Lemez

Semmi nincs rendben – itt a Velőrózsák első lemeze

Zene

Abba nem nagyon lehet belekötni, hogy Kispál András a magyar poptörténet egyik legegyedibb gitárosa – nem egy Joe Satriani, a játéka viszont annál hangulatosabb és magával ragadóbb. Főleg a kilencvenes évekbeli dolgai maradtak felejthetetlenek, az elmúlt évtizedben viszont átesett egy kreatív válságon, meg jöttek olyan hírek is, hogy nincs túl jól; a Kispál és a Borz pedig, mint tudjuk, végleg kifulladt és feloszlott 2010-re.


Azóta szerencsére Kispi megint jól van, és csinált új zenekart is, amely márciusban debütált a Gödörben; ezen sorok írója többedmagával döbbenten próbálta megemészteni azt, amit ott hallott, és reménykedett abban, hogy a Velőrózsák azért majd szép lassan összeáll, és a lemez is biztosan sokkal jobb lesz. Most meg itt van a Hamburgerkovács, melyről eléggé nehéz jót mondani, hiába próbálja az ember folyamatosan sulykolni magában, hogy ez mégiscsak egy olyan album, amin Kispi játszik. Az a baj, hogy itt semmi nincs rendben: a zenekar neve, a lemezcím, a Mozaik képregény vizuális világát idéző borító, a szövegek (nehéz szavazni, de talán a „szerelmünk örök lángban ég, a szerelmünk zsíros multicég, a szerelmünk túrókrémtorta, a szerelmünk húsvétkor torma” gondolatsor a mélypont) és a zene mind-mind várakozáson alul teljesítenek.

És hogy mit hallunk? Amolyan kilencvenes években gyökeredző magyar alternatív rockot, mely természetesen nem áll nagyon messze a Kispál és a Borz világától sem – csak a melódiák hiányoznak. Talán a címadó szám szólója és a Vízidal bolondos hangulata az, ami felkavarhatja az érdeklődést egy kis időre, meg a Főzzél nekem Tom Morelló-s gitárnyűvése (bár le merem fogadni, hogy Kispinek eszébe sem jutott a Rage effektmágusa, amikor feljátszotta a dalt).

Kispi bizonyára csinál még ennél sokkal jobbat is, egy viszont biztos: előbb lesz Morrissey a Csabai Kolbászfesztivál fővédnöke, mint hogy én ezt a lemezt még egyszer meghallgassam.

Hungarosound, 2011

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.