A szerk.

99 éven át

A szerk.

Zielinski Szilárdot (1860–1924) a hazai vasbeton-építészet atyjaként őrzi az emlékezet, ám mielőtt ebbéli tevékenysége kibontakozhatott volna, nagyívű közlekedési koncepciót dolgozott ki.

A Budapest forgalmi viszonyainak rendezése című, 1901-es dolgozatában azzal a merész elképzeléssel állott elő, hogy Angyalföldön és Kőbányán kellene két nagy gyűjtőpályaudvart kiépíteni, majd ezek között, a belváros érintésével, föld alatti kapcsolatot létesíteni. A Nyugati pályaudvar épületéből szálloda, a Keletiből vásárcsarnok lett volna. „A költségek tulajdonképpen megtérülnek – írta Zielinski –, hiszen a felszabaduló terület, építmények, vágányok beépíthetők, s így nyereség is elképzelhető.”

Lapzártánk idején derült fény arra, hogy (november 29-i keltezéssel), az Építési és Közlekedési Minisztérium és a MÁV-csoport pályázatot írt ki olyan befektetők és ingatlanfejlesztők számára, „amelyek az ingatlanok egy részének, korlátozott időre szóló, kereskedelmi célú hasznosításáért cserében vállalják az adott állomásépület és környezetének megújítását”. Nem lenne egy rossz szavunk sem, ha a pályázatban lepusztult vasúti objektumok szerepelnének, konkrét felvételi épületek és egyéb műtárgyak. Itt azonban országos méretekről, és szinte felbecsülhetetlen értékű területekről van szó, a többi közt a Keleti, a Nyugati, a Déli, illetve a Kelenföldi pályaudvarokról, vagyis sok-sok hektárnyi budai és pesti ingatlanról. A pályázattal kapcsolatos MÁV-közleményben külön is hangsúlyozzák, hogy „a fejlesztésbe vont ingatlanok kivétel nélkül állami tulajdonban maradnak”, illetve azt is, hogy „minden beruházás csak a cél érdekében létrehozott projektcégeken keresztül történik”, a további részleteket a vasút már nem tartotta közlésre érdemesnek. Ám épp azokból derül ki, hogy e projektcégek az ingatlanok „szabadon fejleszthető részterületeire” a földhasználati jogot is megkapják, a „korlátozott időre szóló kereskedelmi célú hasznosítás” pedig 99 éves (!) időtartamot takar.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.