A szerk.

Hétfő volt, este volt, hideg volt, eső volt, mégis ezrek tüntettek a Madách téren a kultúra, s benne főként a színházak kormányzati ellenőrzés alá vonása ellen.

Aki nézte nyáron a franciaországi női labdarúgó világbajnokságot, láthatta, hogy hol tart ma a női labdarúgás: a legjobb csapatok lendületes, technikás és nem utolsósorban szórakoztató focit játszanak, olyat, amit öröm nézni is, akár kint a stadionban, akár televízión. A világbajnokság adatai is ennek megfelelően alakultak: a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) közlése szerint a sorozat meccseinek legalább egymilliárd nézője volt, a stadionok 70 százalékos látogatottsággal üzemeltek, s már a csoportmeccsek közül is 11-et játszottak telt ház előtt. A rendezvény marketingeredményei is ennek megfelelőek voltak.

A hétvégén tisztújító kongresszust tartott a Fidesz ifjúsági szervezete. Az eseményen leg­inkább Kósa Lajos félmondata hagyott mély nyomot, miszerint az önkormányzati választáson a „zsidók” is a „nyilasokra” szavaztak, de Kósa azóta nyilvánosan megbánta ezt a mondást. És lehet, hogy Kósa furcsán gondolkodik a „zsidókról”, és ott is „zsidót” lát, ahol nem kéne, de legalább helyesen detektálta beszédében a Fidesz problémájának a velejét, miszerint az ellenzéki pártok „jobban utálnak minket, mint egymást”. Ez igaz! Úgyhogy ugorgyunk.

Minden területen javult a 15 éves magyar tanulók teljesítménye – büszkélkedett Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a tavaly felvett legfrissebb PISA-teszt kedden közzétett eredményével. E kijelentéssel szűken vett számszaki értelemben nehéz lenne vitatkozni, a magyar diákok a 2015-ös adatokhoz képest szövegértési pontszámukat 470-ről 476-ra tornázták fel, matematikai és természettudományos teljesítményük 477-ről 481 pontra emelkedett.

A magyar himnusz versét Kölcsey Ferenc írta 1823-ban, a zenéjét Erkel Ferenc, 1844-ben. A Szózatot Vörösmarty Mihály írta 1836-ban, s Egressy Béni zenésítette meg 1840-ben. Mindkét dalmű tehát közel kétszáz éve szolgálja a magyarok épülését, ha valahol eljátsszák valamelyiket, felállunk.

Jelen vezércikkünket illetően a következőt kell előrebocsátanunk. Az egészen biztos, hogy valamiről írunk. Ezen túl viszont nem szavatolunk semmiért.

Munkás napok állnak Orbán Viktor mögött

Kedden kora este érkezett a hír Pozsonyból, egy mondat az egész, magyarázat még nincs hozzá: nem Bugár Béla lesz a Híd-Most listavezetője a közelgő szlovákiai parlamenti választásokon.

Foglaljuk össze, mi történt Jászberényben október 13. után. Az önkormányzati választásokon az ellenzéki szövetség polgármesterjelöltje, a jobbikos Budai Lóránt 14 szavazattal legyőzte a város addigi kormánypárti vezetőjét, Szabó Tamást.

Emlékbélyeg kibocsátásán töri magát a Magyar Posta és a „30 éve szabadon” Emlékbizottság nevű Fidesz-szakcsoport (Schmidt Mária és tsai).

A Fővárosi Közgyűlés hétfőn elfogadta a főpolgármester előterjesztését arról, hogy milyen álláspontot képviseljen mondott tisztségviselő a kormánnyal többek közt a budapesti Városligetről folytatott egyeztetések során.

Hétfőn alkotmánybíróvá választották Handó Tündét, ezért mandátumának lejárta előtt távozni kényszerül az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöki posztjáról. Nagy győzelem ez a Handó főbírói törvénytelenségeit közel két éve napirenden tartó Országos Bírói Tanács (OBT) tagjainak, és közvetve az őket megválasztó teljes magyar bírói karnak.

Lapzártánk napján, kedden délután nagyon úgy fest, hogy decemberben előrehozott választást tartanak az Egyesült Királyságban, és ez, ha megvalósul, minden reális számítás szerint azt jelenti, hogy bevégeztetett: lesz Brexit, és nem lesz Egyesült Királyság.

A szimbolikus politizálás kétségkívül kényes terület, ám tagadhatatlanul léteznek olyan időszakok, amikor helye van, sőt szükségszerű.