A szerk.

A belgrádi vendégség

A szerk.

Május 15-én nagyot ment a sajtóban Orbán Viktor belgrádi látogatása.

Ismét sikerült a kormányfőt felháborító trollkodáson kapni, hisz’ milyen dolog az már, hogy míg reggel a szájmaszk viselés fontosságáról beszél, délután csupasz képpel száll ki repülőből, s jattol le könyökkel (kézcsók kizárva, járvány van!) Jadranka Joksimović szerb uniós integrációért felelős miniszterrel? Az erről készült felvételen jól látni, hogy a belgrádi repülőtéren Orbán Viktoron kívül mindenkinek be van kötve a szája, még a díszszázadnak is. Ugyancsak a látogatással kapcsolatban merült fel, hogy Orbán az egy nappal korábbi EP-meghallgatásra Varga Juditot küldte volna, hiszen „minden energiáját leköti a vírus elleni védekezés”. De pénteken már nem kellett annyira védekeznie, s gond nélkül repkedett. Végül nemcsak a maszk mellőzését, de még e költői kérdést is elsodorta az a miniszterelnöki félmondat, mely szerint már a hónap végén megszűnhet a különleges jogrend Magyarországon.

Mindez azért érdekes, mert másnap nem szólt másról újság, csak e nagyvonalú gesztusról – ami simán lehetett volna (és még lehet is) szimpla blöff. Mindenesetre az Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnökkel tartott közös sajttájon Orbán ezen állítása leárnyékolt minden egyebet. Ráadásul jött a szokásos jópofáskodás („Belgrádba jönni jó. A magyarok szeretik ezt a várost és szívesen jönnek.”) és handabanda („az első csatát mindkét ország megnyerte, sikerült a járványt legyőzni.”), így hát fel sem tűnt Orbánnak az a kijelentése, hogy „a Budapestet Belgráddal összekötő vasútvonal építése is egy gyorsuló fázisba lépett”. Pedig ez lehetett a belgrádi villámtúra oka. Pláne, ha hozzátesszük, hogy aznap Orbán telefonon beszélt Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkárral is (hogy köszönetet mondjon szájmaszkokért, lélegeztető gépekért stb.).

Ugyancsak május 15-én hozta a Magyar Közlöny azt az Orbán Viktor szignálta kormányhatározatot is, amely több mint 82 milliárd forint „egyszeri átcsoportosítását rendeli el” azonnali hatállyal a „gazdaságvédelmi programok cím terhére” – bár az csak a szabad szemmel alig kivehető mellékleti táblázatból derül ki, hogy mindez a „Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújítására” kell. 82 milliárd forint pofátlanul sok pénznek tűnik a mostani bizonytalan gazdasági helyzetben, úgy meg különösen, hogy mást sem hallani kormányoldalról, csak azt, hogy a gazdaság talpra állítására micsoda fantasztikus programot készítettek. Úgy tűnik, hiába válnak tízezrek munkanélkülivé, hiába csökkentik további tömegeknek a fizetését, a kínaiak belgrádi gyorsvonata mindennél sürgősebb. Kedden a parlamentben rapid úton lezavarták „a Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló törvényjavaslat” szavazási komédiáját, amely javaslatban egyebek mellett arról is szó esik, hogy a beruházással kapcsolatos szerződéseket tíz évig titkosítani kell; miközben ez a jogszabály „biztosítja, hogy a projekt magyarországi szakaszához szükséges források rendelkezésre álljanak”. Ez pedig pontosan azt jelenti, hogy határ a csillagos ég. A projekt teljes költsége 2015-ben 452 milliárdról indult, jelenleg már több mint 750 milliárdra taksálják.

Sajnos azt már nem lehet titkosítani, hogy a Mészáros Lőrinchez köthető RM International Zrt. két kínai céggel közösen nyerte el a kivitelezési munkákat, mint ahogy azt sem, amiről Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára parlamenti zárszavában beszélt, hogy ti. a beruházás „magyar munkahelyeket teremt majd”. Mindez egybevág Orbán Viktor ugyancsak május 15-én tett másik kijelentésével, mely szerint „a közfoglalkoztatásban 100 ezer új embert tudnak felvenni”. Na, ja, a krampácsoláshoz nem kell diploma.

Figyelmébe ajánljuk