mi a kotta?

Stradivari-szoprán

  • mi a kotta
  • 2015. november 22.

Zene

„– A fiókomban – folytatta Lotte – ott van Osszián néhány éneke, a maga fordításában; nem olvastam el, mert mindig reméltem, hogy magától fogom hallani; de azóta sehogy se jutottunk hozzá. Werther mosolygott, előszedte a verseket, összeborzongott, amikor a kezébe vette, és könnybe lábadt a szeme, amikor beléjük nézett. Leült és olvasni kezdett. »Derengő éj csillaga, szépen szikrázol a nyugati égen, kiemeled felhődből tündöklő fejedet, büszkén haladsz a dombod felé. Mit kutatsz a pusztaságon? A viharzó szelek elültek; messziről idemorajlik a hegyi patak; zúgó hullámok játszanak a sziklán; esti bogarak zsongása rajzik a mezők felett. Mit keresel, szép csillag? De te mosolyogsz, és mégy utadon, örvendezve vesznek körül a hullámok, és fürdetik gyönyörű hajadat. Ég veled, nyugodt sugár. Jelenj meg, Osszián lelkének nagyszerű fénye!«”

Kultikus, sőt pusztító sikerű regényében így indította Johann Wolfgang Goethe azt a könnyes jelenetet, melyből bő száz évvel később, 1887-ben az operairodalom egyik legszebb francia tenoráriája vált. Nem a Virágária, s nem is Nadir románca, hanem értelemszerűen az Osszián dal Jules Massenet Werther című operájából, mely dalmű ősbemutatóját meglepő módon Bécsben tartották. A Werther ezen a hétvégén vagy negyedszázad elteltével végre visszakerül az Opera repertoárjára: Szikora János rendezésében, a mexikói Arturo Chacón-Cruz címszereplésével, s éppen nem mellesleg egy világhírű francia karmester, a 82 esztendős Massenet-specialista, Michel Plasson vezényletével (operaház, október 25., hat óra).

Az elkövetkező napokban még egy nevezetes idős maestro vendégeskedik majd Budapesten: a még Michel Plassonnál is hat évvel korosabb Herbert Blom­stedt. A svéd karmester nem kisebb zenekar, mint a Bécsi Filharmonikusok koncertjét irányítja majd, merthogy hétfőn esedékessé válik az osztrák csodaegyüttes első Müpa-beli föllépése – mármint ebben a hangversenyévadban (Nemzeti Hangversenyterem, október 26., fél nyolc). A bécsi muzsikusok, akiknek legelső „külföldi” útja még 1879 áprilisában éppen Budapestre vezetett, ezúttal zenei anyanyelvük legsajátabb kincseit, két Beethoven-szimfóniát játszanak majd el nekünk: a Hetediket és a Nyolcadikat.

S két idős karmester után következzen egy viruló s egyszersmind a pályafutása csúcsán delelő nagy szoprán: a nálunk most debütáló Anja Harteros (képünkön)! A félig görög, félig német származású énekesnő, akinek hangját több kritikus is a Stradivari hegedűk eszményi hangzásával állította párhuzamba, mondhatni, a tenor Jonas Kaufmann kiválasztott partnere: operai álompárt alkotva rendszeresen együtt énekelnek Münchenben, Salzburgban, Milánóban, Londonban, s a hanglemezpiac most éppen közös Aida-felvételük szakmai és közönségsikerétől hangos. Hozzánk most csütörtökön egymagában érkezik majd Anja Harteros, hogy a Pannon Filharmonikusok és az őket vezénylő Ivan Repušić kíséretében zenekari áriaestet adjon, megannyi Verdi- és Wagner-slágert megszólaltatva (Nemzeti Hangversenyterem, október 29., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Gulyás Gergely: A KDNP nem fog egy EP-frakcióban ülni a Tisza Párttal

  • narancs.hu

Erről a miniszter a kormányinfón beszélt, ahol a kommunista rémuralomhoz és a Rákosi-korszakhoz hasonlította az Európai Unió Bírósága ítéletét, melynek értelmében 200 millió euróra büntették hazánkat, mivel nem tartota be a bíróság egy korábbi, menekültügyben hozott ítéletét.