mi a kotta?

Szép hangok özöne

  • mi a kotta
  • 2020. április 26.

Zene

„Hans Castorp egyedül volt négy fal közt a szekrénycsodáival, a hegedűfából készült takaros kis fekete koporsó vagy templomocska kivirágzásával; ott ült kitárt kétszárnyú ajtaja előtt, kezét összekulcsolva, fejét vállára hajtva, száját eltátva, és fürdött a szép hangok özönében. Nem látta az énekeseket és énekesnőket, akiknek hangjában gyönyörködött; emberi formájuk Amerikában, Milánóban, Bécsben, Szentpétervárott tartózkodott – ám tartózkodjék, mert Hans Castorp a legjobb részüket élvezte, hangjukat, és megbecsülte ezt a tisztulást vagy absztrakciót, mely mégis eléggé érzéki maradt ahhoz, hogy a túlságos személyi közelség hátrányai nélkül bizonyos emberi kapcsolatot teremthessen, kivált ha honfitársairól, németekről volt szó. Megkülönböztette a művészek kiejtését, tájszólását, szorosabb hovatartozását, hangjuk színezete elárult egyet-mást az egyén lelki alkatáról, és abból, hogy a szellemi hatás lehetőségeit hogyan használták ki vagy mulasztották el kihasználni, következtetni lehetett intelligenciájuk fokára. Hans Castorp bosszankodott, ha ezen a téren hiányosságot észlelt. Akkor is szenvedett és ajkába harapott szégyenében, ha a technikai visszaadásba tökéletlenség csúszott be, tűkön ült, ha egy sokszor játszott lemez folyamán egy-egy magasabb hang élesen vagy recsegve szólt, ami főleg a kényes női hangoknál könnyen megesett. De hát ebbe is beletörődött, mert nincs szerelem szenvedés nélkül.”

Így merült el a zeneorgiában a Varázshegy szanatóriumi hőse, s milliónyi magánszanatóriumban elkülönülve így jutunk most zenéhez mi is: konzervfelvételeket elővéve vagy élő, ám közönség nélküli koncerteket hallgatva a távolból. Csak egészség legyen meg szélessávú internet, és szinte tékozló bőségben áll a rendelkezésünkre a világ legkülönfélébb tájairól érkező muzsika, ami ha pótszer is a valódi koncertélményhez képest, mégis nagyszerű dolog. Például az, hogy Bécsből napi rendszerességgel érkeznek az alig pár éves előadások a Staats­oper internetes platformjára (www.staatsoper­live.com/live): pénteken a Figaro házassága Fischer Ádámmal, szombaton Az istenek alkonya, vasárnap Gounod Rómeó és Júliája Juan Diego Flórezzel és így tovább. Vagy indulhatunk Berlin felé, ahol Daniel Barenboim operaháza (www.staatsoper-berlin.de) oly kívánatos felvételei sorjáznak: Anna Netrebkóval például egy szombati Macbeth (képünkön a Lady), egy vasárnapi Manon és egy jövő szerdai Trubadúr ígérkezik, hétfőn pedig Rimszkij-Korszakov Cári menyasszonyának egészen nagyszerű előadására klikkelhetünk, melyben Olga Peretyatkóé a címszerep.

De természetesen itthon is több mint érdemes körülnézni, hiszen az például már egészen bizonyos, hogy a Budapesti Fesztiválzenekar művészei minden napra online karantén esttel készülnek: háromnegyed nyolctól kamaramuzsikálva a zenekar Facebook- és weboldalán. S ha a pontos részletek e pillanatban nem is ismertek, jó eséllyel más zenekarok, így kiválólag az Óbudai Danubia Zenekar is készül még majd hasonló élő, habár közönség nélküli koncertek közvetítésére. Ahogyan ugyanezt teszi seregnyi zenekar a világban, vagy ha épp nem, hát meg-megnyitja internetes koncertarchívumát, mint mondjuk a Berlini Filharmonikusok (www.digitalconcerthall.com). A leghasznosabb tán naprakész tájékozódás gyanánt e Facebook-csoporthoz csatlakozni: Élő közvetítések koronavírus idején. No és persze ne feledjük ilyenkor a lehető leghagyományosabb megoldást és legbiztosabb pótszert, a Bartók rádiót sem.

 

 

Figyelmébe ajánljuk

A kis pénzrablás

  • - ts -

Gyakorlatilag másodpercre ugyanakkor járunk Németország történelmében, mint a Good bye, Lenin! hősei. Az ország még két részben van, de a fal már ledőlt, a tegnap még oly zord határőrök már csak az üstöküket vakargatják, s nézik, hogyan suhannak el a Barkasok.

Papírpapság

Tradíció és haladás – a művészetektől a politikáig évszázadok óta ez a kettő harcol egymással, miközben a békésebb időszakokban jinként és jangként egészíthetik ki a másikat.

Becsap

  • Kiss Annamária

Irtó hangosan, ajtócsapkodással és kiabálással kezdődik a Budaörsi Latinovits Színházban tíz éve színpadra állított, most pedig a Vígszínházra hangszerelt Liliomfi-előadás. Ifj. Vidnyánszky Attila rendezte, és Szigligeti Ede nyomán Vecsei H. Miklós írta a szövegkönyvet és a dalszövegeket.

Keserédes felelősség

A szülővé váló női művészek munkásságába rendszerint valamilyen módon beépül az anyaság témája. Ezt a műkritikusok és a kollégák rendszerint egyfajta kitérőnek tekintik, ami után a művész visszatérhet az „igazi” művészethez.

Egy tipikus NER-karrier

Magyar Péter fent említett sajtótájékoztatója után egy eddig viszonylag ismeretlen informatikai vállalkozó, Vertán György is a reflektorfénybe került, mivel Magyar azt állította, hogy volt felesége, Varga Judit, illetve volt barátnője, Vogel Evelin Vertántól kap „apanázst”, az egyik átutalással, a másik készpénzben. Mindez azért zajlik így, mert az üzletember Kubatov Gábor barátja.

A kezükben robbanhat föl

Egészen elképesztő, mi zajlik itt vasárnap délután óta, amikor Magyar Péter rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Fidesz manipulált, részben mesterséges intelligencia segítségével előállított hangfelvételekkel lejáratókampányt indít ellene.

„Sorok kígyóznak”

A színházi rendezés mellett foglalkozik képzőművészettel, irodalommal, filmkészítéssel. A kijivi alkotó egészen 2013-ig sokszor dolgozott magyarországi színházakban rendezőként és – főképp Vidnyánszky Attila rendezéseiben – díszlettervezőként. Aztán visszatért hazájába, a háború kitörése is ott érte. Az ukrajnai színházi állapotokról kérdeztük.

Mindent a 25-re

Az Orbán-kormány továbbra is töretlen lelkesedéssel várja az új amerikai kormányzat hivatalba lépését. Pedig ez nemigen fogja segíteni a 2025-ös magyar költségvetés kulcsfontosságú sarokszámainak teljesülését.