Magyar Narancs: Ezen a lemezen dolgoztatok a legtöbbet. Mi volt ennek az oka, és miért csúszott folyamatosan a megjelenés?
Balla Gergely: Igen, valóban sokat csúszott a lemez, hiszen már tavaly áprilisban is volt egy lemezbemutató koncert a Müpában, és ott eljátszottuk a teljes anyagot. Sűrű időszakon vagyunk túl, a zenekaron belül is mozogtak a „tektonikus lemezek”, volt egy tagcsere is. Alapból lassan dolgozunk, és csak akkor adunk ki valamit, ha teljesen elégedettek vagyunk vele. Nagyon hiszek ebben az új anyagban, úgy gondolom, hogy megérte bemászni az utolsó utáni nyúlüregbe is.
Czakó-Kuraly Sebestyén: Szerintem néha mi is alábecsüljük a maximalizmusunkat, és amikor már azt hisszük, hogy kész vagyunk, rájövünk, hogy az anyagon van még csiszolni való. A keverési és a masterelési folyamat is nagyon el tud húzódni, számunkra az egészen apró részletek is nagyon fontosak.
MN: Ki az album producere?
Balla Gergely: Zwickl Ábel. Már az első lemezt is vele készítettük, így közös felnövéstörténetünk van vele, közeli barátok lettünk az évek során. Az elejétől kezdve felfelé húzott minket, és hihetetlenül inspiráló, ahogy ő is fejlődik és megújul albumról albumra, pedig korábban is hatalmas tudással rendelkezett.
MN: Előző albumotok, a Partért kiáltó a szövegeiben a víz tematikája körül forgott, a Napkötöző középpontjában a tűz és természetesen a nap szerepel. Elképzelhető, hogy később a másik két őselemmel, a földdel és a levegővel is foglalkoztok?
Balla Gergely: Ez egyik lemeznél sem volt tudatos döntés. Már mindkét esetben kész volt az anyag váza, amikor kitapogattuk a mintázatokat, a tudatos szerkesztés csak ezután jött. Egyelőre fogalmam sincs, hogy maradunk-e majd ezen az úton, de el tudom képzelni, hogy végül így döntünk. Szerintem szép lenne, ha lenne majd egy album a földről, az anyagról, az emberről, illetve egy másik a levegőről, a szélről, a formátlanságról. Ez egy jó ív lenne, de nem akarom projektszerűen megvalósítani.
MN: Mi volt az oka a doboscserének?
Czakó-Kuraly Sebestyén: Elsősorban stílusban távolodtunk el Bradák Somától. A Partért kiáltó és az új album anyaga egyaránt azt jelezte Gergőnek és nekem, hogy megtaláltuk azt a zenei világot, amelyben dalszerzőként jól érezzük magunkat. Ez a stílus Somának alkotóként nem áll annyira közel a szívéhez. Emiatt súrlódás alakult ki a dalok készítése során, más típusú dobtémákat képzeltünk el. Ezek hosszú és lassú folyamatok voltak, és beláttuk, hogy a nézetkülönbségeket nem nagyon tudjuk áthidalni.
Balla Gergely: Soma az elejétől kezdve velünk volt, és a mély emberi kapcsolódás miatt a szétválás nehéz időszak volt a zenekar életében. Viszont ami a végkimenetelt illeti, nagyon örülünk, hogy rátaláltunk Farkas Zsomborra, aki egy éve van velünk, és az elejétől kezdve olyan volt, mintha már több ezer kilométert megtett volna velünk a turnébuszban.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!