Vidám tereptan - Nigel Barley: Egy zöldfülű antropológus kalandjai. Feljegyzések a sárkunyhóból (könyv)

  • - kyt -
  • 2006. december 21.

Zene

Sok semmittevés, unalom, nehézkes és korrupt bürokrácia, csúnya betegségek, egyhangú táplálkozás, kommunikációs nehézségek - nincs könnyű dolga a terepmunkás antropológusnak, aki aztán általában mindezekről mélyen hallgat.

Sok semmittevés, unalom, nehézkes és korrupt bürokrácia, csúnya betegségek, egyhangú táplálkozás, kommunikációs nehézségek - nincs könnyű dolga a terepmunkás antropológusnak, aki aztán általában mindezekről mélyen hallgat. Nigel Barley azonban szakított ezzel a hagyománnyal. "Sok badarságot összeírtak már arról - olyan emberek, akiknek igazán tudniuk kéne, hogy van ez -, hogy az antropológust 'befogadják'. Ezek a beszámolók néha azt sugallják, hogy egy idegen nép valahogy elkezdi a távoli fajból és kultúrából származó látnivalót minden módon hasonlónak látni a helyiekhez. Ez, sajnos, valószínűtlen. Alighanem a legtöbb, amit remélni lehet, hogy az embert ártalmatlan idiótának tartsák, akinek valami hasznát is veheti a falu. Pénzforrás és munkaadó." A beilleszkedés kölcsönösen haszonelvű folyamata végén aztán igazi rokonszenvek, barátságok is szövődhetnek, de először meg kell tanulni egy különös nyelvet, el kell sajátítani a helyi viselkedési szabályokat, ki kell ismerni a gondolkodásmódot.

Minderről humorosan és mindenféle hamis pátosz, álságosan ájult rácsodálkozás nélkül számol be a szerző, vagyis úgy tűnik, mintha egy szórakoztató útinaplót olvasnánk. Eközben szinte észrevétlenül hatolunk át az észak-kameruni doajók kultúrájának és hiedelemvilágának újabb és újabb rétegein, és csak a könyv végére érve vesszük észre a cselt: egy rokonszenves és termékeny módszertani alapállás is kibontakozott a képtelen helyzetek, vicces félreértések felszíne alatt. Nigel Barley végül is azt állítja, hogy miután az idegen kultúrát a vele való interakció során ismerte meg, tisztességesen bemutatni is ugyanennek a folyamatnak az újrajárásával, felfejtésével lehetséges. A saját, európai fogalmaira kell ugyanis átfordítania egy egészen másfajta rációt, logikai rendszert, és maga ez a fordítás a beszámolója tárgya. Ezenfelül pedig az a szélesebb társadalmi közeg, amelyen belül a doajók egyfajta zárványként, de távolról sem elszigetelten élnek. A külvilág beszivárgó elemei, az iskola, a hivatalos ügyek nem befolyásolták a szokásokat, rítusokat, de a különféle idegen tárgyak beépültek az életükbe. Ezt a dinamikát is érezteti a könyv, mint ahogy azt a folyamatot, ahogy a hiedelemtöredékek látszólagos káoszában fokozatosan felismeri a szerző a szerkezetet, a rendet, amelyben a mezőgazdasági munka és a körülmetélés, a szexualitás és az esőcsinálás, minden mindennel összefügg. És ezáltal minden addigi kínlódásnak hirtelen értelme lett - vagyis még egy bónusz hepiendet is kapunk a letehetetlen könyv végén. Utána meg egy fricskát, hiszen a hazatérő szerző Európában is részesül egy kellemetlen kalandban, nehogy otthon érezze magát a sajátjának gondolt kultúrában.

Fordította: Varró Zsuzsa, Typotex, 2006, 215 oldal, 2500 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."