Lemez

Róisín Murphy: Róisín Machine

  • - minek -
  • 2020. december 9.

Zene

Az 1990-es évek közepétől, a Moloko tagjaként való feltűnése óta követi a világ az ír dalszerző-énekesnő-performert, aki váltott kreatív partnerekkel valósítja meg mindazt, amit szárnyaló fantáziája sugall.

Eltéveszthetetlen kézjegye a kétértelműségben tobzódó játékosság, a szeretetteljes műfaji travesztia, és a színpadon is megmutatkozó színészi véna, az általa szcenikailag is megkonstruált szituációkba való belehelyezkedés készsége. Az új, már régóta várt album például a tánczene gyökereiig és azon is túl viszi hallgatóságát, közben azt is megismerjük, miként gondolja tovább mindazt, amit a diszkó és a house tradíció kínál számára. Ebből a szempontból a Róisín Machine kétségtelenül egy perfekt tánclemez – logikus folytatása Murphy utóbbi jó évtizedes, főleg 12 inches maxikon kijött, gyakorta kollaborációkban megvalósított, értő remixerek kezén is átfutott produkcióinak. A kulcs itt Parrot (Richard Barratt alias Crooked Man), az érdemdús elektronikus tánczenei veterán személye, akivel közös, már évekkel korábban kijött dolgaik (például a hipnotikus Stimulation vagy az érzelmesen oldschool Jealousy) éppen úgy itt vannak, mint mostanában megjelent közös számaik (Incapable, Narcissus, Murphy’s Law) és egészen friss szerzemények.

A felületesen léhának tűnő diszkó/

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.