Lemez

World music: miután

Zene

bejártuk Jugoszláviát, fény borul Iránra, és berobban a nemzeti tangódiszkó.

Amira Medunjanin: For Him and Her A bosnyák Amira Medunjanin, jó szokása szerint, bánatos sevdalinka dalokat is énekel új albumán, de nem ragaszkodik hozzájuk. Időnként úgy fest, mintha szelíden átfolyna a szerb vagy horvát, vagy macedón határon, azt az érzetet keltve, hogy Jugoszláviában utazunk.

For Him and Her című albumán két jugo­szláv megasztár, a bosnyák Silvana Armenulić és a szerb Toma Zdravković slágereit idézi meg. Olyan is van köztük, ami közös művük volt, mint például a Šta će mi život, amelyet a legnagyobb példányszámban eladott jugó kislemezek sorában tartanak számon.

A tizenkilenc éves Silvana 1958 tavaszán egy leskovaci szálloda parkjában sétálgatott a koncertje előtt. Ott aludt Toma, egy poros faluból érkezve, hogy munkát keressen. De nem talált. Már arra sem volt pénze, hogy hazatérjen, így csövezni kényszerült a parkban. Amúgy egy igen finom fiatalember benyomását keltette. Silvana a szárnya alá vette, és munkát, kenyeret kerített neki. Ő járta ki Toma első lemezszerződését is. Nem kellett sok, és a jugó Charles Aznavourként emlegették. Tele voltak melegséggel szomorkás dalai.

Sajnos, már nem él egyikük sem. Silvana 1976-ban autóbalesetben halt meg, Toma 1991-ben, prosztatarákban. Érdemes előbányászni a korongjaikat, viszonylag könnyen fellelhetők.

De addig is itt van Amira Medunjanin albuma – én mondjuk ezzel sem tudok betelni. Nem csoda, hogy Amirát a bosnyák Billie Holiday-ként könyvelték el. A hangja gyönyörű, a dalok mámorosak… Mi kell még? Egy olyan briliáns banda, mint amilyen most (húros, fúvós, billentyűs és ütős hangszereivel) felsorakozott mögötte, hogy immár az egykori Jugo­szlávia határain túl is hódíthasson ez a pompás kávéházi muzsika. (Croatia Records, 2020)


 

 

 

 

Mahsa Vahdet: Enlighten the Night Az iráni Mahsa Vahdet háromszor is szerepelt e hasábokon az elmúlt hónapokban. Emlegettük Nelia Safaie és Ooldouz Pouri mentoraként, ami „semmi” ahhoz képest, hogy a Kronos Quartettel közös Placeless című albuma 2019 legnagyobb világzenei szenzációjának bizonyult. Benne lehet a pakliban, hogy három olyan énekesnőről beszélünk, akik (az 1979-es iszlám forradalom óta) énekesnőként nem szerepelhetnek a hazájukban, így nyugati lemezfelvételeiken egyszerre tükröződik a szabadság és az otthontalanság, a sötétség és a fény.

Ami a ragyogást illeti, abban Vahdat lemezein komoly szerepet kapnak a klasszikus és a kortárs költők, ezúttal főleg a lassan ezeréves Omár Kháyyám versei. Azok képezik a dalai alapját, Atabak Elyasi hangszerelésével, aki a férje, és akivel 2017 óta Berkeley-ben él. Elyasi ezúttal nem egy vonósnégyesre, hanem egy akusztikus norvég jazztrióra adaptálta Mahsa dallamait. Nem először kísérték, és egészen rendkívüliek: valahogy úgy vannak mögötte, hogy közben egy teljesen önálló univerzumot képeznek. A legnagyobb mozgástere a zongorista Tord Gustavsennek van, aki nem átall egy-egy latin húrt is megpendíteni, mint például az ellenállhatatlanul keserédes Farewell című dalban. Ez akár rádiósláger is lehetne, és ennél most nem tudok súlyosabb dicséretet kitalálni, mert miközben kalapot emelek Vahdat konzekvens mélysége előtt, időnként már fullasztónak találom szakadatlan alámerülését. (Kirkelig Kulturverksted, 2020)


 

 

 

 

 

Aurevoir: Forduló A 2015-ben Zsámbékon született Aurevoir szereti hangsúlyozni, hogy nem világzenét, hanem (döntő befolyásai alapján) etno-beatet művel, de különben nem egy válogatós banda. Felhasználja mindazt, ami a világzenéből (bocs) izgatja: a magyar mellett a balkáni, a mediterrán és az ír népzenét, de a Fordulón tangó és blues is hallható. Más kérdés, hogy nem a stiláris gazdagsága miatt olyan kedvelt a zenekar, és az új lemeze sem attól erős, már amikor…

Ez a Forduló népzenei feldolgozásokkal indul: az Alig című még kissé gyámoltalanul, viszont utána a Diszkó már baromi erős, és éppen úgy fest, mint az Aurevoir, amikor elemében van. Ezerrel pörög és meg van bolondítva egy csomó fordulattal, messziről kikerülve a kaptafák unalmát. A hangütés jeles, ám aztán sajna leül a cucc. A gondot a túladagolt líra okozza, mely saját szerzeményeikre éppolyan jellemző, mint egy megzenésített Radnóti-versre (Kőrisbogár), vagy a Minden álmomban című Cseh Tamás-feldolgozásra. E lagymatagságban már-már félni kezdtem, hogy az Aurevoir a Petőfi rádió profilját lőtte be, de aztán kisimult a világ, és újra beindult a buli. Na, így már oké! Minden jó, ha ilyen jó a vége: a Délibáb és a tangós Várlak világzenénk (bocs) legjei közül való: méltán lehet rá tombolni, a nemzeti „folkrendőrséget” pedig megütheti a sárga guta… (MMM Records, 2019)

alá

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.