rés a présen

Saját kertecskével

  • rés a présen
  • Artner Sisso
  • 2024. július 10.

Zene

Szirtes Edina Mókus zenész

rés a présen: Július 19-e és 29-e között rendezik az idei Művészetek Völgye fesztivált, ahol tavaly óta saját helyszínnel is szerepelsz. Hogyan és honnan indult ez a kapcsolat?

Szirtes Edina Mókus: Gyermekkoromban voltam először a MűVölgyben. A szüleim vittek el. Sátraztunk, együtt nyaraltunk. Már akkor megigézett az a kultúrrengeteg, mindenhol egy zenekar, egy színházi előadás, egy műhely iparművészeti dolgokkal. Akkor éreztem először, hogy hogyan él a valóságban, az emberekben, az emberekkel együtt a művészet. Hogyan élteti egyik a másikat, hogyan tesz varázslatossá egy falucskát. Attól kezdve arról álmodoztam, ha nagy leszek, egyszer majd itt fogom játszani a muzsikámat. Abba bele sem mertem gondolni, hogy saját, önálló kertecskével.

rap: Hogyan működik az udvarrendszer a völgyben?

SZEM: Az udvarok rendszerének lényege a közelség, hogy egy-egy művész, alkotó, kovácsmester vagy színházi produkció tagjaihoz közelebb lehet menni. Testközelbe. Először is azért, mert apró. Az ezeken a helyszíneken zajló koncertekhez, előadásokhoz közel lehet menni, szinte bele lehet szagolni az előadásokba, megérinteni az előadókat. És lehetetlen ilyen közelről hazudni. Minden rezzenés égbekiáltó, de legjobban a csendeket szeretem. Mert a távoli zajok ellenére sokszor megadatik Kapolcson, hogy együtt legyünk csendben.

rap: A programok ezres nagyságrendű száma között a Mókus udvarban, vagyis a te udvarodban is van műsor rendesen. Ki állítja össze ezeket?

SZEM: Egy udvar művészeti menetét az udvar szellemi atyja találja ki, rendszerezi, kelti életre. Az is a lényege. Hogy az ő személye érződjön minden programból. Nálunk a zene a fontos, amelynek nem a divatosság vagy a szórakoztatás, táncoltatás a lényege, hanem a különlegesség, az egyediség. De ezenkívül a színház, az irodalom is jelen van. Van egy kis pajta, abban vannak a felolvasó előadások. Megtisztelő ajándék Mácsai Pál, Hernádi Judit vagy Geszti Péter jelenléte az idén ebben a sorozatban. Lesznek koncertek, a dzsessz és a világzene műfajában tevékenykedő kis létszámú csapatokkal, amelyek közül személyes kedvencem Nagy Ádám Zsiványjazz formációja.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.