"Rajta, siess igyekezve a fényre!" - írja Homérosz az
Odüsszeiában, bár ez látszólag ellentmond annak a régi igazságnak (?), miszerint a leletek legjobb helye a földben van. A
Sírásók szerencsére nem aggályoskodnak, kivájják-e a földbõl, vízbõl, amit benne találnak. A blog egyik remek posztjának elsõ mondatát idéznem kétszeres öröm: "Több száz síros temetõre bukkanni kivitelezés közben, váratlanul - minden beruházó rémálma." Öröm, mert 1997 óta törvényileg köteleznek minden kivitelezõt, hogy a beruházás értékének majd' egy százalékát a beruházás területén esetlegesen elõkerült régészeti leletek feltárására fordítsák. Egy, a levegõbõl felfedezett 380 síros ún. soros temetõt pedig már nem lehet csak úgy elsumákolni. Vagyis a beruházó köteles kifizetni az ásatás öszszes költségét exkavátorostul, mindenestül. És öröm, mert egy több száz síros temetõ, ahogy az uborkaszezon ásítozó hírvadászai szokták írni: "felbecsülhetetlen érték a tudomány számára".
A blogot, ahogy az alcím is mutatja - régészblog - nem amatõrök posztolják, hanem profi régészek, egyetemi tanárok, de "minimum" egyetemi hallgatók. Borhy László, az ELTE "kori Régészeti Tanszékének tanszékvezetõ egyetemi tanára sem érzi smafunak, hogy a Szõny melletti Brigetio római település újabb ásatási eredményeirõl beszámoljon. Az idei év nagy "fogása" egy i. sz. 100 körül épült pince volt. "A feltárás megkezdése elõtt abban reménykedtünk, hogy a pince beomlott", írja Borhy, ami elsõ olvasatra kicsit durva, de a folytatásból megértjük, hogy miért lett volna "fontos" e katasztrófa: "ennek következtében minden, ami a pusztulás pillanatában a helyiségben volt, megõrzõdött (volna - a szerk.) az utókor számára."
A blog kábé hetente frissül, és ha több problémacentrikus szöveg is felkerülne a leíró jellegûek mellé, talán a látogatottsága is nagyobb lenne ennek az amúgy elsõrangú naplónak.
http://sirasok.blog.hu/
****
