Tette a dolgát - Guano Apes

  • Greff András
  • 1999. augusztus 12.

Zene

Egészen elképesztő, közel negyvenezren a Guano Apesen - ahogy a Szigetek történetében David Bowie jelentette a legnagyobb bukást, a Guano Apesnek a legnagyobb kasza köszönhető.
Egészen elképesztő, közel negyvenezren a Guano Apesen - ahogy a Szigetek történetében David Bowie jelentette a legnagyobb bukást, a Guano Apesnek a legnagyobb kasza köszönhető.

Tömött sorokban közelítünk a nagyszínpad felé, persze tudom: a Guano Apes népszerű zenekar, őket kérték a legtöbben, zenetévés kedvencek, mindenki itt van ma este. Kis késés után, különösebb felhajtás nélkül szalad fel a színpadra a négy zenész, a Mariával kezdenek, ami lassabb tempójával nem a legjobb nyitószám, de a közönség lelkesedése simán elviszi. Aztán már az jön, amire mindenki várt: pörgés, funk és soft hc témák, groove-ok; egy magyarul elhangzó üdvözlés után már semmi szöveg, csak a dalok egymás után. Jön a zenekart népszerűvé avató Open Your Eyes, örülés, alattunk a műanyag borítás iszonyatosan csúszik, a szám közepén egymásra omlunk, fájdalmas élmény, a félmeztelenül izzadókat meg kifejezetten nem szeretem ilyenkor. Túléljük.

A zenekar lelkes és precíz, a gitáros és a bőgős jellegtelen, de teszik a dolgukat, úgyis mindenki Sandrára, a horvát származású énekesnőre koncentrál, aki szuggesztív, energikus frontember, bemozogja a színpadot, ugrál, hanyatt vágja magát, ráadásul nagyon csinos is, sokkal inkább, mint azt a klipek és fotók alapján vártuk. Jól énekel, a vége felé viszont hallhatóan fárad, üvöltéseinek ereje is alábbhagy, de hátán viszi az egész produkciót így is. Látványosság gyanánt megkaptuk még az előemberszerű, Dennis nevű komisz dobost, aki eltúlzott cséplésével engem minduntalan a Muppet Show legendás ütősére (Animal) emlékeztetett, és persze ő ugrott be a közönség közé a végén, még rá is gyújtott közben.

Válaszként arra a kérdésre, hogy vajon az egylemezes, átlagosan háromperces dalokkal bíró zenekar mivel tölti majd ki az idejét, eljátszottak néhány új számot készülő albumukról. Azt, hogy ez a négyes nem eredeti, sokan leírták már, egy fiatal zenekarnál ez tán nem is olyan nagy hiba, de azért egy rövid sprintet én is futnék ezen a pályán, a bemutatott újdonságokban ugyanis hatásaik (a Skunk Anansie-vel az élen) továbbra is túlzott erősséggel domináltak.

Közben már a koncert első negyedében elsütik jobb számaikat. Engem igazán a líraibb Never Born tud meghatni, ahogy Sandra a színpad szélén állva szépen énekel, most kell szörföznöm egyet, hosszúra sikerül, majd visszahullok a sűrű, fénylő embermasszába. Részemről a csúcspont ezzel megvolt, sajnos részükről is. A koncert második felében érezhetően lejjebb ereszkedik a hangulat, valami hiányzik, de nagyon. Talán a további igazán jó nóták, talán a lemezüket jellemző színes, telt hangzás, leginkább ez így együtt. Záráskor - ami persze a mindenkit megmozgató Lords Of The Boards volt - alig vagyunk túl ötven percen. A ráadásban már nem nagyon tudnak mit adni, a slágereket is előtték már, jammelnek egyet, aztán van másodszori visszajövetel is, de azt már nagyon nem kellett volna.

Sajtótájékoztatójukon meglepett, mennyire szimpatikus, barátságos emberek alkotják a zenekart, a német rockkal szembeni előítéleteimet is félretettem, de a koncert eleji lelkesedést leszámítva sajnos mélyebb hatás nélkül múlt el ez a végül is nyolcvan percnyire nyújtott péntek esti crossover bemutató.

Greff András

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.