Lemez

Tudósok: Alzheimer Karaoke

  • - svébis -
  • 2016. december 24.

Zene

A Tudósok immár 30 éves munkásságában talán az a legizgalmasabb, hogy újból és újból meg kell szokni, hogy folyvást változni képes, mint egy sikoltozó szkizofrén. Hol jó, hol pedig kevésbé jó irányba.

Ez most épp az utóbbi. Tövisházi Ambrus kiválásával valamit elveszített a zenekar, valamit amputáltak róla: A legszebb szerelmes dalok és az Éljen a Petőfi Rádió! hangzásvilágában úgy találkozott Tövisházi elektronikus eklektikája és szintiszilánkjai drMáriás rézfúvós rohamaival, mint kóla a Mentosszal. Az Alzheimer Karaoke azonban egy lépés hátra. A Tudósok klasszikus mámorát igyekszik megidézni a bariton szaxofonjával visszatért, veterán tudóssal, Dezső Tónival és az ifjonc gitárossal, Gulyás Leventével kiegészült formáció, miközben Endrei Dávid biztos kézzel bőgeti a basszust, és Jeli Gergely dobtémáira sem lehet panasz – ám míg a zenekar színpadi energiái atomvillanásként söprik ki a hallójáratokat, a lemez mindebből semmit sem ad vissza.

Erőtlen keverés, a hangszerek gyakran keresik a helyüket; ráadásul a hat régi nóta közül egyetlen tud újdonsággal szolgálni: Szabó Enikő citerára hangszerelt Robotokja mintha Kodály gramofonjából szólna. Az új számok viszont alig-alig hozzák a Tudósok-féle ősrobbanást, lomhán szétfolynak, mint egy nyugdíjas táncház ismerkedőestje. Csak nyomokban fedezhető fel bennük az a lendület, az a mindent szétordítani akaró vágy, amely drMáriással eggyé vált. Megengedő, megbocsátó, beletörődő hang ez, a lemondás operettsanzonjaié.

Playground, 2016

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.