Lemez

Thundercat: Drunk

  • - minek -
  • 2017. április 2.

Zene

Ste­phen Brunert, a virtuóz basszert és gyilkos falzettel megáldott énekest sokan még a Suicidal Tendenciesből ismerik, de Flying Lotusszal is gazdagították egymás albumait, és muzsikált Kendrick Lamar szupersikeres To Pimp a Butterfly című lemezén – a These Walls című közös számukért még Grammyt is kaptak. Szólóanyagaiért talán még nem számíthat efféle kitüntetésre, de harmadik nagylemeze zavarba ejtő gazdagsága dacára is koherens és szórakoztató konceptalbum. A sikerhez kellettek a remek zenésztársak, a billentyűs Dennis Hamm, a dobos Louis Cole, s néha a szaxikirály Kamasi Washington, meg a tisztelt vendégek, Kendrick Lamartól Pharrellig. A fúziós jazzfunk, a szintiwave, a soft soul, a hiphop, a kortárs elektronikus tánczene nyelvét egyaránt folyékonyan beszélő Bruner egy albumon annyi ötletet halmoz fel, ami másnak évtizedekre is elég lenne. S hogy mindnek helyet szorítson, takarékos terjedelmű (2-3 perces) számokba osztja be őket, melyek e tekintetben korántsem idézik az ésszerű terjedelmi korlátokra is fittyet hányó fúziós elődöket. Zenei és szöveges témáinak gazdagsága zavarba ejtő, mondhatnánk azt is, hogy George Duke sziluettje mögött folyton ott vigyorog Frank Zappa és George Clinton. Halál, szerelem, drogok, alkohol, japán popkultúra, esetleg a macskák iránti (nyávogással is nyomatékosított) rajongás – ezt a széles spektrumot úgy énekli és basszusgitározza végig, hogy a szomorkás, az andalító, a félig sem komoly, sőt néha kifejezetten blőd dalok egymás mellé illesztve egy remek lemezzé állnak össze.

Brainfeeder/Neon Music 2017

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.