mi a kotta?

Sziddhártha a hangversenyteremben

  • mi a kotta
  • 2024. április 10.

Zene

Komolyzenei programajánló a 2024/15. hétre

„A komponálás folyamata hasonló, mint a terhesség és a szülés. Olvasni és készülni kell a fogantatáshoz és a szellemi alkotás világra jöttéhez. (…) Sokat fejlődtem abban, hogyan mondjak el egy történetet. A Buddha Passió hat felvonásból áll, hat kisopera, a hat történet nagyon világos, gyors és lényegre törő. (…) Ebben a művemben Buddha történeteit nyugati zenekar, nyugati énekesek adják elő. A buddhizmus kétezer éve érkezett meg Kínába, ötszáz évvel ezelőtt majdnem államvallássá nyilvánították, és a mai napig sok kínai ember spirituális életét határozza meg. És mégis, a nyugati koncerttermekben nem ünneplik ezt a vallást úgy, ahogy a nyugati vallásokat. Remélem, hozzájárulhatok a változáshoz.”

Így beszélt a világhírű Tan Dun a Drezdában hat évvel ezelőtt bemutatott Buddha Passiójáról, amelynek magyarországi bemutatójára a Bartók Tavasz Művészeti Heteken kerül sor. A Tigris és sárkány Grammy- és Oscar-díjas komponistájának passióját a Mokao-barlangok egyikében lévő, több mint 15 méter hosszú fekvő Buddha-szobor mellett található falfestmények inspirálták. A Buddha Passiót a szerző vezényletével halljuk a Concerto Budapest és a Magyar Rádió Énekkarának előadásában (Müpa, április 14., fél nyolc).

A héten ismét Takács-Nagy Gábor vezényli a Budapesti Fesztiválzenekart, amelynek egykor koncertmestere volt. A hangversenyen Haydn és Mozart művei szerepelnek, utóbbitól a híres d-moll zongoraversenyt is előadja a harmincegy éves orosz pianista, Dmitrij Siskin (Zeneakadémia, április 12. és 13., háromnegyed nyolc; április 14., fél négy). Ugyancsak fiatal tehetségek hallhatók a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának koncertjén: Eun Che Kim hegedűművészben, Temesvári Bence csellóművészben és Erdélyi Dániel karmesterben közös, hogy a közelmúltban egy-egy rangos versenyen helyezést értek el, ami a komolyzenei műfajban sohasem elhanyagolható belépőnek számít (Zeneakadémia, április 15., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.