Koncert

The Men

  • - kovacsm -
  • 2013.04.20 02:00

Zene

Az Akvárium kisterme pont úgy szólt, mint egy akvárium: a zenészek izzadtan, lihegve hadonásztak gitárjaikkal a színpadon, hangjuk azonban tompa volt és távoli. A The Men két hét alatt végigszaladt Európán, és örömteli meglepetésként útba ejtette kis hazánkat is. Úgy százan figyeltük a híresen intenzív színpadi produkciót, de mintha üvegfal előtt álltunk volna. Egy rövid időre el is gondolkoztam azon, hogy a hangzásnak ez a rideg, ipari tónusa vajon zavarja-e a műélvezetet, vagy inkább új réteggel gazdagítja. Tökéletesen értelmetlen - és sajnos cseppet sem szokatlan - okoskodás volt ez egy kiöregedett, koncentrációzavaros indie-rockertől. Azt akarom csak kihozni belőle, hogy a The Men néhány évvel ezelőtti felbukkanásakor valamiért nagyon betalált még a szépkorúaknál is. Az önfeledten kavargó, szilaj gitárzene az internet előtti, jó értelemben vett indie rock legnagyobb hőseit idézte, és nem is akart többnek látszani örömteli csörömpölésnél. Csak egy garázsbanda Garázsiából. Hey ho let's go, aztán cső. Ám a sok dicséret hatására a brooklyni brigád kezdte elhinni magáról, hogy tényleg többet tud, mint amennyit mutat. Öttagúra bővült a felállás, színesebb lett a hangszerelés, bejött a zongora, a szájharmonika, az énekben erősödtek a dylanes felhangok.

Élőben jobban működik ez a váltás, mint a stúdióban. A kis színpadon összezsúfolt társaság sok végtagú lényként lüktetett, a gitárok sípolva feleseltek egymással, és a zongora őrült bugija nem finomított a ricsajon, hanem fokozta. Hihetetlenül lendületesek voltak, és mivel a program az új lemezről is a kalapálós számokra koncentrált, abszolút hengereltek. Nem igazolódott be az aggodalom, hogy a sokadik Allman fivérek-reinkarnációként szakállas hippirockkal andalítanak majd. Sokkal inkább olyanok voltak, mint egy szabadidős Moving Targets-emlékzenekar. Kedvesen kispályás, öncélú, ellenállhatatlan. És még szarul is szólt.

Akvárium, március 25.

Neked ajánljuk

Riviéra–Erzsébetváros motortúra

  • Támogatott tartalom

Lengyel Gábor hosszú évtizedeken át dolgozott az orvosiműszer-kereskedelemben, és kizárólag olvasóként tekintett az irodalomra. A helyzet azután változott meg, hogy elhagyni kényszerült vállalkozását, s az ezzel járó traumát úgy dolgozta fel, hogy írni kezdett – terápiás céllal.

Lezárt műhely, levert lakat

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

A balfácán napja

Nem vennénk rá mérget, hogy a Netflix gyártásában készült friss svéd történelmi krimisorozat készítői valóban Harold Ramis 1993-as klasszikusából, az Idétlen időkigből vették a dramaturgiai inspirációt, de A valószínűtlen gyilkost nézve könnyen érezhetjük úgy, hogy Stig Engström is belekeveredett egy Phil Connorséhoz hasonló időhurokba. 

Dzsúdló és a magány

  • Puskás Panni

Dzsúdló nem azonos Jude Law-val, hanem egy magyar zenész, akinek leghíresebb száma a Lej. Ilyen és ehhez hasonló titkokat tudhatunk meg e „Z generációs pandémia paradigmából”, de csak akkor, ha valaki olyan szerencsés, mint én, és egy Z generációs digitális bennszülöttel nézheti végig a darabot. A tizenhat éves húgom árulta el azt is, miért nevet a főleg fiatalokból álló közönség azon, hogy az egyik szereplő annyira depis, hogy a frufruját is majdnem levágta.

Politikai inszeminátor

Egy ország találgatja éppen, hogy mi a fenét is akar ez az egész jelenteni. Hogy Gattyán György, aki a LiveJasmin nevű site-ján keresztül élő webkamerás pornóval begyűjtött nagyjából 300 milliárd forintot, most minden előzmény nélkül miniszterelnök-jelöltként bukkant fel a honi média megfelelő bugyraiban. 

Apácától nyalókáig

Az elsősorban tematikus kiállításokat bemutató, programjaival a tradíciót és a történelmi eseményeket szokatlan fénytörésben vizsgáló 2B Galéria 19 alkotót felvonultató csoportos kiállítása most a kakast állítja a középpontba.

Itt mindenki figyel

A szerző specialitása, hogy olyan zárt világokról fest részletes képet, amely a legtöbb ember számára még szeleteiben sem megközelíthető: ilyen volt a magyar szervezett bűnözés 1970-es évektől zajló történetére koncentráló Maffiózók mackónadrágban, majd a kokain magyarországi szerepét az 1920-as évektől napjainkig végigkövető Magyar kóla is.