A szerk.

2 forint

A szerk.

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Az össznépi vélelem szerint ennek elsődleges oka az üzemanyagot terhelő megannyi adófajta, amelyeknek semmi közük se Brüsszelhez, se az ukrajnai háborúhoz, de még Soros Györgyhöz se. A világbajnok áfamérték (27 százalék) meghatározása végső soron éppúgy politikai döntés eredménye, mint az üzemanyag árába beépülő jövedéki adó (a benzinnél 158,8 forint/liter, a gázolajnál literenként 110,35 forint), a készletezési díj (4 forint/liter) vagy az ún. energiamegtakarítási adó (11 forint/liter, de a kormány a tervei szerint 2027-től ezt 32,6 forintra emeli). Meg ne feledkezzünk a kiskereskedelmi díjról sem, amely elsősorban a jól menő kutakat és hálózatokat sújtja, de rajtuk keresztül közvetlenül vagy közvetve a társadalmat is.

Az Európai Bizottság (EB) január 16-i vonatkozó jelentése szerint Magyarországon a 95-ös benzin „adóterhelések nélküli” ára literenként 338 forint, a második legmagasabb az unióban. Ezzel szemben a bruttó árral (633 forint/liter körül) a lista 16. helyén vagyunk. Orbán látványos, népbarát kiborulása is ezen az adatsoron alapul: vérlázító a kutakon a helyzet, a magyar adóterhek önmagukban nem indokolják a benzinár növekedését.

Persze, különösebb gazdasági ismeretek nélkül is belátható, hogy az euró/forint árfolyam számunkra kedvezőtlen – és a kormány gazdaságpolitikájától nem független – alakulása is belejátszik az árszintbe; ám a helyzet bonyolultabb ennél. Először is, az EB számította „nettó” ár valóban nem tartalmazza az áfát és a jövedéki adót, de nem foglalkozik az itthoni árakba beépült fent említett többi teherrel (készletezési díj, stb.). Továbbá a Covid-járvány alatti indokolatlan, gazdaságilag irracionális – és mással, mint a közelgő választásra figyelő „szavazatvásárló”, pártpolitikai szándékkal nem magyarázható – árbefagyasztás a kisebb kutakat ideiglenes leállásra késztette, ami az egyik részüket végképp tönkretette, a másik részüket pedig válságos helyzetbe sodorta azon egyszerű oknál fogva, hogy drágábban jutottak az áruhoz, mint amennyiért eladhatták (volna). Noha veszélybe nyilván nem sodorta egyiket sem, a veszteséget azért a nagyobb hálózatok (Mol, OMV, Shell) is megérezték, amit leginkább az árrés növelésével próbálnak kigazdálkodni. Az így keletkezett haszon egy részét azonban a kormányzat a fent említett adókkal változatlanul elvonja.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.