mi a kotta?

Szép hangok özöne

  • mi a kotta
  • 2020. április 26.

Zene

„Hans Castorp egyedül volt négy fal közt a szekrénycsodáival, a hegedűfából készült takaros kis fekete koporsó vagy templomocska kivirágzásával; ott ült kitárt kétszárnyú ajtaja előtt, kezét összekulcsolva, fejét vállára hajtva, száját eltátva, és fürdött a szép hangok özönében. Nem látta az énekeseket és énekesnőket, akiknek hangjában gyönyörködött; emberi formájuk Amerikában, Milánóban, Bécsben, Szentpétervárott tartózkodott – ám tartózkodjék, mert Hans Castorp a legjobb részüket élvezte, hangjukat, és megbecsülte ezt a tisztulást vagy absztrakciót, mely mégis eléggé érzéki maradt ahhoz, hogy a túlságos személyi közelség hátrányai nélkül bizonyos emberi kapcsolatot teremthessen, kivált ha honfitársairól, németekről volt szó. Megkülönböztette a művészek kiejtését, tájszólását, szorosabb hovatartozását, hangjuk színezete elárult egyet-mást az egyén lelki alkatáról, és abból, hogy a szellemi hatás lehetőségeit hogyan használták ki vagy mulasztották el kihasználni, következtetni lehetett intelligenciájuk fokára. Hans Castorp bosszankodott, ha ezen a téren hiányosságot észlelt. Akkor is szenvedett és ajkába harapott szégyenében, ha a technikai visszaadásba tökéletlenség csúszott be, tűkön ült, ha egy sokszor játszott lemez folyamán egy-egy magasabb hang élesen vagy recsegve szólt, ami főleg a kényes női hangoknál könnyen megesett. De hát ebbe is beletörődött, mert nincs szerelem szenvedés nélkül.”

Így merült el a zeneorgiában a Varázshegy szanatóriumi hőse, s milliónyi magánszanatóriumban elkülönülve így jutunk most zenéhez mi is: konzervfelvételeket elővéve vagy élő, ám közönség nélküli koncerteket hallgatva a távolból. Csak egészség legyen meg szélessávú internet, és szinte tékozló bőségben áll a rendelkezésünkre a világ legkülönfélébb tájairól érkező muzsika, ami ha pótszer is a valódi koncertélményhez képest, mégis nagyszerű dolog. Például az, hogy Bécsből napi rendszerességgel érkeznek az alig pár éves előadások a Staats­oper internetes platformjára (www.staatsoper­live.com/live): pénteken a Figaro házassága Fischer Ádámmal, szombaton Az istenek alkonya, vasárnap Gounod Rómeó és Júliája Juan Diego Flórezzel és így tovább. Vagy indulhatunk Berlin felé, ahol Daniel Barenboim operaháza (www.staatsoper-berlin.de) oly kívánatos felvételei sorjáznak: Anna Netrebkóval például egy szombati Macbeth (képünkön a Lady), egy vasárnapi Manon és egy jövő szerdai Trubadúr ígérkezik, hétfőn pedig Rimszkij-Korszakov Cári menyasszonyának egészen nagyszerű előadására klikkelhetünk, melyben Olga Peretyatkóé a címszerep.

De természetesen itthon is több mint érdemes körülnézni, hiszen az például már egészen bizonyos, hogy a Budapesti Fesztiválzenekar művészei minden napra online karantén esttel készülnek: háromnegyed nyolctól kamaramuzsikálva a zenekar Facebook- és weboldalán. S ha a pontos részletek e pillanatban nem is ismertek, jó eséllyel más zenekarok, így kiválólag az Óbudai Danubia Zenekar is készül még majd hasonló élő, habár közönség nélküli koncertek közvetítésére. Ahogyan ugyanezt teszi seregnyi zenekar a világban, vagy ha épp nem, hát meg-megnyitja internetes koncertarchívumát, mint mondjuk a Berlini Filharmonikusok (www.digitalconcerthall.com). A leghasznosabb tán naprakész tájékozódás gyanánt e Facebook-csoporthoz csatlakozni: Élő közvetítések koronavírus idején. No és persze ne feledjük ilyenkor a lehető leghagyományosabb megoldást és legbiztosabb pótszert, a Bartók rádiót sem.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány a tettes

A DK-s politikus visszavonulásának mindenki örül. Örül a Fidesz, örülnek azok is, akik őszintén a pokolra kívánják Orbánt és a rendszerét. Hiszen Gyurcsány távozása felér egy beismeréssel: tényleg mindenért ő a hibás.