színház - Vörös Róbert: A dizőz halála

  • Kovács Bálint
  • 2011. október 6.

Zene

Budán lakni világnézet, írta annak idején a nagy ember, s ha megérte volna a huszonegyedik századot, alkalomadtán még mindig elmondhatná ugyanezt. Per pillanat nem is tudok olyasmit kitalálni, amitől jobban Budai Polgárnak érezhetnénk magunkat, mint hogy egy elegáns étteremben a vacsora négy fogásának tálalása előtt, után és közben frakkba bújt színészek adnak elő revüműsort - a dramaturgként ismert Vörös Róbert "prózaoperettjét", sanzonokkal és kuplékkal bőkezűen ellátott, frivol krimijét. A vacsoraszínház Magyarországon sem újdonság, de az utóbbi hónapokban a nagyérdemű gyilkosságtörténetekben segédkezhetett a nyomozónak a jól táplált közösségi nyomozásban - mind a kortárs magyar dráma, mind a revüműsor új.
Budán lakni világnézet, írta annak idején a nagy ember, s ha megérte volna a huszonegyedik századot, alkalomadtán még mindig elmondhatná ugyanezt. Per pillanat nem is tudok olyasmit kitalálni, amitõl jobban Budai Polgárnak érezhetnénk magunkat, mint hogy egy elegáns étteremben a vacsora négy fogásának tálalása elõtt, után és közben frakkba bújt színészek adnak elõ revümûsort - a dramaturgként ismert Vörös Róbert "prózaoperettjét", sanzonokkal és kuplékkal bõkezûen ellátott, frivol krimijét.

A vacsoraszínház Magyarországon sem újdonság, de az utóbbi hónapokban a nagyérdemû gyilkosságtörténetekben segédkezhetett a nyomozónak a jól táplált közösségi nyomozásban - mind a kortárs magyar dráma, mind a revümûsor új. De akár egy sikeres nyomozás, akár brownie tejszínhabbal a desszert, mind az elvárások, mind az értékrend átalakul; azaz nemcsak hogy vacsora közben nincs Ványa bácsi, de nem is várja el senki, hogy legyen. Vörös mindezt észben tartva írta meg történetét a háromtagú mûvészcirkuszról, a mûsoruk közben rejtélyes körülmények között elhalálozó, furán férfias dizõzrõl, és a négy szórakoztatóipari szakmunkás elõéletérõl. Igaz, a forma - kötelezõ a szünet a fogások elfogyasztása közben - kissé rányomja bélyegét a darabra is, és igen lassan bontakozik ki a konfliktus lényege, akkor viszont egyszerre derül ki minden, ami fontos - elõtte pedig a kelleténél valamivel több a csak félig komolyan vett bölcselkedés.

A három férfi színész (köztük a dizõz) nagyobb hanggal játszik, mint amekkora átéléssel, de ez ebben a stílben, a zongorák és a fél szemmel a borospoharat figyelõ vendégek között valahogy természetesebbnek hat. Tornyi Ildikó a kivétel, õ elõhozza magából a végzetasszonyt, s ha lehetõsége van rá, uralja a kis teret; mintha az õ jelenlététõl függne mindenki más is. A dizõz halála mindenesetre nem fekszi meg az ember gyomrát - hogy ez erény vagy sem, mindenki döntse el maga.

Menta Terasz, szeptember 23.

***

Neked ajánljuk