mi a kotta?

Stradivari-szoprán

  • mi a kotta
  • 2015. november 22.

Zene

„– A fiókomban – folytatta Lotte – ott van Osszián néhány éneke, a maga fordításában; nem olvastam el, mert mindig reméltem, hogy magától fogom hallani; de azóta sehogy se jutottunk hozzá. Werther mosolygott, előszedte a verseket, összeborzongott, amikor a kezébe vette, és könnybe lábadt a szeme, amikor beléjük nézett. Leült és olvasni kezdett. »Derengő éj csillaga, szépen szikrázol a nyugati égen, kiemeled felhődből tündöklő fejedet, büszkén haladsz a dombod felé. Mit kutatsz a pusztaságon? A viharzó szelek elültek; messziről idemorajlik a hegyi patak; zúgó hullámok játszanak a sziklán; esti bogarak zsongása rajzik a mezők felett. Mit keresel, szép csillag? De te mosolyogsz, és mégy utadon, örvendezve vesznek körül a hullámok, és fürdetik gyönyörű hajadat. Ég veled, nyugodt sugár. Jelenj meg, Osszián lelkének nagyszerű fénye!«”

Kultikus, sőt pusztító sikerű regényében így indította Johann Wolfgang Goethe azt a könnyes jelenetet, melyből bő száz évvel később, 1887-ben az operairodalom egyik legszebb francia tenoráriája vált. Nem a Virágária, s nem is Nadir románca, hanem értelemszerűen az Osszián dal Jules Massenet Werther című operájából, mely dalmű ősbemutatóját meglepő módon Bécsben tartották. A Werther ezen a hétvégén vagy negyedszázad elteltével végre visszakerül az Opera repertoárjára: Szikora János rendezésében, a mexikói Arturo Chacón-Cruz címszereplésével, s éppen nem mellesleg egy világhírű francia karmester, a 82 esztendős Massenet-specialista, Michel Plasson vezényletével (operaház, október 25., hat óra).

Az elkövetkező napokban még egy nevezetes idős maestro vendégeskedik majd Budapesten: a még Michel Plassonnál is hat évvel korosabb Herbert Blom­stedt. A svéd karmester nem kisebb zenekar, mint a Bécsi Filharmonikusok koncertjét irányítja majd, merthogy hétfőn esedékessé válik az osztrák csodaegyüttes első Müpa-beli föllépése – mármint ebben a hangversenyévadban (Nemzeti Hangversenyterem, október 26., fél nyolc). A bécsi muzsikusok, akiknek legelső „külföldi” útja még 1879 áprilisában éppen Budapestre vezetett, ezúttal zenei anyanyelvük legsajátabb kincseit, két Beethoven-szimfóniát játszanak majd el nekünk: a Hetediket és a Nyolcadikat.

S két idős karmester után következzen egy viruló s egyszersmind a pályafutása csúcsán delelő nagy szoprán: a nálunk most debütáló Anja Harteros (képünkön)! A félig görög, félig német származású énekesnő, akinek hangját több kritikus is a Stradivari hegedűk eszményi hangzásával állította párhuzamba, mondhatni, a tenor Jonas Kaufmann kiválasztott partnere: operai álompárt alkotva rendszeresen együtt énekelnek Münchenben, Salzburgban, Milánóban, Londonban, s a hanglemezpiac most éppen közös Aida-felvételük szakmai és közönségsikerétől hangos. Hozzánk most csütörtökön egymagában érkezik majd Anja Harteros, hogy a Pannon Filharmonikusok és az őket vezénylő Ivan Repušić kíséretében zenekari áriaestet adjon, megannyi Verdi- és Wagner-slágert megszólaltatva (Nemzeti Hangversenyterem, október 29., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Jancsics Dávid korrupciókutató: Az Orbán család vagy a Matolcsy-klán működése új jelenség

Jancsics Dávid a Leukémia zenekar gitárosaként a hazai underground zenetörténethez is hozzátette a magáét, majd szociológusként az Egyesült Államokba ment, azóta a San Diego-i egyetem professzora. A magyarországi korrupcióról szóló doktori disszertációját átdolgozva idén magyarul is kiadták A korrupció szociológiája címmel. Erről beszélgettünk.

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.