Magyar Narancs: Van egy sor a SOFIA COPPOLA című számodban, amely így hangzik: „Anyukád dohányzóasztalán vagyok a címlapon, meglepetés”. Az új mixtape-ed megjelenésének hetében valóban te voltál a Meglepetés magazin címlapján. Fontos volt számodra, hogy valósággá váljon ez a szövegrészlet?
Schwarcz Ádám: Szerintem jó ebben a dologban, ha nincs megmagyarázva, mert akkor mint művészeti aktus tud érdekes maradni. Azáltal, hogy a zenének a valóságban is lett egy lábnyoma, a dal ki tudott lépni a saját közegéből, miközben a címlapon is látszik, hogy van ebben egy kedves humor is.
MN: Foglalkoztat, hogy milyen közeghez ér el a zenéd?
SÁ: Nagyon érdekel, hogy milyen a közönségem összetétele, izgalmas látni, ahogy folyamatosan épül és bővül ez az egész. Kapok olyan visszajelzéseket meg üzeneteket, hogy huszonéves gyerekek és a negyven–ötven közötti szüleik egész jól tudnak a zenémről beszélgetni egymással, ami szerintem egy jó dolog. A zene nekem is sokat segített abban, hogy kapcsolódjak más generációkkal, az idősebb női korosztályt megcélzó Meglepetés magazin meg szerintem pont olyan felület, ahol vicces megjelenni. Azt vizionáltam, hogy anyukák és lányaik, akik hallgatnak engem, össze tudnak mosolyogni ezen.
MN: A 2021-ben megjelent comic sins című első mixtape-ed idején még elég jól körülhatárolható, elsősorban budapesti fiatal közeg követett, azóta viszont nemcsak generációs, de földrajzi tekintetben is sokszínűbb lett a közönséged. A különböző hátterű emberek bizonyára nagyon eltérő módon értelmezik azt, amit csinálsz. Ez frusztrál vagy inkább inspirál?
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
