A szerk.

Kiárusítás

A szerk.

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

A jogos felháborodás nyomán Lázár János kapta a feladatot meggyőzni a közt, hogy ami Rákosrendezővel történik, az a lehetséges dolgok legjobbika. A miniszter 2023. december 4-én Széchenyi-léptékű vízióval állt elő, a Rákosrendezőt az Andrássy út meghosszabbításának, „millenniumi városközpontnak” nevezve. „Budapest ellen építeni nem lehet, csak Budapesttel, amit ide építünk, ahhoz meg kell nyernünk a főváros, a kerületek és a budapestiek teljes támogatását” – nyugtatott meg mindenkit a miniszter, és azt ígérte, hogy az eladásra váró területen húszhektáros park lesz –„Budapest legújabb és legmodernebb közparkja” –, meg még azt is, hogy mindenképp megérne „egy társadalmi vitát és beszélgetést” a felhőkarcoló-téma.

Jó egy évvel e nagy ívű közlés után, 2024. december 11-én, Lázár már így okoskodott az ATV műsorában: „Nagy kérdés, hogy ezzel a telekkel mi lesz, illetve az arab befektető mit akar csinálni, és mi mit fogunk neki megengedni. Ezt meg kell beszélni a fővárossal, meg kell beszélni az emberekkel” – mondotta magabiztosan. De valószínűleg ő sem hitte el, amit beszélt. A két megszólalás közt eltelt egy év alatt ugyanis sokszorosan bebizonyosodott, hogy a kormánynak eszében sincs, hogy bárkinek – pláne a fővárosnak – az orrára kösse a rákosi üzletmenetet. Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek már 2024 tavaszán államközi megállapodást kötött, és ennek az volt a lényege, hogy a később esedékes adásvételt a magyar államnak azzal a gazdasági társasággal kell megkötnie, amelyet az Emírségek jelöl ki. Természetesen e szerződéssel kapcsolatban sem kérték ki a főváros, a kerületek véleményét, ahogy a későbbiekben sem történt hasonló. De hatásvizsgálat sem készült, társadalmi egyeztetés sem volt, ráadásul az államközi megállapodás megteremtette annak is a lehetőségét, hogy a kormány megkerülje a nemzeti vagyonnal kapcsolatos pályázati kötelezettségeit.

Az eredeti tervek szerint szeptemberig el kellett volna tüntetni a Rákosrendező tengernyi hulladékát, ám ez később sem történt meg, a múlt pénteken pedig a projekt felelőse, a MÁV közölte, hogy a „kármentesítési és hulladékelszállítási feladatainak ellátására kiírt közbeszerzési eljárást” forráshiány miatt érvénytelenítették. De ez érdekes módon nem akasztotta meg az adásvételt, épp ellenkezőleg! Hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztérium büszkén jelentette be, hogy az arab vevőnek, Mohamed Alabbar Eagle Hills nevű cégének a teleszemetelt, szennyeződésekben fürdő Rákosrendező is megfelelt, és 50,9 milliárd forintért meg is vásárolták azt a mintegy 85 hektáros területet, ahol a későbbiekben 5 milliárd euró értékben valósítanak meg mindenféle beruházásokat – miközben magasról tesznek a főváros véleményére.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.