Interjú

„Teljesen nyitott sorok”

Balla Gergely és Czakó-Kuraly Sebestyén, Platon Karataev

Zene

Pályafutása talán legjobb albumával rukkolt elő a Platon Karataev. A négytagú zenekar két dalszerző-gitáros-énekese elmesélte nekünk, hogy miért húzódtak el a Napkötöző című lemez munkálatai, de beavattak zenei és szövegviláguk rejtelmeibe is.

Magyar Narancs: Ezen a lemezen dolgoztatok a legtöbbet. Mi volt ennek az oka, és miért csúszott folyamatosan a megjelenés?

Balla Gergely: Igen, valóban sokat csúszott a lemez, hiszen már tavaly áprilisban is volt egy lemezbemutató koncert a Müpában, és ott eljátszottuk a teljes anyagot. Sűrű időszakon vagyunk túl, a zenekaron belül is mozogtak a „tektonikus lemezek”, volt egy tagcsere is. Alapból lassan dolgozunk, és csak akkor adunk ki valamit, ha teljesen elégedettek vagyunk vele. Nagyon hiszek ebben az új anyagban, úgy gondolom, hogy megérte bemászni az utolsó utáni nyúlüregbe is.

Czakó-Kuraly Sebestyén: Szerintem néha mi is alábecsüljük a maximalizmusunkat, és amikor már azt hisszük, hogy kész vagyunk, rájövünk, hogy az anyagon van még csiszolni való. A keverési és a masterelési folyamat is nagyon el tud húzódni, számunkra az egészen apró részletek is nagyon fontosak.

MN: Ki az album producere?

Balla Gergely: Zwickl Ábel. Már az első lemezt is vele készítettük, így közös felnövéstörténetünk van vele, közeli barátok lettünk az évek során. Az elejétől kezdve felfelé húzott minket, és hihetetlenül inspiráló, ahogy ő is fejlődik és megújul albumról albumra, pedig korábban is hatalmas tudással rendelkezett.

MN: Előző albumotok, a Partért kiáltó a szövegeiben a víz tematikája körül forgott, a Napkötöző középpontjában a tűz és természetesen a nap szerepel. Elképzelhető, hogy később a másik két őselemmel, a földdel és a levegővel is foglalkoztok?

Balla Gergely: Ez egyik lemeznél sem volt tudatos döntés. Már mindkét esetben kész volt az anyag váza, amikor kitapogattuk a mintázatokat, a tudatos szerkesztés csak ezután jött. Egyelőre fogalmam sincs, hogy maradunk-e majd ezen az úton, de el tudom képzelni, hogy végül így döntünk. Szerintem szép lenne, ha lenne majd egy album a földről, az anyagról, az emberről, illetve egy másik a levegőről, a szélről, a formátlanságról. Ez egy jó ív lenne, de nem akarom projektszerűen megvalósítani.

MN: Mi volt az oka a doboscserének?

Czakó-Kuraly Sebestyén: Elsősorban stílusban távolodtunk el Bradák Somától. A Partért kiáltó és az új album anyaga egyaránt azt jelezte Gergőnek és nekem, hogy megtaláltuk azt a zenei világot, amelyben dalszerzőként jól érezzük magunkat. Ez a stílus Somának alkotóként nem áll annyira közel a szívéhez. Emiatt súrlódás alakult ki a dalok készítése során, más típusú dobtémákat képzeltünk el. Ezek hosszú és lassú folyamatok voltak, és beláttuk, hogy a nézetkülönbségeket nem nagyon tudjuk áthidalni.

Balla Gergely: Soma az elejétől kezdve velünk volt, és a mély emberi kapcsolódás miatt a szétválás nehéz időszak volt a zenekar életé­ben. Viszont ami a végkimenetelt illeti, nagyon örülünk, hogy rátaláltunk Farkas Zsomborra, aki egy éve van velünk, és az elejétől kezdve olyan volt, mintha már több ezer kilométert megtett volna velünk a turnébuszban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.