A szerk.

99 éven át

A szerk.

Zielinski Szilárdot (1860–1924) a hazai vasbeton-építészet atyjaként őrzi az emlékezet, ám mielőtt ebbéli tevékenysége kibontakozhatott volna, nagyívű közlekedési koncepciót dolgozott ki.

A Budapest forgalmi viszonyainak rendezése című, 1901-es dolgozatában azzal a merész elképzeléssel állott elő, hogy Angyalföldön és Kőbányán kellene két nagy gyűjtőpályaudvart kiépíteni, majd ezek között, a belváros érintésével, föld alatti kapcsolatot létesíteni. A Nyugati pályaudvar épületéből szálloda, a Keletiből vásárcsarnok lett volna. „A költségek tulajdonképpen megtérülnek – írta Zielinski –, hiszen a felszabaduló terület, építmények, vágányok beépíthetők, s így nyereség is elképzelhető.”

Lapzártánk idején derült fény arra, hogy (november 29-i keltezéssel), az Építési és Közlekedési Minisztérium és a MÁV-csoport pályázatot írt ki olyan befektetők és ingatlanfejlesztők számára, „amelyek az ingatlanok egy részének, korlátozott időre szóló, kereskedelmi célú hasznosításáért cserében vállalják az adott állomásépület és környezetének megújítását”. Nem lenne egy rossz szavunk sem, ha a pályázatban lepusztult vasúti objektumok szerepelnének, konkrét felvételi épületek és egyéb műtárgyak. Itt azonban országos méretekről, és szinte felbecsülhetetlen értékű területekről van szó, a többi közt a Keleti, a Nyugati, a Déli, illetve a Kelenföldi pályaudvarokról, vagyis sok-sok hektárnyi budai és pesti ingatlanról. A pályázattal kapcsolatos MÁV-közleményben külön is hangsúlyozzák, hogy „a fejlesztésbe vont ingatlanok kivétel nélkül állami tulajdonban maradnak”, illetve azt is, hogy „minden beruházás csak a cél érdekében létrehozott projektcégeken keresztül történik”, a további részleteket a vasút már nem tartotta közlésre érdemesnek. Ám épp azokból derül ki, hogy e projektcégek az ingatlanok „szabadon fejleszthető részterületeire” a földhasználati jogot is megkapják, a „korlátozott időre szóló kereskedelmi célú hasznosítás” pedig 99 éves (!) időtartamot takar.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Ping és Pong

A pingpong egy végtelenül kedves játék – legalábbis a filmeken. Ezt játszotta Forrest Gump, ezzel viccelődött a Szerva itt, pofon ott, vagy épp Michael Tully 2014-es felnövéstörténete, a Ping Pong Summer is, de képes volt még a két Koreát is egyesíteni a Ko-ri-a (As One) című 2012-es sportfilmben.

Leszármazottak

A mester legutóbb éppen tíz éve készített értékelhető játékfilmet (Paterson), a 2019-es A holtak nem halnak meg című bűnrossz zombikomédiára pedig boruljon a feledés jótékony homálya.

Kukac a pürében

Száznál is több verset tartalmazó új kötetében a szerző nem arról számol be, hogy mi történt vele a hosszú csend alatt, a szövegek ezúttal inkább azt mutatják meg, hogy az elmúlt tizenöt év alatt az élet dolgai akár új minőséget is kaphattak.

Magyar pikareszk

Az ’56-os forradalom rövidre szabott történetének ikonikus figurájáról ez idáig még nem jelent meg átfogó, alapos, friss kutatásokon alapuló történeti biográfia.

„Borzasztó állapot”

Schaár pályája még a művész életutakhoz képest is szabálytalanabbul alakult: egészen fiatalon felfigyeltek rá – csodagyereknek tartották –, de aztán több megtorpanás után túl a hatvanadik életévén, az avantgárd jegyé­ben fogalmazódott újra a művészete, hogy végül a térinstallációival átlépjen a szobrászat hatá­rain. A művész halálának ötvenedik évfordulóján nyílt emlékkiállítás külön érdekessége, hogy a kiállítótértől néhány száz méterre állt egykor Schaár Erzsébet szülőháza, később Vilt Tiborral közös otthona és műterme.

Nem a nyúl viszi

Funtek Frigyes valóságos filmsorozatot rendezett már Zalaegerszegen: az Augusztus Oklahomában volt a kezdet, azóta színpadra állította A király beszédét és az Életrevalókat, most pedig a Hétköznapi mennyország című Kay Pollack-film színpadi változata került sorra.

Disznóláb

Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter múlt pénteken a hivatalában fogadta Bondár Anna teniszezőt, aki azért érdemelte ki e megtiszteltetést, mert előtte kedden a kolozsvári Transylvania Open teniszversenyen nem fogott vele kezet legyőzője, az ukrán Olekszandra Olijnikova.

A Balkán Ukrajnája

Miközben Ukrajna EU-csatlakozásáról ádáz viták dúlnak, Brüsszelben eldöntött tényként kezelik Montenegró 2028-as, de legkésőbb 2029-es csatlakozását. Az ország kicsi, és csak 620 ezren lakják, emiatt különösebben nem zavar senkit, és a felvételükkel üzenni is lehet a Balkán többi részére: nektek is sikerülhet, ha tesztek érte. De miért kell, hogy Montenegró mielőbb az EU tagja legyen, és mi köze van ehhez Szerbiának?

„Orbán kora akkor is velünk lesz”

Dolgozott Csurka Istvánnal, és ott volt a Fidesz kampányaiban is. A jobboldali közeg ismerőjeként állítja: látszik ugyan az erózió a kormánypárt környékén, de még egy választási vereség sem biztos, hogy véget vet Orbán állammodelljének.

Néma helyett bűnös

Csaló váltja az eddigi semmittevő szószólót – háborog a hazai román nemzetiség egy része. A költségvetési csalás miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Tát Margit méhkeréki fideszes polgármester lehet az áprilisi nemzetiségi voksolás után a magyarországi románok parlamenti szószólója.