Újra itt - nem pont ugyanaz - Sub Bass Monster (lemez)

  • Szami
  • 2006. március 2.

Zene

Máté Szabolcsnak kimondottan jól áll, hogy a saját maga által eleve szűkre húzott határokon belül próbálja továbbrajzolni a valójában már négy éve függőben hagyott magyar rap- (és hiphop-) királyi karrierjét.

Máté Szabolcsnak kimondottan jól áll, hogy a saját maga által eleve szűkre húzott határokon belül próbálja továbbrajzolni a valójában már négy éve függőben hagyott magyar rap- (és hiphop-) királyi karrierjét. A népszerűségbe a Nincs nő, nincs sírással még az előző évezredben csukafejest ugró Sub Bass Monster lényegében nem csinált mást, mint felvette a még 2002-ben eldobott szálakat. A némaságot velős zenés mondókákkal töri meg a saját kiadásában piacra dobott stúdiólemez. A gyulafirátóti szörny a tőle korábban megszokott módon elmeséli az elmúlt években vele történteket, de az önirónián túl beszól a sztárgyáraknak is. A számok hangszerelése összetett: van itt reggae, hiphop és "klasszikus" eminemes rapre hajazó stíluselemek, amik gitár, szinti vagy éppen harsona által szólalnak meg. Jellemző, hogy végig könnyednek és fülbemászónak hatnak, miközben a nemritkán trágár szövegekhez meggyőzően illeszkednek. Szinte érthetővé válik a zenész majd négy évig tartó passzív rezisztenciája. Meg az is, hogy az album elején beszól, hogy: "Kicsi ország, halló!"

A hangzásában szinte yonderboi-i finomságúra csiszolt indítás után 15 másodperccel az album igazi egoerősítő rapre vált át. Az újra itt és a Hová tűnt Sub Bass Monster? albumkezdő dal voltaképpen egy számot takar, de abból amolyan rap classic hungaricumot. A pályakezdés karcosságát megidéző dal ennek megfelelően öt percre hízva sem csap át a rapvilágban mifelénk szokásos pózolásba. Persze az ars poetica megerősítése Sub Bass Monsternél sem maradhat el, de ehhez a Kell ez a kis hiphopig, illetve a M.I.K.R.O.F.O.N-ig kell eljutni. Eközben van két átvezetés (skit), amiből az Itiner címűt szívmellékzörejek nélkül is le lehetett volna hagyni az albumról. Hanem a Ragga a csodaszarvasról felvezetőjeként "Hol volt, hol nem volt"-ozó Szabó Gyula vérbő basszusa tényleg telitalálat. A reggae-sített csodaszarvassztori ugyan kicsit b‘lgás/Paizs Miki-s áthallású, de alapvetően megmenti a helyzetet, hogy Titusz pittyegéseinél lényegesen magasabbra kalibrált a hangszeres kíséret.

A legtöbb szám, ahogyan a tagadás tagadásából építkező Nem vagyok ideges is, néhány taktusra és akkordra épített dallammal ringatja a fület,s ezzel eléri, hogy fékezett habzásúnak tűnnek az önállóan nyomdafestéket kevésbé tűrő szöveget. Gond nélkül kimondhatja, hogy kivan a segge, néha még baz+olhat is, a kritikus szövegelemzők is legfeljebb a szemöldöküket vonogatják.

Amennyiben a szimpla Sub Bass Monster albumcím valamiféle újrakezdést jelöl, az semmiképpen sem jelenti a járt utak elhagyását. Legfeljebb ha a néhány éve zabpelyhes dobozhoz applikált maxilemezes kisiklást kívánja feledtetni. Sikerülhet neki!

Szerzői kiadás, 2006

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.