Slágerek a mélyből - Frenk: Szívzörejek (lemez)

  • - legát -
  • 2007. február 8.

Zene

Néhány évvel ezelőtt feledhetetlen élmény volt, amikor a Hiperkarma dobosa a koncert végén előbújt hangszere mögül, és elénekelte a Raindrops Keep Fallin' On My Head című örökzöldet. A betegesen vékony, őzikeszemű srác ugyanis nemcsak tökéletes előadást, de meglehetősen bizarr látványt is nyújtott. Mintha egy képregényrajzoló fejéből pattant volna ki Rudolph Valentino és a rózsaszín párduc közös nevezőjeként, ám velük ellentétben áradt belőle a muzikalitás.

Néhány évvel ezelőtt feledhetetlen élmény volt, amikor a Hiperkarma dobosa a koncert végén előbújt hangszere mögül, és elénekelte a Raindrops Keep Fallin' On My Head című örökzöldet. A betegesen vékony, őzikeszemű srác ugyanis nemcsak tökéletes előadást, de meglehetősen bizarr látványt is nyújtott. Mintha egy képregényrajzoló fejéből pattant volna ki Rudolph Valentino és a rózsaszín párduc közös nevezőjeként, ám velük ellentétben áradt belőle a muzikalitás.

Nos, ez a dobos volt Frenk, és már akkor sejthettük, hogy előbb-utóbb főszereplő lesz. Tavalyelőtt zenekart alapított, az egyszerűség kedvéért Frenk néven - a hírek szerint koncertjeiken Ziggy Stardust szelleme kísért, nemcsak Bowie-feldolgozások formájában, de a külsőségeket illetően is. A közelmúltban megjelent első lemez fotói is eszünkbe juttathatják a leginkább csillogását tekintve aranykornak nevezhető időket, mégsem szimpla glamnosztalgiával van dolgunk. A Szívzörejeken hallható tizenegy saját dal hangszerelésében, dallamvezetésében és különösen a háttérvokálokban érezhető ugyan a 1971-1974 közötti időszak sztárjainak hatása, de ha Bowie-t emlegetjük, Szécsi Pált sem hagyhatjuk ki. Ha mondjuk 1973-ban jelenik meg az album, a korabeli kritikus minden bizonnyal így fogalmazott volna: "A vadonatúj nyugati popzene és a hagyományos hazai táncdal randevúzik ezen a lemezen."

Csakhogy az akkori "vadonatúj nyugati popzene" Magyarországon még ma sem igazán közismert, táncdalt pedig a veteránokon kívül csak pár amatőr énekel hamisan az alvilági tévécsatornákon, így a Szívzörejek sokak számára minden bizonnyal az újdonság erejével hat. És mivel az is természetes, hogy a dalokban jócskán felfedezhetők "slágergyári műveletek", az volna logikus, ha mostanában Frenk számait sugároznák a kereskedelmi rádiók, extrém fotóival lennének tele a bulvárlapok.

Kár, hogy a dalszövegekből hiányzik mindaz a lazaság, ami Frenkre és a zenéjére oly jellemző. Lehet persze a glamhagyományokra hivatkozva szövegírói ambíció a modorosság, a mesterkéltség, az abszurd, ám mindez kimondottan kínos, ha gördülékenység helyett gyakran csak görcsös igyekezetre futja. Találunk ugyan korrekt, "kevésbé fájdalmas" dolgokat is, de ahogy az lenni szokott, a kínos részek emlékezetesebbek. Hátborzongató rímek ("Alszik bennem a szerelem / De a nedvei folynak a testeden", "A kék füstöt fújod és testemből szívod az érzést / 'rülten nézel és reszketve várod a végét" ), bicskanyitogató képzavarok ("Eltalálta egy repesz a tekintetem", "Az igazság suttogva ordít").

Persze ne higgye senki, hogy a szövegek lennének Frenk nagyobb szabású hazai karrierjének sorompói. Sokkal nagyobb baj, hogy a magyar sztárcsinálók meggyőződése szerint a közönség kizárólag a középszerű vagy az arcpirítóan ordenáré dolgokra vevő. Vagyis hiába elsőrendű slágergyűjtemény, hibái ellenére is, a Szívzörejek, valószínű, hogy Frenk még sokáig a Gödörben (a zenekar törzshelyén) marad.

FF Film & Music, 2006

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.