Tandori Dezső: Vörös Istvánról - csak úgy (tiszta ráadás)

  • 1997. február 6.

Zene

A könyv (A csodaöreg; természetrajz) a 111. oldalnál nyílt ki. (És a 110. oldalnál, mellette.) Azonnal megdöbbentem: "Öngyilkosságra készülődöm, de" Ez az első sor. Érdekelni kezdett, mire jut, aki így indít. Antonin Artaud öngyilkosság-elméletét (-gyakorlatát) többször idézhettem (fordíthattam; az 1920-as évek derekát jelző szürrealista levelek, na, mondjuk így, matériájából), és Artaud azt mondja, ő létezni nem akarna, nem meghalni akarna, mert senki sem biztosíthatja őt, él-e ő, valóban elébe siet-e valami jobb sorsnak, ha erőszakkal stb., továbbá: ha semmiféle cselekvés eredményességében (ld. a szürrealisták és a társadalmi forradalom, Artaud bírálásában), miért, miért nem, nem hisz, tehát ha nem hisz (ilyenekben), miért hinne épp az öngyilkosság értelmében (lényegi sikerességében stb., s abban a tettben, ami - gyakorlatilag - az) (az öngyilkosság). Tehát tőle ez lelki-fizikailag távol áll, számára ez abszurdum stb. Erre kinyílik ez a könyv ezen a 111. oldalon.
Antonin Artaud éve után (1996, marhaság)

az Artaud-örökévben (1997 és mind)

A könyv (A csodaöreg; természetrajz) a 111. oldalnál nyílt ki. (És a 110. oldalnál, mellette.) Azonnal megdöbbentem: "Öngyilkosságra készülődöm, de" Ez az első sor. Érdekelni kezdett, mire jut, aki így indít. Antonin Artaud öngyilkosság-elméletét (-gyakorlatát) többször idézhettem (fordíthattam; az 1920-as évek derekát jelző szürrealista levelek, na, mondjuk így, matériájából), és Artaud azt mondja, ő létezni nem akarna, nem meghalni akarna, mert senki sem biztosíthatja őt, él-e ő, valóban elébe siet-e valami jobb sorsnak, ha erőszakkal stb., továbbá: ha semmiféle cselekvés eredményességében (ld. a szürrealisták és a társadalmi forradalom, Artaud bírálásában), miért, miért nem, nem hisz, tehát ha nem hisz (ilyenekben), miért hinne épp az öngyilkosság értelmében (lényegi sikerességében stb., s abban a tettben, ami - gyakorlatilag - az) (az öngyilkosság). Tehát tőle ez lelki-fizikailag távol áll, számára ez abszurdum stb. Erre kinyílik ez a könyv ezen a 111. oldalon.

Nem okozott csalódást. Sőt. Az ilyen könyvet az ember "végigvenné", versről versre menne, ez lehetetlen. A három legfontosabb (marhaság, ld. Ottlik): a szürrealista érthetőség; a hiteles szervesség (a versek belső kohéziója, tehát semmi hanta, semmi eszköznek megmaradó eszköz); és még valami: egy sor "irtó jó hely, verse-hely".

Az idézett (Annak, aki néz című) versnek különös erénye, hogy a ne láss, ne hallj, ne beszélj témáját így exponálja: aki a sivatagban él, három harctól szabadul meg (ld. fentebb, a háromságot). Vörösnél az nagyon ígéretes (szinte beváltódó ígéret), hogy rálátásai gyorsak, és azonnal szól róluk. Artaud-nál is ezt lehet szeretni.

Persze az életképszerű ábrázolás (ebben a versben), a "hetekig / ülök lakásomban, félóránként / fogat mosok, nézem a tévét" stb. - megint kapcsolódik valamihez, nem lötyög, nem "akart", az elemekből (öngyilkosság, ez az otthonlét, sivatag, száraz száj) urambocsá´ érthető történet kerekedik.

Az Üvegház beton-ötlete (elemisége) a 110. oldal. Ahogy mindenféléről megtudjuk, betonból van, volt, s mi van ebből, különösen szép különálló bekezdés-sor: "Hölderlin betonból volt." (Minektutána: "A víz betonból / van, a fák betonból / vannak, egy fenyőfa / tobozából bombaként / potyognak a betonmagok". Még szépen is hangzik.

Nekem ez az újabb dolgok első elejibe szökkent, Vörös István költészete. Tömérdeket idézhetnék (teszem is majd, másutt), de akkor ez nem férne a Nari olvasójának figyelme terébe. Igen kitűnő költő bontakozott ki, aki - nem túlzás - "a maga napján" a legjobb is lehet (olcsó "lovas" kifejezés).

(Széphalom Könyvkiadó, 1996)

P. S.: Amiért ez nem kritika (azt nem írok), amiért ezt egyáltalán érdemes: valaki megpróbálta kifejezni, hogy neki valaki másnak a műve megint "a legjobban tetszik" (a maga - itt: költészeti - kategóriájában. Azonnal megemlítem mellé Simon Balázst. Nálam épp ők "az előretolt ék".) TD

Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”