A szerk.

Kiárusítás

A szerk.

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

A jogos felháborodás nyomán Lázár János kapta a feladatot meggyőzni a közt, hogy ami Rákosrendezővel történik, az a lehetséges dolgok legjobbika. A miniszter 2023. december 4-én Széchenyi-léptékű vízióval állt elő, a Rákosrendezőt az Andrássy út meghosszabbításának, „millenniumi városközpontnak” nevezve. „Budapest ellen építeni nem lehet, csak Budapesttel, amit ide építünk, ahhoz meg kell nyernünk a főváros, a kerületek és a budapestiek teljes támogatását” – nyugtatott meg mindenkit a miniszter, és azt ígérte, hogy az eladásra váró területen húszhektáros park lesz –„Budapest legújabb és legmodernebb közparkja” –, meg még azt is, hogy mindenképp megérne „egy társadalmi vitát és beszélgetést” a felhőkarcoló-téma.

Jó egy évvel e nagy ívű közlés után, 2024. december 11-én, Lázár már így okoskodott az ATV műsorában: „Nagy kérdés, hogy ezzel a telekkel mi lesz, illetve az arab befektető mit akar csinálni, és mi mit fogunk neki megengedni. Ezt meg kell beszélni a fővárossal, meg kell beszélni az emberekkel – mondotta magabiztosan. De valószínűleg ő sem hitte el, amit beszélt. A két megszólalás közt eltelt egy év alatt ugyanis sokszorosan bebizonyosodott, hogy a kormánynak eszében sincs, hogy bárkinek – pláne a fővárosnak – az orrára kösse a rákosi üzletmenetet. Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek már 2024 tavaszán államközi megállapodást kötött, és ennek az volt a lényege, hogy a később esedékes adásvételt a magyar államnak azzal a gazdasági társasággal kell megkötnie, amelyet az Emírségek jelöl ki. Természetesen e szerződéssel kapcsolatban sem kérték ki a főváros, a kerületek véleményét, ahogy a későbbiekben sem történt hasonló. De hatásvizsgálat sem készült, társadalmi egyeztetés sem volt, ráadásul az államközi megállapodás megteremtette annak is a lehetőségét, hogy a kormány megkerülje a nemzeti vagyonnal kapcsolatos pályázati kötelezettségeit.

Az eredeti tervek szerint szeptemberig el kellett volna tüntetni a Rákosrendező tengernyi hulladékát, ám ez később sem történt meg, a múlt pénteken pedig a projekt felelőse, a MÁV közölte, hogy a „kármentesítési és hulladékelszállítási feladatainak ellátására kiírt közbeszerzési eljárást” forráshiány miatt érvénytelenítették. De ez érdekes módon nem akasztotta meg az adásvételt, épp ellenkezőleg! Hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztérium büszkén jelentette be, hogy az arab vevőnek, Mohamed Alabbar Eagle Hills nevű cégének a teleszemetelt, szennyeződésekben fürdő Rákosrendező is megfelelt, és 50,9 milliárd forintért meg is vásárolták azt a mintegy 85 hektáros területet, ahol a későbbiekben 5 milliárd euró értékben valósítanak meg mindenféle beruházásokat – miközben magasról tesznek a főváros véleményére.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.

„A megfélemlítés működött”

A Szuverenitásvédelmi Hivatal ún. elemzésében azt taglalja, hogyan szerzett befolyást a civil szerve­zeteken keresztül a „Soros-hálózat”. Nun András szerint a dokumentum nem lóg ki az elmúlt évek tendenciájából: a hatalom fél a komoly tudással rendelkező civilektől.

A válság mérőszámai

A magyar közoktatás csődjének is tekinthető, hogy ma minden hatodik gyerek tanulási nehézséggel küzd, vagy sajátos nevelési igényű. Amíg a tananyag és nem a gyerek a legfontosabb, aligha lesz változás, és rengeteg frusztrált, szorongó, boldogtalan felnőttet „gyártanak” az iskolák.

 

Volgával a Merciért

Rajtaütött az ügyészség az Integritás Hatóság elnökén, akinek túl drága a szolgálati kocsija, ráadásul a felesége is vezeti. Biró Ferenc szerint éppen akkor vegzálják, amikor a korrupcióellenes hatóság Rogán Antal köreiben vizsgálódik. Úgy tűnik, Birónak először a saját integritásáért kell megküzdenie.