mi a kotta?

Stradivari-szoprán

  • mi a kotta
  • 2015. november 22.

Zene

„– A fiókomban – folytatta Lotte – ott van Osszián néhány éneke, a maga fordításában; nem olvastam el, mert mindig reméltem, hogy magától fogom hallani; de azóta sehogy se jutottunk hozzá. Werther mosolygott, előszedte a verseket, összeborzongott, amikor a kezébe vette, és könnybe lábadt a szeme, amikor beléjük nézett. Leült és olvasni kezdett. »Derengő éj csillaga, szépen szikrázol a nyugati égen, kiemeled felhődből tündöklő fejedet, büszkén haladsz a dombod felé. Mit kutatsz a pusztaságon? A viharzó szelek elültek; messziről idemorajlik a hegyi patak; zúgó hullámok játszanak a sziklán; esti bogarak zsongása rajzik a mezők felett. Mit keresel, szép csillag? De te mosolyogsz, és mégy utadon, örvendezve vesznek körül a hullámok, és fürdetik gyönyörű hajadat. Ég veled, nyugodt sugár. Jelenj meg, Osszián lelkének nagyszerű fénye!«”

Kultikus, sőt pusztító sikerű regényében így indította Johann Wolfgang Goethe azt a könnyes jelenetet, melyből bő száz évvel később, 1887-ben az operairodalom egyik legszebb francia tenoráriája vált. Nem a Virágária, s nem is Nadir románca, hanem értelemszerűen az Osszián dal Jules Massenet Werther című operájából, mely dalmű ősbemutatóját meglepő módon Bécsben tartották. A Werther ezen a hétvégén vagy negyedszázad elteltével végre visszakerül az Opera repertoárjára: Szikora János rendezésében, a mexikói Arturo Chacón-Cruz címszereplésével, s éppen nem mellesleg egy világhírű francia karmester, a 82 esztendős Massenet-specialista, Michel Plasson vezényletével (operaház, október 25., hat óra).

Az elkövetkező napokban még egy nevezetes idős maestro vendégeskedik majd Budapesten: a még Michel Plassonnál is hat évvel korosabb Herbert Blom­stedt. A svéd karmester nem kisebb zenekar, mint a Bécsi Filharmonikusok koncertjét irányítja majd, merthogy hétfőn esedékessé válik az osztrák csodaegyüttes első Müpa-beli föllépése – mármint ebben a hangversenyévadban (Nemzeti Hangversenyterem, október 26., fél nyolc). A bécsi muzsikusok, akiknek legelső „külföldi” útja még 1879 áprilisában éppen Budapestre vezetett, ezúttal zenei anyanyelvük legsajátabb kincseit, két Beethoven-szimfóniát játszanak majd el nekünk: a Hetediket és a Nyolcadikat.

S két idős karmester után következzen egy viruló s egyszersmind a pályafutása csúcsán delelő nagy szoprán: a nálunk most debütáló Anja Harteros (képünkön)! A félig görög, félig német származású énekesnő, akinek hangját több kritikus is a Stradivari hegedűk eszményi hangzásával állította párhuzamba, mondhatni, a tenor Jonas Kaufmann kiválasztott partnere: operai álompárt alkotva rendszeresen együtt énekelnek Münchenben, Salzburgban, Milánóban, Londonban, s a hanglemezpiac most éppen közös Aida-felvételük szakmai és közönségsikerétől hangos. Hozzánk most csütörtökön egymagában érkezik majd Anja Harteros, hogy a Pannon Filharmonikusok és az őket vezénylő Ivan Repušić kíséretében zenekari áriaestet adjon, megannyi Verdi- és Wagner-slágert megszólaltatva (Nemzeti Hangversenyterem, október 29., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.