A szerk.

Kiárusítás

A szerk.

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

A jogos felháborodás nyomán Lázár János kapta a feladatot meggyőzni a közt, hogy ami Rákosrendezővel történik, az a lehetséges dolgok legjobbika. A miniszter 2023. december 4-én Széchenyi-léptékű vízióval állt elő, a Rákosrendezőt az Andrássy út meghosszabbításának, „millenniumi városközpontnak” nevezve. „Budapest ellen építeni nem lehet, csak Budapesttel, amit ide építünk, ahhoz meg kell nyernünk a főváros, a kerületek és a budapestiek teljes támogatását” – nyugtatott meg mindenkit a miniszter, és azt ígérte, hogy az eladásra váró területen húszhektáros park lesz –„Budapest legújabb és legmodernebb közparkja” –, meg még azt is, hogy mindenképp megérne „egy társadalmi vitát és beszélgetést” a felhőkarcoló-téma.

Jó egy évvel e nagy ívű közlés után, 2024. december 11-én, Lázár már így okoskodott az ATV műsorában: „Nagy kérdés, hogy ezzel a telekkel mi lesz, illetve az arab befektető mit akar csinálni, és mi mit fogunk neki megengedni. Ezt meg kell beszélni a fővárossal, meg kell beszélni az emberekkel” – mondotta magabiztosan. De valószínűleg ő sem hitte el, amit beszélt. A két megszólalás közt eltelt egy év alatt ugyanis sokszorosan bebizonyosodott, hogy a kormánynak eszében sincs, hogy bárkinek – pláne a fővárosnak – az orrára kösse a rákosi üzletmenetet. Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek már 2024 tavaszán államközi megállapodást kötött, és ennek az volt a lényege, hogy a később esedékes adásvételt a magyar államnak azzal a gazdasági társasággal kell megkötnie, amelyet az Emírségek jelöl ki. Természetesen e szerződéssel kapcsolatban sem kérték ki a főváros, a kerületek véleményét, ahogy a későbbiekben sem történt hasonló. De hatásvizsgálat sem készült, társadalmi egyeztetés sem volt, ráadásul az államközi megállapodás megteremtette annak is a lehetőségét, hogy a kormány megkerülje a nemzeti vagyonnal kapcsolatos pályázati kötelezettségeit.

Az eredeti tervek szerint szeptemberig el kellett volna tüntetni a Rákosrendező tengernyi hulladékát, ám ez később sem történt meg, a múlt pénteken pedig a projekt felelőse, a MÁV közölte, hogy a „kármentesítési és hulladékelszállítási feladatainak ellátására kiírt közbeszerzési eljárást” forráshiány miatt érvénytelenítették. De ez érdekes módon nem akasztotta meg az adásvételt, épp ellenkezőleg! Hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztérium büszkén jelentette be, hogy az arab vevőnek, Mohamed Alabbar Eagle Hills nevű cégének a teleszemetelt, szennyeződésekben fürdő Rákosrendező is megfelelt, és 50,9 milliárd forintért meg is vásárolták azt a mintegy 85 hektáros területet, ahol a későbbiekben 5 milliárd euró értékben valósítanak meg mindenféle beruházásokat – miközben magasról tesznek a főváros véleményére.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.