mi a kotta?

Szajna asszony

  • mi a kotta
  • 2016. január 10.

Zene

„Apacs tárgyú egész terjedelmében, és majdnem, sőt nem is csak majdnem grand guignol. De nem baj. Nekem tetszik, és nagyon hatásosnak találom. De ezzel a vörös folttal szembe kell állítani valami ellentétes dolgot: éppen ez az, amit most keresek.” 1913 elején, miközben éppen Molnár Ferenc elvált feleségével, Vészi Margittal bonyolódott romantikus viszonyba, Giacomo Puccini (képünkön) rálelt egy Didier Gold nevű francia szerző darabjára, amely a szajnai hajósok és rakodómunkások egzotikus világában játszódik, s amelynek középpontjában egy véres szerelmi háromszög áll. Ebből lett azután A köpeny című egyfelvonásos, ám még beletelt néhány esztendő, mire 1918-ra a Szajna asszonyt megörökítő opera vörös foltja mellé odakerült „valami ellentétes dolog”, méghozzá kettő is: a tökéletes olasz vígopera, a Dante Poklából lelkedzett Gianni Schicchi meg a kizárólag énekesnőket szerepeltető, misztikus Angelica nővér. Ez a három egyfelvonásos alkotja Puccini Triptichonját, melynek most szombaton lesz új budapesti bemutatója: Kesselyák Gergely vezényletével, Anger Ferenc rendezésében, s olyan énekesekkel a főszerepekben, mint Sümegi Eszter, Komlósi Ildikó, Létay Kiss Gabriella vagy Kálmándi Mihály (Erkel Színház, december 12., hat óra).

Beethoven-szonáták között argentin tangók – ezzel a szokványosnak aligha nevezhető műsorszerkesztési ötlettel hívogat minket a Zeneakadémiára kedd este a Kaposfest megelőző korszakának két ikonikus alakja és közönségkedvence, Kelemen Barnabás és a zongorista José Gallardo (december 15., fél nyolc). A Somogy megyei fesztivál mai társvezetője, Baráti Kristóf is fellép ezekben a napokban – méghozzá mint karmester. Az Anima Musicae Kamarazenekar koncertjén a nagyszerű hegedűs Mozart- és Beethoven-műveket fog vezényelni, Kiss Péter pedig zongorán fogja kiverni az utóbbi bécsi mester B-dúr versenyművének magánszólamát (MOM Kulturális Központ, december 10., fél nyolc).

Beethoven-darab s éppenséggel a 9. szimfónia alkotja a Pannon Filharmonikusok vasárnapi hangversenyének második felét is, ám az első részben nyílik majd alkalmunk fölfedezést is tenni (Nemzeti Hangversenyterem, december 13., fél nyolc). A koncertet ugyanis a hosszú életű XIX. századi német zeneszerző, Carl Reinecke D-dúr fuvolaversenye fogja elindítani, s a Szabados Éva szólójával felhangzó versenymű hangzó mintát kínál számunkra az elsősorban pedagógusként zenetörténeti jelentőségű komponista életművéből. Merthogy a derék Reinecke Lipcsében olyan nevezetes tanítványokat oktatott, mint Grieg, Janáček, Bruch, Albéniz vagy Busoni.

De a lipcsei konzervatórium helyett zárjuk inkább soros ajánlónkat a budapesti Zeneakadémiával, ahol is szerdán este egy újabb legendás hangversenyt idéznek majd meg a 140 esztendős intézmény történetéből (december 16., fél nyolc). 1918. május 7-én Kodály Zoltán szerzői estjét tartották meg ehelyütt, s ennek hajdani programját most többek között a zongorista Fülei Balázs, a gordonkás Fenyő László és az énekes Bretz Gábor fogják megeleveníteni.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.