Lemez

Selena Gomez: Revival

  • Lang Ádám
  • 2015. november 22.

Zene

Az olyan tények mellett, mint a sok százmilliós nézettségű klipjei a YouTube-on vagy a 46 millió instagramos követője (amivel jelenleg az övé a negyedik legnépszerűbb profil az oldalon), kicsit talán komolytalannak tűnhet Selena Gomez karrierjének kritizálása innen, Budapestről. De miközben exfiúja, Justin Bieber tejfelesszájú nyálgépből szórakoztatóan zűrös jópasi lett, országos barátnője, Taylor Swift pedig okos diáklányból konkrétan a pop királynője, addig neki nem igazán sikerült újrapozicionálnia magát. Nem segített ezen a Spring Breakers-ös filmszerepe sem, sőt még állí­tólagos drogelvonójáról is kiderült, hogy csak a lupuszát kezeltette.

Kicsit távoli indítás ez, de a Re­vival legalapvetőbb hiányossága, hogy nincs mögötte egy jól kitalált karakter. Persze, annyi elképzelés van, hogy legyen ez egy kicsit szakítás utáni, picit meg újrakezdős lemez – de igazából nem kezdődik el semmi sem. Csak jönnek a hol szenvelgős, hol önspannoló, bárgyú bölcsességekben utazó dalok az r&b és a pop-EDM közti mainstream sávban. És még csak egy olyan bomba­sláger sincs, mint a Love You Like A Love Song volt. Pedig az A$AP Rockyval közös Good For You és a bónuszszámok közé tett Perfect alapjaira hivatkozva simán elképzelhető lenne az erősebb hiphopos orientáció is. Ehelyett azonban ő és a produkciós csapata megmaradnak a generikus középszernél, amire a meglévő rajongóknak ideig-óráig még egész biztos, hogy jó lesz a gyerekszobájukban kiugrálni a suli, a srácok és a szülők okozta stresszeket, de hamarosan ők is felnőnek majd.

Universal, 2015

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.