mi a kotta?

Sellők és átlagemberek

  • mi a kotta
  • 2018. március 22.

Zene

„Egy nagy Wagner-gyűlölő, ki félelmetes kritikus, egyenesen azzal fenyegetőzött, hogy ő egyszerű kritika helyett ezúttal komoly párhuzamot fog húzni Wagner »Rheingold«-ja és – Offenbach »Rheinnixen« című operája között. Szörnyű gondolat, melynél fölségsértőbbet az ádáz gyűlölet nem is költhetett volna ki. Mily lealázása az összehasonlíthatatlannak! A páratlannak!! Az egyetlennek!!! Várták is erősen az ígért cikket, de az nem jelent meg. A Wagner-üldözők azt mondják, hogy a szóvivőjük nem akarta ilyen nagyon megsérteni – Offenbachot.” 1878-ban a Fővárosi Lapok bécsi levelezője írta le ezeket a sorokat, melyekből kitetszhet, hogy ő maga sem állt éppenséggel távol a Wagner-gyűlölettől. A Rajna kincse meg Offenbach A rajnai sellők című operájának egymás melletti emlegetését mindenesetre kellően dehonesztálónak érezte, nem is sejthetve, hogy egyszer lesz még egy budapesti operai évad, amely épp a Ring előtt tisztelegve mutatja majd be a „Champs-Élysées Mozartjának” oly sokáig elfeledett művét. Az 1864-ben Bécsnek szánt, ám a balszerencsétől erősen sújtott A rajnai sellők magyarországi bemutatója most szombaton Anger Ferenc rendezésében és Kesselyák Gergely vezényletével kínálja fel számunkra a lehetőséget: egy másik Offenbach megismerését (Erkel Színház, február 24., hat óra).

Amíg az Offenbach-premier egy máshogyan ismert népszerű szerzőt állít elénk, addig az elkövetkező napok koncertjei több alig vagy egyáltalán nem ismert komponistát jeleznek majd. A Budapesti Fesztiválzenekar barokk programjára például Händel művei mellett nemcsak egy Albioni-oboaverseny van kitűzve, hanem bizonyos Charles Avison és Unico Wilhelm van Wassenaer concertói is (Zeneakadémia, február 26. és 27., háromnegyed nyolc). Az utóbbi úriember (képünkön) holland gróf volt: diplomata és főhivatalnok, aki zeneszerzői tevékenysége mellett többek közt a Holland Kelet-indiai Társaság kormányzói tisztét is ellátta – vagy fordítva. S ha már Indiát említettük, hát kedd este, a Müpa Régizene Fesztiváljának műsorán a minálunk ugyancsak alig ismerős barokk óriás, Rameau műve A gáláns indiák koncertszerű előadása lesz esedékes: Vashegyi György karmesteri irányításával, és Véronique Gensszal a szereplők sorában (Nemzeti Hangversenyterem, február 27., hét óra).

A Rameau által megidézett indiák persze nem indiaiak, hanem indiánok, vagyis Amerika őslakosai. Erről a kontinensről egy fanfár hallik majd felénk szerda este: Aaron Copland Fanfare for the Common Man című 1942-es alkotása, jeléül annak, hogy a napi politika nem csak a Szovjetunióban ihlette meg akkortájt az elkötelezett művészeket (Zeneakadémia, február 28., fél nyolc). Merthogy az Óbudai Danubia Zenekar Übermensch fantáziacímű koncertjét indító művet egy alelnöki beszéd ihlette, melyben Henry A. Wallace meghirdette az átlagember évszázadának beköszöntét.

Végül jöjjön egy slágerkoncert: a Cziffra Fesztivál Hommage à Cziffra hangversenye (Zeneakadémia, február 25., fél nyolc)! Balázs János, Vásáry Tamás és Cosima Soulez Larivière hegedűművész Liszt és Brahms népszerű műveinek előadásával hódol majd a fesztivál és a koncert névadójaként csúcsra járatott emlékezetű nagy zongorista előtt.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.