – logikus folytatása Murphy utóbbi jó évtizedes, főleg 12 inches maxikon kijött, gyakorta kollaborációkban megvalósított, értő remixerek kezén is átfutott produkcióinak. A kulcs itt Parrot (Richard Barratt alias Crooked Man), az érdemdús elektronikus tánczenei veterán személye, akivel közös, már évekkel korábban kijött dolgaik (például a hipnotikus Stimulation vagy az érzelmesen oldschool Jealousy) éppen úgy itt vannak, mint mostanában megjelent közös számaik (Incapable, Narcissus, Murphy’s Law) és egészen friss szerzemények.

A felületesen léhának tűnő diszkó/

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk