mi a kotta?

Csellóközi magyarok

  • mi a kotta
  • 2024. július 10.

Zene

Komolyzenei programajánló a 2024/28. hétre

„Amikor elkezdtem csellózni, beleszerettem, mert kihallottam belőle egy hangot – a sajátomat” – mondta Msztyiszlav Rosztropovics, aki ugyanitt, Dvořák csellóversenyére gondolva, „ragyogó szónoknak” nevezte a hangszerét. Azóta az akusztikával foglalkozó tudományok is megállapították, hogy az emberi hangra – a tenorfekvésre – leginkább ez az instrumentum emlékeztet.

Vannak sikerre ítélt formációk, ám miközben nem kell ahhoz az impressziáriók Einsteinjének lenni, hogy megsejtsük Pavarotti, Domingo és „a harmadik fickó” magnetikus hatását, a 12 csellóból álló együttesre nem mindenki fogadott volna. Pedig a Berlini Filharmonikusok tucatnyi gordonkása már fél évszázada járja a világot, mindenütt sikert arattak, nagyra becsült komponisták írtak nekik zenedarabokat, s nem mellesleg megfordultak nálunk is. A MÁV Szimfonikus Zenekar gordonkásai pedig úgy gondolták, hogy nem szégyen a legjobbakat másolni, létrehozták hát a saját társulásukat, amelynek repertoárja Palestrinától Henry Manciniig terjed. Az együttes trombitával és ütőhangszerekkel is kiegészül ezen a szabadtéri koncerten (Óbudai Társaskör, július 12., nyolc óra).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.