mi a kotta?

William és Robert

  • mi a kotta
  • 2016. június 19.

Zene

„Bübájam szétszállt, odalőn, / s ha még maradt csekély erőm, / az már a magamé csak, és / Nápolyig vinni is kevés. / Országom visszanyertem én / s a csalót meg se büntetém: / ne hagyjatok hát tengenem / ezen a puszta szigeten; / sőt jertek e varázst a ti / varázstokkal megoldani. / Lágy lehetek röpitse vásznam, / máskép nehéz célt nem hibáznom. / Célom a tetszés volt. S ma már / oda a szellem, oda a báj; / s kétségbe kéne esni ma, / ha nem könnyitne szent ima, / mely a kegyelem kényszere, / s minden hibának gyógyszere. / Ha vártok hát bocsánatot, / nekem is megbocsássatok.”

A vihar epilógusában így búcsúzik a közönségtől a varázshatalmáról lemondó Prospero, s általa persze maga William Shakespeare – aki azonban varázspálca nélkül is mindmáig lenyűgözi és lenyűgözve tartja az emberiséget. Erről a kevéssé vitatott tényről az elkövetkező napokban és hetekben az Opera tematikus Shakespeare-fesztiválján is újólag meggyőződhetünk, hiszen ott most számos bemutató, koncert és koncertszerű előadás során égetik majd a tömjént az isteni bárd oltárán. Ilyen bemutató lesz mindenekelőtt Thomas Adès kortárs remekműve, A vihar: a 21. század eddig alighanem legsikerültebb operája Halász Péter vezényletével, Ludger Engels rendezésében s a jóképű Franco Pomponival (képünkön) Prospero szerepében (operaház, május 21., hét óra). De lesz még e „tengeri szélvész” mellett egy koncertszerű Hamlet Szokolay Sándortól (Erkel Színház, május 19., hét óra), egy Bellini-féle bel canto Rómeó-opera (Erkel, május 23., hét óra), valamint Otto Nicolaitól A windsori víg nők, méghozzá az énekkar művészei által előadva (Erkel Színház, május 24., hat óra). A másik Falstaff-opera, a Verdié címszerepében pedig két előadásra korunk „hájas lovagját”, Ambrogio Maestrit is Pesten találjuk majd!

Az elkövetkező napok mindazonáltal nem csupán Shakespeare kultuszát öregbítik majd, de Robert Schumannt, a Rajnának szaladó sérülékeny zsenit is. Így az Óbudai Danubia Zenekar szombati koncertjén a szerelmes Schumannt hozza elénk a zenekar sorozatának harmadik estéje: Szennai Kálmán karmesteri és Eckhardt Gábor házigazdai közreműködésével, s nem mellesleg a kiváló Balog József zongorajátékával (BMC, május 21., hét óra). Az Orosz Nemzeti Zenekar pedig kedden érkezik majd hozzánk egy teljes Schumann-programmal, valamint két nagynevű s együttesalapítóként is egyaránt jeleskedő, bár talán nem teljesen rokon alkatú szólistával: a zongorista Mihail Pletnyovval és a hegedűs Gidon Kremerrel (Nemzeti Hangversenyterem, május 24., fél nyolc).

Ugyanezen az estén egyébiránt a Kremerrel már többször sikerrel együttműködő Keller András és a Concerto Budapest most a Mozart-zongoraversenyeket elősorjáztató Várjon Dénest kíséri majd (Zeneakadémia, május 24., fél nyolc). S végezetül említsük a Pannon Filharmonikusok pesti sorozatzáró hangversenyét, mely a Passacaglia cím alatt Bach, Brahms és Richard Strauss egy-egy művét ígéri számunkra, a Négy utolsó ének szakaszában Szabóki Tündét főszerephez juttatva (Nemzeti Hangversenyterem, május 20., fél nyolc).

Figyelmébe ajánljuk

Nagyon balos polgármestert választhat New York, ez pedig az egész Demokrata Pártot átalakíthatja

Zohran Mamdani magát demokratikus szocialistának vallva verte meg simán a demokrata pártelit által támogatott ellenfelét az előválasztáson. Bár New York egész más, mint az Egyesült Államok többi része, az identitáskeresésben lévő demokratáknak minta is lehet a 33 éves muszlim politikus, akiben Donald Trump már most megtalálta az új főellenségét.

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.