Mondhatnánk, hogy a Those Miles We Walked Alone-nak nem sok köze van az énekes anyazenekaraihoz, de ez nincs teljesen így: a Stereochristban kevésbé, a Haw-ban viszont már jobban tetten érhető – főleg az énekdallamokban és itt-ott a bendzsó használatában – Makó vonzódása az amerikai, gitáralapú folkzenéhez. Ilyesmi a The Devil’s Trade is: minimalista hangszerelésű, zömmel akusztikus gitárra épülő dalokat találunk a lemezen, amelyeket hallgatva ugyan adja magát a párhuzam David Eugene Edwardsszal vagy Tim Eriksennel, mégsem beszélhetünk egyszerű másolásról. Egyrészt minimalistább és földhözragadtabb, mondhatni személyesebb, intimebb a légkör, másrészt – főleg a két, magyar nyelvű Muzsikás-átirat, a Hulljatok levelek és az Azt gondoltam miatt – mégiscsak van benne valami sajátságosan európai. Harmadrészt pedig azért, mert a dalok egytől egyig csodálatosan sikerültek: a legmegindítóbb talán a tempósabb I’ll Be Your Dawn azzal a hihetetlenül eltalált a cappella-középrésszel és a belassult lemezzáró merengés, a Dew To The Land – de komoly bajban lennék, ha egyetlen dalt kellene csak ajánlanom róla.
A lemez szabadon letölthető a The Devil’s Trade bandcampoldaláról
