mi a kotta?

Zongorista bilincsben

  • mi a kotta
  • 2023. február 8.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2023/6. hétre

„Formális nyilatkozatról, miszerint szigorúan úgy játszom a művét, ahogy le van írva, szó sem lehet. Egyetlen magát tisztelő művész sem fogadna el ilyen feltételt. Minden zongorista végez kisebb-nagyobb módosításokat (…). Ön méltatlankodva ironizál rajtam, amiért rivaldafényben akarok lenni. Hiszen, cher Maître, jól mondja: éppen ezért írattam önnel zongoraversenyt! Csakugyan rivaldafényben akarok lenni, mi más célom is lehetne?”

Az osztrák zongoraművész, Paul Wittgenstein – a híres filozófus bátyja – írt ekképp Maurice Ravelnek, miután összekülönböztek a kottahűség kérdésében. Wittgensteinnek, aki alig egy évvel karrierje kezdete után elveszítette fél karját a galíciai csatában, tucatnyi komponista írt balkezes darabot, s bár ő kizárólagos jogot kért az előadásukra, nem mindegyikért volt hálás. Prokofjev IV. zongoraversenyére azt mondta, nem érti, nem is játszotta el soha, Hindemithét úgy elsuvasztotta, hogy csak nyolcvan évvel később került elő. 1930-ban Ravellel is összerúgta a patkót: „Az előadóművészek nem lehetnek rabszolgák” – panaszolta. De, azok, felelt a francia. Akkor még talán nem volt igaza, az idő azonban neki dolgozott: a kotta szentsége csak erősebb dogma lett a modern korban.

A D-dúr zongoraverseny bal kézre is elhangzik Louis Langrée karmester és a Fesztiválzenekar három koncertjén. A szólista a hatvan­éves Jean-Efflam Bavouzet lesz, a két további műsorszám a Lúdanyó meséi, valamint Saint-Saëns Orgonaszimfóniája (Müpa, február 10. és 11., háromnegyed nyolc; február 12., fél négy). Bőséges a kínálat ezen a pénteken. Három fiatal magyar zeneszerző, Balogh Máté, Sándor László és Tornyai Péter darabjai hangoznak el a BMC könyvtárában (február 10., hat óra), a koncerttermében pedig a Kodály Kórus ad hangversenyt amerikai, magyar és izlandi szerzők műveiből (hét óra). A Zeneakadémián a Nemzeti Filharmonikus Zenekar játszik, Vashegyi György Schumannt, Mahlert és Brahmsot vezényel. A Gyermekgyászdalok Christian Immler baritonján, a B-dúr zongoraverseny Berecz Mihály zongoraszólójával csendül fel (február 10., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.