A szerk.

2 forint

A szerk.

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Az össznépi vélelem szerint ennek elsődleges oka az üzemanyagot terhelő megannyi adófajta, amelyeknek semmi közük se Brüsszelhez, se az ukrajnai háborúhoz, de még Soros Györgyhöz se. A világbajnok áfamérték (27 százalék) meghatározása végső soron éppúgy politikai döntés eredménye, mint az üzemanyag árába beépülő jövedéki adó (a benzinnél 158,8 forint/liter, a gázolajnál literenként 110,35 forint), a készletezési díj (4 forint/liter) vagy az ún. energiamegtakarítási adó (11 forint/liter, de a kormány a tervei szerint 2027-től ezt 32,6 forintra emeli). Meg ne feledkezzünk a kiskereskedelmi díjról sem, amely elsősorban a jól menő kutakat és hálózatokat sújtja, de rajtuk keresztül közvetlenül vagy közvetve a társadalmat is.

Az Európai Bizottság (EB) január 16-i vonatkozó jelentése szerint Magyarországon a 95-ös benzin „adóterhelések nélküli” ára literenként 338 forint, a második legmagasabb az unióban. Ezzel szemben a bruttó árral (633 forint/liter körül) a lista 16. helyén vagyunk. Orbán látványos, népbarát kiborulása is ezen az adatsoron alapul: vérlázító a kutakon a helyzet, a magyar adóterhek önmagukban nem indokolják a benzinár növekedését.

Persze, különösebb gazdasági ismeretek nélkül is belátható, hogy az euró/forint árfolyam számunkra kedvezőtlen – és a kormány gazdaságpolitikájától nem független – alakulása is belejátszik az árszintbe; ám a helyzet bonyolultabb ennél. Először is, az EB számította „nettó” ár valóban nem tartalmazza az áfát és a jövedéki adót, de nem foglalkozik az itthoni árakba beépült fent említett többi teherrel (készletezési díj, stb.). Továbbá a Covid-járvány alatti indokolatlan, gazdaságilag irracionális – és mással, mint a közelgő választásra figyelő „szavazatvásárló”, pártpolitikai szándékkal nem magyarázható – árbefagyasztás a kisebb kutakat ideiglenes leállásra késztette, ami az egyik részüket végképp tönkretette, a másik részüket pedig válságos helyzetbe sodorta azon egyszerű oknál fogva, hogy drágábban jutottak az áruhoz, mint amennyiért eladhatták (volna). Noha veszélybe nyilván nem sodorta egyiket sem, a veszteséget azért a nagyobb hálózatok (Mol, OMV, Shell) is megérezték, amit leginkább az árrés növelésével próbálnak kigazdálkodni. Az így keletkezett haszon egy részét azonban a kormányzat a fent említett adókkal változatlanul elvonja.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A magyar tehetséggondozó, ahol másképpen néznek a tinédzserekre

A Milestone Intézet 15 éve készíti fel sikeresen a világ legjobb egyetemeire jelentkező középiskolásokat, akiket autonómiára és felelősségvállalásra nevel. Az intézmény oktatási igazgatója szerint a legfontosabb, hogy a diákok megtalálják azokat a kérdéseket és témákat, amelyek őszintén foglalkoztatják őket. Ebben segítenek a Milestone-ban oktató szakemberek.

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.