mi a kotta?

Zongorista bilincsben

  • mi a kotta
  • 2023. február 8.

Zene

Klasszikus zenei programajánló a 2023/6. hétre

„Formális nyilatkozatról, miszerint szigorúan úgy játszom a művét, ahogy le van írva, szó sem lehet. Egyetlen magát tisztelő művész sem fogadna el ilyen feltételt. Minden zongorista végez kisebb-nagyobb módosításokat (…). Ön méltatlankodva ironizál rajtam, amiért rivaldafényben akarok lenni. Hiszen, cher Maître, jól mondja: éppen ezért írattam önnel zongoraversenyt! Csakugyan rivaldafényben akarok lenni, mi más célom is lehetne?”

Az osztrák zongoraművész, Paul Wittgenstein – a híres filozófus bátyja – írt ekképp Maurice Ravelnek, miután összekülönböztek a kottahűség kérdésében. Wittgensteinnek, aki alig egy évvel karrierje kezdete után elveszítette fél karját a galíciai csatában, tucatnyi komponista írt balkezes darabot, s bár ő kizárólagos jogot kért az előadásukra, nem mindegyikért volt hálás. Prokofjev IV. zongoraversenyére azt mondta, nem érti, nem is játszotta el soha, Hindemithét úgy elsuvasztotta, hogy csak nyolcvan évvel később került elő. 1930-ban Ravellel is összerúgta a patkót: „Az előadóművészek nem lehetnek rabszolgák” – panaszolta. De, azok, felelt a francia. Akkor még talán nem volt igaza, az idő azonban neki dolgozott: a kotta szentsége csak erősebb dogma lett a modern korban.

A D-dúr zongoraverseny bal kézre is elhangzik Louis Langrée karmester és a Fesztiválzenekar három koncertjén. A szólista a hatvan­éves Jean-Efflam Bavouzet lesz, a két további műsorszám a Lúdanyó meséi, valamint Saint-Saëns Orgonaszimfóniája (Müpa, február 10. és 11., háromnegyed nyolc; február 12., fél négy). Bőséges a kínálat ezen a pénteken. Három fiatal magyar zeneszerző, Balogh Máté, Sándor László és Tornyai Péter darabjai hangoznak el a BMC könyvtárában (február 10., hat óra), a koncerttermében pedig a Kodály Kórus ad hangversenyt amerikai, magyar és izlandi szerzők műveiből (hét óra). A Zeneakadémián a Nemzeti Filharmonikus Zenekar játszik, Vashegyi György Schumannt, Mahlert és Brahmsot vezényel. A Gyermekgyászdalok Christian Immler baritonján, a B-dúr zongoraverseny Berecz Mihály zongoraszólójával csendül fel (február 10., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.