Újabb akták a zenészvilágról I.

Sakkfigurák

  • Szőnyei Tamás
  • 2020.12.16 21:00

Zene

Som Lajos úgy halt meg, hogy nem tudhatta, melyik nap kerül valami nyilvánosságra a jelentéseiből. Ez a nap most jött el.

Több mint másfél évtizede, 2004. március 18-án, Vasököl címmel, ezeken a hasábokon közöltem egy írást a Nyilván tartottak – Titkos szolgák a magyar rock körül 1960–1990 címmel készülő kötetem előzeteseként. Fonyódi Péter Beatkorszak a pártállamban című könyvének egy vitatható részére reflektálva nyilvánosságra hoztam, hogy „Dalos” fedőnéven a P. Mobil és a Dinamit énekese működött együtt az állambiztonsággal 1981 és 1986 között. Igazságtalannak tartottam, hogy a Fonyódi által közölt dokumentum gyanúba keverte az énekes minden zenésztársát, ezért egyértelművé tettem, kiről van szó.

Vikidál Gyula lelepleződése után Som Lajosról is kiderült, hogy beszervezték, a fedőneve „Professzor” volt. 2004. április 22-én, a Klubrádió Kontra című műsorában Orosz József rákérdezett, hogyan és miről kellett jelentenie. A Piramis vezetője elmondta: közölték vele, hogy ha külföldi turnéra akarnak utazni, hangulatjelentéseket kell adnia. Két nap gondolkodási időt kért, megbeszélte zenekara tagjaival és a katonai elhárításnál szolgáló édesapjával, majd aláírt. Turnézhattak a Steppenwolf előzenekaraként Nyugat-Európában.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!

Neked ajánljuk

Öt és feles  

  • Sajó László

Ameddig lehetett (amikor már nem lehetett volna, akkor is), mehettek szurkolók a meccsekre, Magyarországon, hol is másutt.

Az otthonosság érzése

  • Bojtár B. Endre
A következőkben érdekes kordokumentumot teszünk közzé, mely a baráti Lengyelország politikai mindennapjainak színes, fordulatos világába enged betekintést.

„Nincs menekülési útvonal”

  • Sirbik Attila

Az absztrakt festészet kereteit folyamatosan új anyagok, technikák és formák alkalmazásával igyekszik tágítani. A legújabb kiállításán két sorozatát mutatja be, amelyek bár két külön világot jelenítenek meg, a forrásuk mégis közös.

Három piros ajtó

  • Sándor Panka

A Brenner József néven született Csáth Géza rendkívül szerteágazó tehetsége már egészen fiatal korában megmutatkozott, az írás mellett festett, hegedült és zenét is szerzett.

Mint nyaktiló

  • Toroczkay András

Ha gondolunk egyet, és beírjuk a keresőbe az idő szót, alig pár perc múlva már okos emberekhez, ún. tudósokhoz jutunk, akik azt állítják, hogy idő mint olyan, egyszerűen nem létezik. Soha nem is volt. Se múlt idő, se jelen (s hogy jövő nincs, azt meg legkésőbb a Sex Pistols óta tudjuk), az idő csak félreértés, érzéki csalódás.

Méz és fokhagyma

  • Radics Viktória

Pardon, de ezek nem novellák. Bár az Osiris Kiadó ilyen alcímmel látta el a kötetet, ezek nem novellák, hanem elbeszélések. A kiadó egy új sorozatot tervez; halk neve van: literatura (sorozatszerkesztő: Gyurgyák János), mely sorozat Rakovszky Zsuzsa elbeszéléskötetével indul.

„Elveszett gyerekként”

A Lótolvajok világhírű norvég szerzőjének tavaly jelent meg a legújabb könyve magyar fordításban. A Férfiak az én helyzetemben egy komptragédia és egy válás története, és egyben Arvid Jansen visszatérése is. Északiságról és írói műhelytitkokról beszélgettünk.

Kész a leltár?

  • Kőrizs Imre

Az alig két hete előkerült, feltételezhetően Gyömrői Edithez címzett (vers?)sorok eredetiségét több József Attila-szakértő is kétségbe vonta, ezért a tételt leveszik az aukciós listáról, és a kéziratot csak a hitelesség bizonyítása, azaz komoly szakértői vizsgálat után bocsátják újra árverésre. Mi indokolta a gyanút?