Lemez

Üresből teli

Shackleton: Music For The Quiet Hour/The Drawbar Organ EPs

  • - minek -
  • 2012. szeptember 7.

Zene

Sam Shackleton kétségtelenül az elektronikus tánczene öntörvényű zsenijei közé tartozik - nem tisztünk megítélni, mi lakik a fejében, de szerencsénkre e sötét és mégis lenyűgöző kozmosz rendre méltó zenei formát talál magának. Amikor az elmúlt évtized közepén elkezdte kiadni dolgait, még könnyedén be lehetett suvasztani a dubstep műfaji keretei közé. A formai kellékek adottak voltak, a stílusjellemző bass dropot (kiállás után belépő mély basszust) szinte az ő szerzeményein tanítják. Csakhogy már ekkor is nyilvánvaló volt, hogy Shackleton univerzuma mindenfelé nyitott, s mintegy korát megelőzve rendkívül tág határok között integrálja a zenei hatásokat saját munkáiba. A Perlonnál kiadott 3EPs album vagy a tavalyi, Pinchcsel közös lemez után a most kiadott dupla zenecsomag végleg bebizonyítja, hogy Shackleton képes nagyobb léptékekben, jelentősebb, összefüggő kompozíciókban is gondolkodni.


 

Már a folytatásos műnek tetsző, de azért tíz önálló darabra bomló Drawbar Organ EP-sorozat is szinte egyetlen jól megformált ívre feszül. Az alapvetően dubos/dubstepes lüktetés hol kíméletlen, elidegenítő, technoid zajokkal, hol törzsi, perkusszív ritmikával egészül ki, hogy a végén egy nyugtalanító, sötét ambient hangképbe forduljon – egy csokor zene, amitől gyorsabban járnak gondolataink, mint a lábunk. De az igazi csoda az öt tételben megfogalmazott, Vengeance Tenfold preparált vokálját is felhasználó Music For The Quiet Hour, ami a konzisztens és végig ötletteli hangképformálás kivételes példája. A jól kiagyalt zenei mintázatok örvénylése, ismétlődése, evolúciója és a stilárisan alig behatárolható kompozíciók születése percről percre nyűgözi le a hallgatót, aki nem egyszerűen élvezettel hallgatja végig a szűk órányi, basszust csak módjával tartalmazó minimal/techno/ ambient/dub szvitet, de felfrissül és fel is töltődik az élménytől.

Woe To Septic Heart/Deep Distribution, 2012

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.