Színház - Úri huncut - Molnár Ferenc: Játék a kastélyban

Zene

"Igen nagy, majdnem kínos szünet. Füstfelhők. Kényelmes terpeszkedés. Csend." Ez a színiutasítás előzi meg Molnár Ferenc 1926-os háromfelvonásos anekdotájának első szavait, s paradox módon a Játék a kastélyban előadásain rendszerint már a fenti mondatokkal előrajzolt háromszemélyes, pöfékelős némajáték során el szokott dőlni a pazar társalgási vígjáték aktuális sorsa. Legtöbbször már ekkor kiderül ugyanis, hogy sikerül-e az alkotóknak megteremteniük a játék valószerűségében is teátrális (s viszont: teatralitásában is reálisnak elfogadható) közegét, hogy tudnak-e szmokingot viselni a színészek, s legfőként hogy találtatik-e alkalmas Turai a színpadon.

"Igen nagy, majdnem kínos szünet. Füstfelhők. Kényelmes terpeszkedés. Csend." Ez a színiutasítás előzi meg Molnár Ferenc 1926-os háromfelvonásos anekdotájának első szavait, s paradox módon a Játék a kastélyban előadásain rendszerint már a fenti mondatokkal előrajzolt háromszemélyes, pöfékelős némajáték során el szokott dőlni a pazar társalgási vígjáték aktuális sorsa. Legtöbbször már ekkor kiderül ugyanis, hogy sikerül-e az alkotóknak megteremteniük a játék valószerűségében is teátrális (s viszont: teatralitásában is reálisnak elfogadható) közegét, hogy tudnak-e szmokingot viselni a színészek, s legfőként hogy találtatik-e alkalmas Turai a színpadon. Színháznál megöregedett, a világra festett kulisszák közül kitekintő, szellemes és szentimentális Turai, akinek a néző szemhunyás nélkül elhiheti, hogy egy éjszaka rögtönzött, butuska francia egyfelvonásossal életet és párkapcsolati illúziót lehet menteni. S akinek a szájából nem hatnak elidegenítő, s mára pláne kissé már lehasznált bravúrokként Molnár tüntetően virtuóz megoldásai: "Azon gondolkozom, hogy tulajdonképpen milyen nehéz egy színdarabot elkezdeni. Mindjárt a darab legelején, mikor elkezdődik, bemutatni a főszereplőket." (Első megszólalása a darabban), "Hogy fejeznéd te be ennek a mi szomorú esetünknek ezt a... hogy úgy mondjam, második felvonását?" (fölvezető a második felvonásvéghez).

Marton László vígszínházi rendezésében most jószerével mindent rendben találhattunk az első némajátékos pillanattól kezdve. A darabindító jelenetre a hangsúlyosan színpadként megmutatott színpad mélyéről indul el a három szmokingos férfi az olasz kastély ugyancsak jelzett díszletei közé (díszlet: Khell Csörsz), eleganciájuk éppen csak annyira csorbul, amennyire az a színház bohémvilágából kiruccanó urakról feltételezhető (jelmez: Jánoskúti Márta), s Benedek Miklós személyében ott leljük köztük magát Turai Sándor pesti színműírót is. Ne tagadjuk, sejthető volt, hogy Benedeknek jól fog állni e szerep: hét országra szóló - igaz, önreflexív - színészi manírjai, létezésének egyszerre impulzív és flegmatikus eleganciája, úriemberi hitele jó előre összeillettek a figurával. Játéka most mégis meglepetést szerzett: mackós férfibáj, némi öreglegényes bonhómia és félreismerhetetlen szívhangok váltak felfedezhetővé alakításában, a cselekmény irányítójaként pedig kötelességszerűen excellált. A Gál és Turai darabíró firma másik beltagját, az unterman Gált megformáló Fesztbaum Béla ütemérzékben és a társalgási modor készségszintű birtoklásában egyaránt Benedek méltó, sőt egyenrangú partnerének bizonyult. Bár fiatalabb kora formálisan ráerősített a két társszerző között Molnár által tételezett hierarchikus viszonyra, vígjátéki működésének perfekciója, jelenlétének kávéházi slemilt, színházi vészmadarat és hozzá reménytelen szerelmest egyként megidéző ereje valósággal túlnőtt Gál szerepén. Tisztelkedése a rajongott primadonna előtt - egyetlen gesztusba belesűrített figura.

A Játék a kastélyban alighanem leghálásabb szerepe Almády színész, a Nemzeti Színház öblögetős orgánumú művésze: szerelmes bődülései, melyekkel egykori kedvesét, az immár más menyasszonyaként egzisztáló primadonnát főzi, majd a harmadik felvonásban elpróbált Turai-rögtönzés büntetésül kirótt francia nyelvtörői rendre az idősödő drámai bonvivánok jutalomjátékává avatják ezt a szerepet. Lukács Sándor immár másodszor jut e ziccerszerep birtokába, s ezúttal fölényes magabiztossággal értékesíti a kínálkozó lehetőséget: "szép, klasszikus fejét", megsebzett férfiúi és pojácaméltóságát s dülledt szemű kínszenvedését a francia elő-, utó-, személy- és helységnevekkel egyaránt élményszerűen tárja elénk. Balogh Annie művésznőt, akinek Almády egykoron "mint mondani szokták: előre hozta a hangját", s akit mi hűtlen, de legalábbis ingatag menyaszszonyként ismerünk meg, Tornyi Ildikó játssza - sugárzóan, ám a nyíltszíni hamisságot némiképp túlteljesítve.

Annie kétségbeesett, majd euforikus vőlegényét, s egyszersmind Turai védencét, az ifjú zeneszerzőt a növendék Molnár Áron adta, s alighanem hiba lenne rajta számon kérni a darab egyetlen bizonyítottan rossz szerepének emlékezetes megformálását. A szolgálatkész Dvornicsek lakáj kabinetszerepe Tahi Tóth Lászlónak jutott, s ő azt jelen színészi képességeinek maximumán teljesítette is: a vígjátéki hangban megelevenedő játéka kellemes meglepetést jelentett, noha e szerep legsikeresebb alakítójának azért továbbra is a Márkus László halálával kivesző Madách Kamara-beli előadás hű kutyaszemű személyzetét, Horesnyi Lászlót ítéljük. A nyüzsgönc és mimózalelkű Titkár szmokingjában Csöre Gábor szórakoztatónak és megjegyezhetőnek bizonyult.

Marton László a menetrend szerint felemelkedő karos csillárokkal, a valcerbejátszással s a szünet előtti két hamis felvonásvéggel a történet színházias jellegét erősítette, s bár igaza volt, mi mégsem szorultunk e jó szándékú figyelmeztetésre. Hiszen jól tudtuk, hogy színházat látunk: minőségi Molnár-színházat.

Vígszínház, október 24.

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Nagyabonyi Emese újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.