Magyar Narancs: Hogyan illeszkedik egymás mellé az orosz repertoárú koncerten Csajkovszkij ritkán játszott 2. c-moll szimfóniája, Stravinsky Petruskája, Sosztakovics Kisvárosi Lady Macbeth szvitje?
Riccardo Chailly: Amióta átvettem a Scala zeneigazgatását, azt a célt tűztem ki magam elé, hogy orosz, magyar, román zeneszerzők műveivel erősítsem a Filarmonica szimfonikus arculatát. A másik szempontom az volt, hogy olyan darabokat vegyünk elő, amelyek kötődnek az operajátszáshoz. A népzene és a színpadi zene egymásra hatása jelenik meg a fenti művekben. Csajkovszkij 2. „Kis Orosz” szimfóniája remekmű, amelyet a szerző fiatalon, 30 évesen komponált. A szimfónia szinte teljes dallamanyaga népdalokra épül. Az első tétele a közismert ukrán népdal, a Volga, édesanyánk variációval indul. A második tétel témája a Csajkovszkij Undina című operájához írt nászinduló dallamával kezdődik. Rendkívül izgalmas kontrasztot teremtve jut el ez a szimfónia a panaszos hangvételtől a pezsgő táncdallamokon át a nagy hatású, fanfáros befejezésig. Sosztakovics Kisváros Lady Macbethje a zeneirodalom néhány évtizede újra felfedezett műve. A sztálini diktatúra idején betiltották, formalistának, dekadensnek bélyegezték. A hányatott sorsú tragikus-szatirikus zenedráma megszólaltatása, tomboló sokszólamúsága miatt, minden szimfonikus zenekar számára nagy kihívás. Stravinsky grandiózus folklorisztikus balettjében, a Petruskában szintén az orosz népzene játszik jelentős szerepet.
MN: A milánói Scala történetének legfiatalabb karmestereként 25 évesen lépte át az olasz operajátszás templomának kapuját. Claudio Abbado asszisztenseként kezdte, tavaly óta főzeneigazgatóként felel a nagy hírű intézmény művészi arculatáért. A Puccini-operák eredeti változatának bemutatásával kívánja letenni a névjegyét?
RC: Az idén lesz harminc éve, hogy először álltam a Scala színpadán. Abbado felkérésére helyettesítettem a karmestert Verdi A haramiák című operájában. Azóta közel húsz operát vezényeltem a Scalában, a 90-es évek óta pedig töretlen az együttműködésem a Filarmonica della Scalával. A Puccini-sorozattal régi adósságot szeretnék törleszteni. A Pillangókisasszony ősbemutatója 1904-ben óriási botrányba fulladt, kifütyülték, részben a terjengőssége miatt. Puccini a sikertelen fogadtatáson okulva többször is átírta a művet. Az operaházak többnyire az ötödik, végleges verziót szokták műsorra tűzni. Erkölcsi kötelességemnek éreztem, hogy a Scala visszatérjen az operaműfaj megújítójának, a dalszínház történetét meghatározó komponistájának az eredeti verziójához. A kitörő fogadtatáson felbuzdulva a Turandottal folytattuk a Puccini-ciklust, a milánói Expo nyitóprogramjaként. Puccini befejezetlen operájához Luciano Berio zeneszerző komponálta a finálét. Jövőre a Manon Les-
caut-t tűzzük műsorra. A főigazgatói mandátumom lejártáig, 2020-ig tervezem az összes Puccini-opera eredeti változatának a bemutatását. Azt vallom ugyanis, hogy az utókornak jogában áll megismerni az operairodalom ezen kincseit.
MN: Működésének másik fő vonulata a verizmus újraértékelése, ami elődje, Daniel Barenboim idején háttérbe szorult.
RC: Nem kimondottan a verista operák bemutatására helyeződik a hangsúly, hanem annak a folytonosságnak a továbbvitelére, amit az olasz repertoár jelent, Verdi, Donizetti, Rossini, Bellini, Cherubini műveivel. A verizmus csak annyiban a „vesszőparipám”, hogy a 60-as évek óta hiányzott a Scala műsoráról az André Chénier. A zenekritikusok sajnálatos módon gyakran alulértékelik Giordano operáját, amely a verizmus emblematikus darabja. Nem mellesleg végigkíséri karmesteri pályafutásomat. Az André Chénier-vel debütáltam a bécsi Staatsoperben, Luciano Pavarotti, Monserrat Caballé, Christa Ludwig szereposztással lemezfelvételt is készítettem belőle.
MN: Mennyire nyitott a kortárs repertoár felé?
RC: Az olaszcentrikus színházi örökség ápolása mellett nemzetközi kitekintésben gondolkodom. Fele-fele arányban nemzeti és nemzetközi repertoárt viszünk a Scalában. Három éve folynak tárgyalások Kurtág György Fin de partie című operájának ősbemutatójáról. A mester nem készült el vele, ezért többször is el kellett halasztani a premiert. Ha minden igaz, a jövő évadban végre színre kerülhet Markus Stenz vezényletével. Éppen most tanulmányozom Bartók Fából faragott királyfijának partitúráját, nagy valószínűséggel a táncjáték zenéjéből készült zenekari szvitet adjuk elő a Filarmonicával. Korábban a Kékszakállú herceg várát és A csodálatos mandarint is hasonló változatban interpretáltuk. Annak idején még a Concertgebouw-val készítettem Bartók-lemezfelvételeket. Jövőre nemzetközi turnéra indulunk Bartók Concertójával. A kortárs zenei palettához tartozik az is, hogy Nino Rotának a Fellini-filmekhez írt kísérőzenéiből is hamarosan megjelentetünk egy összkiadást.
MN: Korábban a lipcsei Gewandhaus és az amszterdami Concertgebouw zeneigazgatója, sztárkarmestere volt. Mahler, Brahms zenéjének elszánt interpretátora.
RC: Mahler örök szerelem az életemben, ahányszor csak visszatérek a szimfóniáihoz, újabb zenei megoldások, értelmezések sejlenek fel. A III. szimfónia összetettségénél, filozófiai utalásainál fogva is kemény dió. Februárban újra „megpróbálkozom” vele itt Milánóban. A Scalán kívül a luzerni fesztivált viszem tovább egykori mesterem, Claudio Abbado halála után.
