rés a présen

Salsa, bachata és reggaetón

  • rés a présen
  • Artner Sisso
  • 2024. június 12.

Zene

Mihályfy Júlia szervező, Cervantes Intézet

rés a présen: Mióta dolgozol a Cervantes Intézetben?

Mihályfy Júlia: Öt éve, előtte sokféle munkát végeztem. Dolgoztam kisebb külkereskedelmi cégnél és multinacionális vállalatnál még Argentínában, az egyetem mellett. Az utóbbi években EU-s kulturális projektekkel is foglalkoztam, és elvégeztem egy továbbképzést kulturális menedzsmentből a MOME-n. Argentínában születtem és nőttem fel, de magyar származású vagyok.

rap: Mi a feladatod az intézménynél?

MJ: A kulturális programok szervezésében veszek részt, helyi fesztiválokkal és szervezetekkel együttműködve. A Cervantes Intézet fő célja a hispán kultúra és a spanyol nyelv terjesztése, ebből veszem ki a részemet nap mint nap. Több itteni hispán nagykövetséggel, a spanyolon kívül a peruival, a kolumbiaival is együtt dolgozunk. Együttműködünk olyan helyi partnerekkel, mint a Magyar Zene Háza, a FUGA, az Eötvös10, hogy néhányat említsek csak. De más városokban is megjelenünk: volt már kiállításunk Szegeden és Pécsen, filmvetítéseink ugyanott, valamint a PécsLit-en, és irodalom éjszakája Debrecenben, amelynek mindig nagyon jó a fogadtatása. Olyan vidéki fesztiválokkal működünk együtt, mint a Bondoró vagy a Művészetek Völgye. Az utóbbi két évben pedig Veszprémmel is dolgoztunk a Veszprém–Balaton Kulturális Főváros projekt keretében, és ez az együttműködés megmaradt, így idén is részt vettünk a Nemzetközi Kortárs Táncfesztiválon. A járvány után az online nyelvtanfolyamokkal elértük, hogy Magyarország bármely pontjáról lehessen spanyol nyelvet tanulni, de akár katalán, gallego és baszk nyelvet is, illetve magyarul is, mert azt is tanítjuk, leginkább azoknak, akiknek spanyol az anyanyelvük.

rap: Idén 20 éves a Cervantes Intézet. Hogyan ünneplitek?

MJ: Nagy bulit szervezünk a Hunyadi téren június 15-én, 16 és 22 óra között, az Eötvös10, a spanyol nagykövetség, az Eurostars Ambassador szálloda, valamint a KultúrTapas támogatásával. Flamencobemutatóval és workshopokkal kezdjük a délutánt, majd a Son Tres trió zenél, salsa, bachata és reggaetón zenéket, így táncolni is lehet majd. Egyenesen Spanyolországból érkezik a Fetén Fetén, akik spanyol népzenét játszanak, és nagyon vidám hangulatot teremtenek, zárásként pedig a 10 fős Los Orangutanes cumbiát játszik. Lesznek gyermekfoglalkozások és színes gasztronómiai élmények, így minden érzékszerven keresztül átélhető lesz a spanyol kultúra. DJ Korski is fellép, aki egész délután-este hispán hangulatot fog teremteni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.