web - SÍRÁSÓK NAPLÓJA

  • Pallag Zoltán
  • 2009. október 15.

Zene

"Rajta, siess igyekezve a fényre!" - írja Homérosz az Odüsszeiában, bár ez látszólag ellentmond annak a régi igazságnak (?), miszerint a leletek legjobb helye a földben van. A Sírásók szerencsére nem aggályoskodnak, kivájják-e a földből, vízből, amit benne találnak.
"Rajta, siess igyekezve a fényre!" - írja Homérosz az Odüsszeiában, bár ez látszólag ellentmond annak a régi igazságnak (?), miszerint a leletek legjobb helye a földben van. A Sírásók szerencsére nem aggályoskodnak, kivájják-e a földbõl, vízbõl, amit benne találnak. A blog egyik remek posztjának elsõ mondatát idéznem kétszeres öröm: "Több száz síros temetõre bukkanni kivitelezés közben, váratlanul - minden beruházó rémálma." Öröm, mert 1997 óta törvényileg köteleznek minden kivitelezõt, hogy a beruházás értékének majd' egy százalékát a beruházás területén esetlegesen elõkerült régészeti leletek feltárására fordítsák. Egy, a levegõbõl felfedezett 380 síros ún. soros temetõt pedig már nem lehet csak úgy elsumákolni. Vagyis a beruházó köteles kifizetni az ásatás öszszes költségét exkavátorostul, mindenestül. És öröm, mert egy több száz síros temetõ, ahogy az uborkaszezon ásítozó hírvadászai szokták írni: "felbecsülhetetlen érték a tudomány számára".

A blogot, ahogy az alcím is mutatja - régészblog - nem amatõrök posztolják, hanem profi régészek, egyetemi tanárok, de "minimum" egyetemi hallgatók. Borhy László, az ELTE "kori Régészeti Tanszékének tanszékvezetõ egyetemi tanára sem érzi smafunak, hogy a Szõny melletti Brigetio római település újabb ásatási eredményeirõl beszámoljon. Az idei év nagy "fogása" egy i. sz. 100 körül épült pince volt. "A feltárás megkezdése elõtt abban reménykedtünk, hogy a pince beomlott", írja Borhy, ami elsõ olvasatra kicsit durva, de a folytatásból megértjük, hogy miért lett volna "fontos" e katasztrófa: "ennek következtében minden, ami a pusztulás pillanatában a helyiségben volt, megõrzõdött (volna - a szerk.) az utókor számára."

A blog kábé hetente frissül, és ha több problémacentrikus szöveg is felkerülne a leíró jellegûek mellé, talán a látogatottsága is nagyobb lenne ennek az amúgy elsõrangú naplónak.

http://sirasok.blog.hu/

****

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.