Színház - Úri huncut - Molnár Ferenc: Játék a kastélyban

Zene

"Igen nagy, majdnem kínos szünet. Füstfelhők. Kényelmes terpeszkedés. Csend." Ez a színiutasítás előzi meg Molnár Ferenc 1926-os háromfelvonásos anekdotájának első szavait, s paradox módon a Játék a kastélyban előadásain rendszerint már a fenti mondatokkal előrajzolt háromszemélyes, pöfékelős némajáték során el szokott dőlni a pazar társalgási vígjáték aktuális sorsa. Legtöbbször már ekkor kiderül ugyanis, hogy sikerül-e az alkotóknak megteremteniük a játék valószerűségében is teátrális (s viszont: teatralitásában is reálisnak elfogadható) közegét, hogy tudnak-e szmokingot viselni a színészek, s legfőként hogy találtatik-e alkalmas Turai a színpadon.

"Igen nagy, majdnem kínos szünet. Füstfelhők. Kényelmes terpeszkedés. Csend." Ez a színiutasítás előzi meg Molnár Ferenc 1926-os háromfelvonásos anekdotájának első szavait, s paradox módon a Játék a kastélyban előadásain rendszerint már a fenti mondatokkal előrajzolt háromszemélyes, pöfékelős némajáték során el szokott dőlni a pazar társalgási vígjáték aktuális sorsa. Legtöbbször már ekkor kiderül ugyanis, hogy sikerül-e az alkotóknak megteremteniük a játék valószerűségében is teátrális (s viszont: teatralitásában is reálisnak elfogadható) közegét, hogy tudnak-e szmokingot viselni a színészek, s legfőként hogy találtatik-e alkalmas Turai a színpadon. Színháznál megöregedett, a világra festett kulisszák közül kitekintő, szellemes és szentimentális Turai, akinek a néző szemhunyás nélkül elhiheti, hogy egy éjszaka rögtönzött, butuska francia egyfelvonásossal életet és párkapcsolati illúziót lehet menteni. S akinek a szájából nem hatnak elidegenítő, s mára pláne kissé már lehasznált bravúrokként Molnár tüntetően virtuóz megoldásai: "Azon gondolkozom, hogy tulajdonképpen milyen nehéz egy színdarabot elkezdeni. Mindjárt a darab legelején, mikor elkezdődik, bemutatni a főszereplőket." (Első megszólalása a darabban), "Hogy fejeznéd te be ennek a mi szomorú esetünknek ezt a... hogy úgy mondjam, második felvonását?" (fölvezető a második felvonásvéghez).

Marton László vígszínházi rendezésében most jószerével mindent rendben találhattunk az első némajátékos pillanattól kezdve. A darabindító jelenetre a hangsúlyosan színpadként megmutatott színpad mélyéről indul el a három szmokingos férfi az olasz kastély ugyancsak jelzett díszletei közé (díszlet: Khell Csörsz), eleganciájuk éppen csak annyira csorbul, amennyire az a színház bohémvilágából kiruccanó urakról feltételezhető (jelmez: Jánoskúti Márta), s Benedek Miklós személyében ott leljük köztük magát Turai Sándor pesti színműírót is. Ne tagadjuk, sejthető volt, hogy Benedeknek jól fog állni e szerep: hét országra szóló - igaz, önreflexív - színészi manírjai, létezésének egyszerre impulzív és flegmatikus eleganciája, úriemberi hitele jó előre összeillettek a figurával. Játéka most mégis meglepetést szerzett: mackós férfibáj, némi öreglegényes bonhómia és félreismerhetetlen szívhangok váltak felfedezhetővé alakításában, a cselekmény irányítójaként pedig kötelességszerűen excellált. A Gál és Turai darabíró firma másik beltagját, az unterman Gált megformáló Fesztbaum Béla ütemérzékben és a társalgási modor készségszintű birtoklásában egyaránt Benedek méltó, sőt egyenrangú partnerének bizonyult. Bár fiatalabb kora formálisan ráerősített a két társszerző között Molnár által tételezett hierarchikus viszonyra, vígjátéki működésének perfekciója, jelenlétének kávéházi slemilt, színházi vészmadarat és hozzá reménytelen szerelmest egyként megidéző ereje valósággal túlnőtt Gál szerepén. Tisztelkedése a rajongott primadonna előtt - egyetlen gesztusba belesűrített figura.

A Játék a kastélyban alighanem leghálásabb szerepe Almády színész, a Nemzeti Színház öblögetős orgánumú művésze: szerelmes bődülései, melyekkel egykori kedvesét, az immár más menyasszonyaként egzisztáló primadonnát főzi, majd a harmadik felvonásban elpróbált Turai-rögtönzés büntetésül kirótt francia nyelvtörői rendre az idősödő drámai bonvivánok jutalomjátékává avatják ezt a szerepet. Lukács Sándor immár másodszor jut e ziccerszerep birtokába, s ezúttal fölényes magabiztossággal értékesíti a kínálkozó lehetőséget: "szép, klasszikus fejét", megsebzett férfiúi és pojácaméltóságát s dülledt szemű kínszenvedését a francia elő-, utó-, személy- és helységnevekkel egyaránt élményszerűen tárja elénk. Balogh Annie művésznőt, akinek Almády egykoron "mint mondani szokták: előre hozta a hangját", s akit mi hűtlen, de legalábbis ingatag menyaszszonyként ismerünk meg, Tornyi Ildikó játssza - sugárzóan, ám a nyíltszíni hamisságot némiképp túlteljesítve.

Annie kétségbeesett, majd euforikus vőlegényét, s egyszersmind Turai védencét, az ifjú zeneszerzőt a növendék Molnár Áron adta, s alighanem hiba lenne rajta számon kérni a darab egyetlen bizonyítottan rossz szerepének emlékezetes megformálását. A szolgálatkész Dvornicsek lakáj kabinetszerepe Tahi Tóth Lászlónak jutott, s ő azt jelen színészi képességeinek maximumán teljesítette is: a vígjátéki hangban megelevenedő játéka kellemes meglepetést jelentett, noha e szerep legsikeresebb alakítójának azért továbbra is a Márkus László halálával kivesző Madách Kamara-beli előadás hű kutyaszemű személyzetét, Horesnyi Lászlót ítéljük. A nyüzsgönc és mimózalelkű Titkár szmokingjában Csöre Gábor szórakoztatónak és megjegyezhetőnek bizonyult.

Marton László a menetrend szerint felemelkedő karos csillárokkal, a valcerbejátszással s a szünet előtti két hamis felvonásvéggel a történet színházias jellegét erősítette, s bár igaza volt, mi mégsem szorultunk e jó szándékú figyelmeztetésre. Hiszen jól tudtuk, hogy színházat látunk: minőségi Molnár-színházat.

Vígszínház, október 24.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.