Interjú

Tomboló sokszólamúság

Riccardo Chailly karmester

Zene

Az energikus és szuggesztív játékáról híres Riccardo Chailly a Filarmonica della Scala zenekarát vezényli január 25-én a Müpában.

Magyar Narancs: Hogyan illeszkedik egymás mellé az orosz repertoárú koncerten Csajkovszkij ritkán játszott 2. c-moll szimfóniája, Stravinsky Petruskája, Sosztakovics Kisvárosi Lady Macbeth szvitje?

Riccardo Chailly: Amióta átvettem a Scala zeneigazgatását, azt a célt tűztem ki magam elé, hogy orosz, magyar, román zeneszerzők műveivel erősítsem a Filarmonica szimfonikus arculatát. A másik szempontom az volt, hogy olyan darabokat vegyünk elő, amelyek kötődnek az operajátszáshoz. A népzene és a színpadi zene egymásra hatása jelenik meg a fenti művekben. Csajkovszkij 2. „Kis Orosz” szimfóniája remekmű, amelyet a szerző fiatalon, 30 évesen komponált. A szimfónia szinte teljes dallamanyaga népdalokra épül. Az első tétele a közismert ukrán népdal, a Volga, édesanyánk variációval indul. A második tétel témája a Csajkovszkij Undina című operájához írt nászinduló dallamával kezdődik. Rendkívül izgalmas kontrasztot teremtve jut el ez a szimfónia a panaszos hangvételtől a pezsgő tánc­dallamokon át a nagy hatású, fanfáros befejezésig. Sosztakovics Kisváros Lady Macbethje a zeneirodalom néhány évtizede újra felfedezett műve. A sztálini diktatúra idején betiltották, formalistának, dekadensnek bélyegezték. A hányatott sorsú tragikus-szatirikus zenedráma megszólaltatása, tomboló sokszólamúsága miatt, minden szimfonikus zenekar számára nagy kihívás. Stravinsky grandiózus folklorisztikus balettjében, a Petruskában szintén az orosz népzene játszik jelentős szerepet.

MN: A milánói Scala történetének legfiatalabb karmestereként 25 évesen lépte át az olasz operajátszás templomának kapuját. Claudio Abbado asszisztenseként kezdte, tavaly óta főzeneigazgatóként felel a nagy hírű intézmény művészi arculatáért. A Puccini-operák eredeti változatának bemutatásával kívánja letenni a névjegyét?

RC: Az idén lesz harminc éve, hogy először álltam a Scala színpadán. Abbado felkérésére helyettesítettem a karmestert Verdi A haramiák című operájában. Azóta közel húsz operát vezényeltem a Scalában, a 90-es évek óta pedig töretlen az együttműködésem a Filarmonica della Scalával. A Puccini-sorozattal régi adósságot szeretnék törleszteni. A Pillangókisasszony ősbemutatója 1904-ben óriási botrányba fulladt, kifütyülték, részben a terjengőssége miatt. Puccini a sikertelen fogadtatáson okulva többször is átírta a művet. Az operaházak többnyire az ötödik, végleges verziót szokták műsorra tűzni. Erkölcsi kötelességemnek éreztem, hogy a Scala visszatérjen az operaműfaj megújítójának, a dalszínház történetét meghatározó komponistájának az eredeti verziójához. A kitörő fogadtatáson felbuzdulva a Turandottal folytattuk a Puccini-ciklust, a milánói Expo nyitóprogramjaként. Puccini befejezetlen operájához Luciano Berio zeneszerző komponálta a finálét. Jövőre a Manon Les-
caut
-t tűzzük műsorra. A főigazgatói mandátumom lejártáig, 2020-ig tervezem az összes Puccini-opera eredeti változatának a bemutatását. Azt vallom ugyanis, hogy az utókornak jogában áll megismerni az operairodalom ezen kincseit.

MN: Működésének másik fő vonulata a verizmus újraértékelése, ami elődje, Daniel Barenboim idején háttérbe szorult.

RC: Nem kimondottan a verista operák bemutatására helyeződik a hangsúly, hanem annak a folytonosságnak a továbbvitelére, amit az olasz repertoár jelent, Verdi, Donizetti, Rossini, Bellini, Cherubini műveivel. A verizmus csak annyiban a „vesszőparipám”, hogy a 60-as évek óta hiányzott a Scala műsoráról az André Chénier. A zenekritikusok sajnálatos módon gyakran alulértékelik Giordano operáját, amely a verizmus emblematikus darabja. Nem mellesleg végigkíséri karmesteri pályafutásomat. Az André Chénier-vel debütáltam a bécsi Staatsoperben, Luciano Pavarotti, Monserrat Caballé, Christa Ludwig szereposztással lemezfelvételt is készítettem belőle.

MN: Mennyire nyitott a kortárs repertoár felé?

RC: Az olaszcentrikus színházi örökség ápolása mellett nemzetközi kitekintésben gondolkodom. Fele-fele arányban nemzeti és nemzetközi repertoárt viszünk a Scalában. Három éve folynak tárgyalások Kurtág György Fin de partie című operájának ősbemutatójáról. A mester nem készült el vele, ezért többször is el kellett halasztani a premiert. Ha minden igaz, a jövő évadban végre színre kerülhet Markus Stenz vezényletével. Éppen most tanulmányozom Bartók Fából faragott királyfijának partitúráját, nagy valószínűséggel a táncjáték zenéjéből készült zenekari szvitet adjuk elő a Filarmonicával. Korábban a Kékszakállú herceg várát és A csodálatos mandarint is hasonló változatban interpretáltuk. Annak idején még a Concertgebouw-val készítettem Bartók-lemezfelvételeket. Jövőre nemzetközi turnéra indulunk Bartók Concertójával. A kortárs zenei palettához tartozik az is, hogy Nino Rotának a Fellini-filmekhez írt kísérőzenéiből is hamarosan megjelentetünk egy összkiadást.

MN: Korábban a lipcsei Gewandhaus és az amszterdami Concertgebouw zeneigazgatója, sztárkarmestere volt. Mahler, Brahms zenéjének elszánt interpretátora.

RC: Mahler örök szerelem az életemben, ahányszor csak visszatérek a szimfóniáihoz, újabb zenei megoldások, értelmezések sejlenek fel. A III. szimfónia összetettségénél, filozófiai utalásainál fogva is kemény dió. Februárban újra „megpróbálkozom” vele itt Milánóban. A Scalán kívül a luzerni fesztivált viszem tovább egykori mesterem, Claudio Abbado halála után.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.