Lemez

Selena Gomez: Revival

  • Lang Ádám
  • 2015. november 22.

Zene

Az olyan tények mellett, mint a sok százmilliós nézettségű klipjei a YouTube-on vagy a 46 millió instagramos követője (amivel jelenleg az övé a negyedik legnépszerűbb profil az oldalon), kicsit talán komolytalannak tűnhet Selena Gomez karrierjének kritizálása innen, Budapestről. De miközben exfiúja, Justin Bieber tejfelesszájú nyálgépből szórakoztatóan zűrös jópasi lett, országos barátnője, Taylor Swift pedig okos diáklányból konkrétan a pop királynője, addig neki nem igazán sikerült újrapozicionálnia magát. Nem segített ezen a Spring Breakers-ös filmszerepe sem, sőt még állí­tólagos drogelvonójáról is kiderült, hogy csak a lupuszát kezeltette.

Kicsit távoli indítás ez, de a Re­vival legalapvetőbb hiányossága, hogy nincs mögötte egy jól kitalált karakter. Persze, annyi elképzelés van, hogy legyen ez egy kicsit szakítás utáni, picit meg újrakezdős lemez – de igazából nem kezdődik el semmi sem. Csak jönnek a hol szenvelgős, hol önspannoló, bárgyú bölcsességekben utazó dalok az r&b és a pop-EDM közti mainstream sávban. És még csak egy olyan bomba­sláger sincs, mint a Love You Like A Love Song volt. Pedig az A$AP Rockyval közös Good For You és a bónuszszámok közé tett Perfect alapjaira hivatkozva simán elképzelhető lenne az erősebb hiphopos orientáció is. Ehelyett azonban ő és a produkciós csapata megmaradnak a generikus középszernél, amire a meglévő rajongóknak ideig-óráig még egész biztos, hogy jó lesz a gyerekszobájukban kiugrálni a suli, a srácok és a szülők okozta stresszeket, de hamarosan ők is felnőnek majd.

Universal, 2015

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.