Tévésorozat - Téboly - Luther

  • -tévésmaci -
  • 2011. október 6.

Zene

Rohanó léptek kopogását halljuk, kétségbeesett zihálás, valami ipari létesítményben menekül egy szerencsétlen, csak őt látjuk, de bejön valahonnan egy másik zörej is, ugyancsak lépések keltik; az üldöző nem rohan, tempósan közeleg. Közeleg.
Egyre közelebb ér. Bárhogy is rohan a menekülő, hamar elillannak a kétségeink: nem menekülhet. A hajsza valami átjárónál ér véget, ami persze leszakad a menekülő alatt, csakhogy az üldöző villámgyors mozdulattal eléri még, éppen a kezét, most ott lóg a nyomorult, s könyörög, hogy húzza fel a másik. A rendőr. DCI Luther a megkergetett fejére olvassa a bűneit, s megzsarolja, hogy adja ki utolsó lehetséges áldozata feltalálási helyét, különben nem húzza fel. Két eszelős tekintet kapcsolódik egymásba, aztán persze megmondja, hogyne mondaná meg, mentené az irháját a bűnös. Nos, a brit rendőrség eme kiválósága, a Detective Chief Inspector fölhúzza-e vagy elereszti?

A Drótban megszeretett Idris Elbát a legrangosabb díjakra jelölték John Luther megformálásáért: folyamatosan vérben forgó szemű, szétfolyó arcú, kiszámíthatatlan pszichopatát ad, aki kétségkívül hatékonyan üldözi a bűnt, de a maga totál extrém módján értelmezi (amikor egyáltalán) a törvényeket. Beszélhetünk az amerikai bűnszériák romlott zsaruiról, a droggal, fegyverekkel boltoló motorosokról vagy akár az északi krimik oly szerfelett nyomasztó mivoltáról, de bármiről, a vége mindig az, hogy a mai brit televíziós rendőrsztorik a legőrültebbek, legborzasztóbbak mind közül; nemierőszak-tevő sorozatgyilkosok, gyerek-, anya- és apapusztítók váltják egymást, ha nem együtt lépnek fel, nincs az a terhes nő, galambősz tánti, aki biztonságban lenne. Miss Marple-t elrabolták, Hercule Poirot-t megvesztegették, vagy fordítva, majd a vérükkel írták föl a falra a vége főcímet.

Nos e művek impozáns sorában a Luther kétségkívül egy durvább darabnak számít, viszont telitalálat: tébolyodottan agyalt téboly, nagyon is átélhető háttér előtt, kitűnő színészi teljesítményekkel; Elba játéka különösen lenyűgöző. Most nézzék, mert az első évad (6 rész) sokkal jobb, mint a második (4 rész), amit nyilván sebtiben rántottak össze az első nem várt sikere után.

Október 9-től, éjszakánként a Duna tévén.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.