A szerk.

A belgrádi vendégség

A szerk.

Május 15-én nagyot ment a sajtóban Orbán Viktor belgrádi látogatása.

Ismét sikerült a kormányfőt felháborító trollkodáson kapni, hisz’ milyen dolog az már, hogy míg reggel a szájmaszk viselés fontosságáról beszél, délután csupasz képpel száll ki repülőből, s jattol le könyökkel (kézcsók kizárva, járvány van!) Jadranka Joksimović szerb uniós integrációért felelős miniszterrel? Az erről készült felvételen jól látni, hogy a belgrádi repülőtéren Orbán Viktoron kívül mindenkinek be van kötve a szája, még a díszszázadnak is. Ugyancsak a látogatással kapcsolatban merült fel, hogy Orbán az egy nappal korábbi EP-meghallgatásra Varga Juditot küldte volna, hiszen „minden energiáját leköti a vírus elleni védekezés”. De pénteken már nem kellett annyira védekeznie, s gond nélkül repkedett. Végül nemcsak a maszk mellőzését, de még e költői kérdést is elsodorta az a miniszterelnöki félmondat, mely szerint már a hónap végén megszűnhet a különleges jogrend Magyarországon.

Mindez azért érdekes, mert másnap nem szólt másról újság, csak e nagyvonalú gesztusról – ami simán lehetett volna (és még lehet is) szimpla blöff. Mindenesetre az Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnökkel tartott közös sajttájon Orbán ezen állítása leárnyékolt minden egyebet. Ráadásul jött a szokásos jópofáskodás („Belgrádba jönni jó. A magyarok szeretik ezt a várost és szívesen jönnek.”) és handabanda („az első csatát mindkét ország megnyerte, sikerült a járványt legyőzni.”), így hát fel sem tűnt Orbánnak az a kijelentése, hogy „a Budapestet Belgráddal összekötő vasútvonal építése is egy gyorsuló fázisba lépett”. Pedig ez lehetett a belgrádi villámtúra oka. Pláne, ha hozzátesszük, hogy aznap Orbán telefonon beszélt Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkárral is (hogy köszönetet mondjon szájmaszkokért, lélegeztető gépekért stb.).

Ugyancsak május 15-én hozta a Magyar Közlöny azt az Orbán Viktor szignálta kormányhatározatot is, amely több mint 82 milliárd forint „egyszeri átcsoportosítását rendeli el” azonnali hatállyal a „gazdaságvédelmi programok cím terhére” – bár az csak a szabad szemmel alig kivehető mellékleti táblázatból derül ki, hogy mindez a „Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújítására” kell. 82 milliárd forint pofátlanul sok pénznek tűnik a mostani bizonytalan gazdasági helyzetben, úgy meg különösen, hogy mást sem hallani kormányoldalról, csak azt, hogy a gazdaság talpra állítására micsoda fantasztikus programot készítettek. Úgy tűnik, hiába válnak tízezrek munkanélkülivé, hiába csökkentik további tömegeknek a fizetését, a kínaiak belgrádi gyorsvonata mindennél sürgősebb. Kedden a parlamentben rapid úton lezavarták „a Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló törvényjavaslat” szavazási komédiáját, amely javaslatban egyebek mellett arról is szó esik, hogy a beruházással kapcsolatos szerződéseket tíz évig titkosítani kell; miközben ez a jogszabály „biztosítja, hogy a projekt magyarországi szakaszához szükséges források rendelkezésre álljanak”. Ez pedig pontosan azt jelenti, hogy határ a csillagos ég. A projekt teljes költsége 2015-ben 452 milliárdról indult, jelenleg már több mint 750 milliárdra taksálják.

Sajnos azt már nem lehet titkosítani, hogy a Mészáros Lőrinchez köthető RM International Zrt. két kínai céggel közösen nyerte el a kivitelezési munkákat, mint ahogy azt sem, amiről Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára parlamenti zárszavában beszélt, hogy ti. a beruházás „magyar munkahelyeket teremt majd”. Mindez egybevág Orbán Viktor ugyancsak május 15-én tett másik kijelentésével, mely szerint „a közfoglalkoztatásban 100 ezer új embert tudnak felvenni”. Na, ja, a krampácsoláshoz nem kell diploma.

Figyelmébe ajánljuk

Szól a jazz

Az ún. közrádió, amelyet egy ideje inkább állami rádiónak esik jól nevezni, új csatornát indított. Óvatos szerszámsuhintgatás ez, egyelőre kísérleti adást sugároznak csupán, és a hamarosan induló „rendes” műsorfolyam is online lesz elérhető, a hagyományos éterbe egyelőre nem küldik a projektet.

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.