mi a kotta?

Sziddhártha a hangversenyteremben

  • mi a kotta
  • 2024. április 10.

Zene

Komolyzenei programajánló a 2024/15. hétre

„A komponálás folyamata hasonló, mint a terhesség és a szülés. Olvasni és készülni kell a fogantatáshoz és a szellemi alkotás világra jöttéhez. (…) Sokat fejlődtem abban, hogyan mondjak el egy történetet. A Buddha Passió hat felvonásból áll, hat kisopera, a hat történet nagyon világos, gyors és lényegre törő. (…) Ebben a művemben Buddha történeteit nyugati zenekar, nyugati énekesek adják elő. A buddhizmus kétezer éve érkezett meg Kínába, ötszáz évvel ezelőtt majdnem államvallássá nyilvánították, és a mai napig sok kínai ember spirituális életét határozza meg. És mégis, a nyugati koncerttermekben nem ünneplik ezt a vallást úgy, ahogy a nyugati vallásokat. Remélem, hozzájárulhatok a változáshoz.”

Így beszélt a világhírű Tan Dun a Drezdában hat évvel ezelőtt bemutatott Buddha Passiójáról, amelynek magyarországi bemutatójára a Bartók Tavasz Művészeti Heteken kerül sor. A Tigris és sárkány Grammy- és Oscar-díjas komponistájának passióját a Mokao-barlangok egyikében lévő, több mint 15 méter hosszú fekvő Buddha-szobor mellett található falfestmények inspirálták. A Buddha Passiót a szerző vezényletével halljuk a Concerto Budapest és a Magyar Rádió Énekkarának előadásában (Müpa, április 14., fél nyolc).

A héten ismét Takács-Nagy Gábor vezényli a Budapesti Fesztiválzenekart, amelynek egykor koncertmestere volt. A hangversenyen Haydn és Mozart művei szerepelnek, utóbbitól a híres d-moll zongoraversenyt is előadja a harmincegy éves orosz pianista, Dmitrij Siskin (Zeneakadémia, április 12. és 13., háromnegyed nyolc; április 14., fél négy). Ugyancsak fiatal tehetségek hallhatók a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának koncertjén: Eun Che Kim hegedűművészben, Temesvári Bence csellóművészben és Erdélyi Dániel karmesterben közös, hogy a közelmúltban egy-egy rangos versenyen helyezést értek el, ami a komolyzenei műfajban sohasem elhanyagolható belépőnek számít (Zeneakadémia, április 15., fél nyolc).

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Miénk itt a vér

  • - turcsányi -

A papa mozija ez. Nem pont a formula hagyományos értelmében, sokkal inkább szó szerint. A hatvanas évek közepén az olasz anyakönyvi hivatal kigyűjtötte a Sergio keresztnevű polgárokat, s mindegyiket hatóságilag kötelezték arra, hogy spagettiwesterneket készítsenek.

Megszemélyesített dokumentumok  

„Boldog magyar jövőt!” – olvassuk a feliratot Chilf Mária kollázsán, ahol egy felvonuláson Lenin, Rákosi és Sztálin fényképét viszik a munkások és az úttörők, nyomukban a ledöntött Sztálin-szobor feje gurul egy tankkal a háttérben.

Építő játék

  • Kiss Annamária

Horváth Csaba rendező-koreográfusnak, a Forte Társulat művészeti vezetőjének színházában legalább annyira fontos a mozgás, mint a szöveg, nem csoda, hogy ezen az estén, a mozgásszínházas tempóhoz kevéssé szokott kőszínházas társulati tagoknak melegük van.

„Megeszi a kígyót”

Alighanem a magyar kultúrára korábban is jellemző, az utóbbi időben pedig mintha még erőteljesebben megjelenő befelé fordulás miatt lehet, hogy egy olyan jelentős életmű, amilyen Ladik Kataliné, egyszerűen nem találja meg benne a helyét – holott minden adott lenne hozzá.

Halk, mély morgás

Szentesen két bulltípusú kutya kijutott az utcára, halálra mart egy férfit és örök életére megnyomorított egy nőt. Az ügyészség letöltendő börtönbüntetést kért a gazdára, akinek fogalma sem volt arról, mire képesek a házőrzői, és milyen nevelésre lett volna szükségük.

 

Hídpénz

„Az önkormányzat egy olyan fejlesztést kíván megvalósítani, hogy a Szárhegyet és a Vár­hegyet összekötnénk egy függőhíddal."

Az arany csillogása

Emlékszik még bárki is arra, hogy mikor volt az a „vizes” világbajnokság Budapesten, amikor a toronyugráshoz a Dunába húztak fel egy ménkű nagy tornyot, hogy az majd milyen jól fog mutatni a világmindenség összes televíziós készülékén?

Csak a szégyen

Egy héttel ezelőtt az ENSZ Közgyűlése elfogadta azt a határozatot, amely július 11-ét a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánítja.

Feltétlenül, de nem mindenképpen

A németek sohasem fogják megbocsátani a zsidóknak Auschwitzot – hangzik egy ismert, vitatott eredetű bon mot. Mint sok más általánosításban, ebben is lehetett igazság, amíg maguk a tettesek és a nácikkal együttműködők értelmezték úgy bűneiket, hogy a végén valahogy mégis a zsidók legyenek a hibásak. Gyermekeik és unokáik azonban már elfojtás vagy kivetítés nélkül tekinthettek a népirtásra, és vonhatták kérdőre felmenőiket.

Szerelem és politika

„Ötvenegy éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt Tánczos Gábor, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa, a Győrffy kollégium volt tagja, ismert publicista. A pedagógián kívül behatóan foglalkozott a NÉKOSZ történetével és a romániai magyar kultúrával.”

 

Előrehozott 2026

Olyan intenzitással történnek az események a magyar belpolitikában az utóbbi hónapokban, hogy immár komolyan felvethető: Orbán rendszerét akár a 2026-os általános választások előtt is le lehet váltani. Ideje hát gondolkodni ilyen forgatókönyveken is.