mi a kotta?

William és Robert

  • mi a kotta
  • 2016. június 19.

Zene

„Bübájam szétszállt, odalőn, / s ha még maradt csekély erőm, / az már a magamé csak, és / Nápolyig vinni is kevés. / Országom visszanyertem én / s a csalót meg se büntetém: / ne hagyjatok hát tengenem / ezen a puszta szigeten; / sőt jertek e varázst a ti / varázstokkal megoldani. / Lágy lehetek röpitse vásznam, / máskép nehéz célt nem hibáznom. / Célom a tetszés volt. S ma már / oda a szellem, oda a báj; / s kétségbe kéne esni ma, / ha nem könnyitne szent ima, / mely a kegyelem kényszere, / s minden hibának gyógyszere. / Ha vártok hát bocsánatot, / nekem is megbocsássatok.”

A vihar epilógusában így búcsúzik a közönségtől a varázshatalmáról lemondó Prospero, s általa persze maga William Shakespeare – aki azonban varázspálca nélkül is mindmáig lenyűgözi és lenyűgözve tartja az emberiséget. Erről a kevéssé vitatott tényről az elkövetkező napokban és hetekben az Opera tematikus Shakespeare-fesztiválján is újólag meggyőződhetünk, hiszen ott most számos bemutató, koncert és koncertszerű előadás során égetik majd a tömjént az isteni bárd oltárán. Ilyen bemutató lesz mindenekelőtt Thomas Adès kortárs remekműve, A vihar: a 21. század eddig alighanem legsikerültebb operája Halász Péter vezényletével, Ludger Engels rendezésében s a jóképű Franco Pomponival (képünkön) Prospero szerepében (operaház, május 21., hét óra). De lesz még e „tengeri szélvész” mellett egy koncertszerű Hamlet Szokolay Sándortól (Erkel Színház, május 19., hét óra), egy Bellini-féle bel canto Rómeó-opera (Erkel, május 23., hét óra), valamint Otto Nicolaitól A windsori víg nők, méghozzá az énekkar művészei által előadva (Erkel Színház, május 24., hat óra). A másik Falstaff-opera, a Verdié címszerepében pedig két előadásra korunk „hájas lovagját”, Ambrogio Maestrit is Pesten találjuk majd!

Az elkövetkező napok mindazonáltal nem csupán Shakespeare kultuszát öregbítik majd, de Robert Schumannt, a Rajnának szaladó sérülékeny zsenit is. Így az Óbudai Danubia Zenekar szombati koncertjén a szerelmes Schumannt hozza elénk a zenekar sorozatának harmadik estéje: Szennai Kálmán karmesteri és Eckhardt Gábor házigazdai közreműködésével, s nem mellesleg a kiváló Balog József zongorajátékával (BMC, május 21., hét óra). Az Orosz Nemzeti Zenekar pedig kedden érkezik majd hozzánk egy teljes Schumann-programmal, valamint két nagynevű s együttesalapítóként is egyaránt jeleskedő, bár talán nem teljesen rokon alkatú szólistával: a zongorista Mihail Pletnyovval és a hegedűs Gidon Kremerrel (Nemzeti Hangversenyterem, május 24., fél nyolc).

Ugyanezen az estén egyébiránt a Kremerrel már többször sikerrel együttműködő Keller András és a Concerto Budapest most a Mozart-zongoraversenyeket elősorjáztató Várjon Dénest kíséri majd (Zeneakadémia, május 24., fél nyolc). S végezetül említsük a Pannon Filharmonikusok pesti sorozatzáró hangversenyét, mely a Passacaglia cím alatt Bach, Brahms és Richard Strauss egy-egy művét ígéri számunkra, a Négy utolsó ének szakaszában Szabóki Tündét főszerephez juttatva (Nemzeti Hangversenyterem, május 20., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.