A szerk.

A belgrádi vendégség

A szerk.

Május 15-én nagyot ment a sajtóban Orbán Viktor belgrádi látogatása.

Ismét sikerült a kormányfőt felháborító trollkodáson kapni, hisz’ milyen dolog az már, hogy míg reggel a szájmaszk viselés fontosságáról beszél, délután csupasz képpel száll ki repülőből, s jattol le könyökkel (kézcsók kizárva, járvány van!) Jadranka Joksimović szerb uniós integrációért felelős miniszterrel? Az erről készült felvételen jól látni, hogy a belgrádi repülőtéren Orbán Viktoron kívül mindenkinek be van kötve a szája, még a díszszázadnak is. Ugyancsak a látogatással kapcsolatban merült fel, hogy Orbán az egy nappal korábbi EP-meghallgatásra Varga Juditot küldte volna, hiszen „minden energiáját leköti a vírus elleni védekezés”. De pénteken már nem kellett annyira védekeznie, s gond nélkül repkedett. Végül nemcsak a maszk mellőzését, de még e költői kérdést is elsodorta az a miniszterelnöki félmondat, mely szerint már a hónap végén megszűnhet a különleges jogrend Magyarországon.

Mindez azért érdekes, mert másnap nem szólt másról újság, csak e nagyvonalú gesztusról – ami simán lehetett volna (és még lehet is) szimpla blöff. Mindenesetre az Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnökkel tartott közös sajttájon Orbán ezen állítása leárnyékolt minden egyebet. Ráadásul jött a szokásos jópofáskodás („Belgrádba jönni jó. A magyarok szeretik ezt a várost és szívesen jönnek.”) és handabanda („az első csatát mindkét ország megnyerte, sikerült a járványt legyőzni.”), így hát fel sem tűnt Orbánnak az a kijelentése, hogy „a Budapestet Belgráddal összekötő vasútvonal építése is egy gyorsuló fázisba lépett”. Pedig ez lehetett a belgrádi villámtúra oka. Pláne, ha hozzátesszük, hogy aznap Orbán telefonon beszélt Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkárral is (hogy köszönetet mondjon szájmaszkokért, lélegeztető gépekért stb.).

Ugyancsak május 15-én hozta a Magyar Közlöny azt az Orbán Viktor szignálta kormányhatározatot is, amely több mint 82 milliárd forint „egyszeri átcsoportosítását rendeli el” azonnali hatállyal a „gazdaságvédelmi programok cím terhére” – bár az csak a szabad szemmel alig kivehető mellékleti táblázatból derül ki, hogy mindez a „Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújítására” kell. 82 milliárd forint pofátlanul sok pénznek tűnik a mostani bizonytalan gazdasági helyzetben, úgy meg különösen, hogy mást sem hallani kormányoldalról, csak azt, hogy a gazdaság talpra állítására micsoda fantasztikus programot készítettek. Úgy tűnik, hiába válnak tízezrek munkanélkülivé, hiába csökkentik további tömegeknek a fizetését, a kínaiak belgrádi gyorsvonata mindennél sürgősebb. Kedden a parlamentben rapid úton lezavarták „a Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló törvényjavaslat” szavazási komédiáját, amely javaslatban egyebek mellett arról is szó esik, hogy a beruházással kapcsolatos szerződéseket tíz évig titkosítani kell; miközben ez a jogszabály „biztosítja, hogy a projekt magyarországi szakaszához szükséges források rendelkezésre álljanak”. Ez pedig pontosan azt jelenti, hogy határ a csillagos ég. A projekt teljes költsége 2015-ben 452 milliárdról indult, jelenleg már több mint 750 milliárdra taksálják.

Sajnos azt már nem lehet titkosítani, hogy a Mészáros Lőrinchez köthető RM International Zrt. két kínai céggel közösen nyerte el a kivitelezési munkákat, mint ahogy azt sem, amiről Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára parlamenti zárszavában beszélt, hogy ti. a beruházás „magyar munkahelyeket teremt majd”. Mindez egybevág Orbán Viktor ugyancsak május 15-én tett másik kijelentésével, mely szerint „a közfoglalkoztatásban 100 ezer új embert tudnak felvenni”. Na, ja, a krampácsoláshoz nem kell diploma.

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.