A szerk.

A belgrádi vendégség

A szerk.

Május 15-én nagyot ment a sajtóban Orbán Viktor belgrádi látogatása.

Ismét sikerült a kormányfőt felháborító trollkodáson kapni, hisz’ milyen dolog az már, hogy míg reggel a szájmaszk viselés fontosságáról beszél, délután csupasz képpel száll ki repülőből, s jattol le könyökkel (kézcsók kizárva, járvány van!) Jadranka Joksimović szerb uniós integrációért felelős miniszterrel? Az erről készült felvételen jól látni, hogy a belgrádi repülőtéren Orbán Viktoron kívül mindenkinek be van kötve a szája, még a díszszázadnak is. Ugyancsak a látogatással kapcsolatban merült fel, hogy Orbán az egy nappal korábbi EP-meghallgatásra Varga Juditot küldte volna, hiszen „minden energiáját leköti a vírus elleni védekezés”. De pénteken már nem kellett annyira védekeznie, s gond nélkül repkedett. Végül nemcsak a maszk mellőzését, de még e költői kérdést is elsodorta az a miniszterelnöki félmondat, mely szerint már a hónap végén megszűnhet a különleges jogrend Magyarországon.

Mindez azért érdekes, mert másnap nem szólt másról újság, csak e nagyvonalú gesztusról – ami simán lehetett volna (és még lehet is) szimpla blöff. Mindenesetre az Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnökkel tartott közös sajttájon Orbán ezen állítása leárnyékolt minden egyebet. Ráadásul jött a szokásos jópofáskodás („Belgrádba jönni jó. A magyarok szeretik ezt a várost és szívesen jönnek.”) és handabanda („az első csatát mindkét ország megnyerte, sikerült a járványt legyőzni.”), így hát fel sem tűnt Orbánnak az a kijelentése, hogy „a Budapestet Belgráddal összekötő vasútvonal építése is egy gyorsuló fázisba lépett”. Pedig ez lehetett a belgrádi villámtúra oka. Pláne, ha hozzátesszük, hogy aznap Orbán telefonon beszélt Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkárral is (hogy köszönetet mondjon szájmaszkokért, lélegeztető gépekért stb.).

Ugyancsak május 15-én hozta a Magyar Közlöny azt az Orbán Viktor szignálta kormányhatározatot is, amely több mint 82 milliárd forint „egyszeri átcsoportosítását rendeli el” azonnali hatállyal a „gazdaságvédelmi programok cím terhére” – bár az csak a szabad szemmel alig kivehető mellékleti táblázatból derül ki, hogy mindez a „Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújítására” kell. 82 milliárd forint pofátlanul sok pénznek tűnik a mostani bizonytalan gazdasági helyzetben, úgy meg különösen, hogy mást sem hallani kormányoldalról, csak azt, hogy a gazdaság talpra állítására micsoda fantasztikus programot készítettek. Úgy tűnik, hiába válnak tízezrek munkanélkülivé, hiába csökkentik további tömegeknek a fizetését, a kínaiak belgrádi gyorsvonata mindennél sürgősebb. Kedden a parlamentben rapid úton lezavarták „a Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló törvényjavaslat” szavazási komédiáját, amely javaslatban egyebek mellett arról is szó esik, hogy a beruházással kapcsolatos szerződéseket tíz évig titkosítani kell; miközben ez a jogszabály „biztosítja, hogy a projekt magyarországi szakaszához szükséges források rendelkezésre álljanak”. Ez pedig pontosan azt jelenti, hogy határ a csillagos ég. A projekt teljes költsége 2015-ben 452 milliárdról indult, jelenleg már több mint 750 milliárdra taksálják.

Sajnos azt már nem lehet titkosítani, hogy a Mészáros Lőrinchez köthető RM International Zrt. két kínai céggel közösen nyerte el a kivitelezési munkákat, mint ahogy azt sem, amiről Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára parlamenti zárszavában beszélt, hogy ti. a beruházás „magyar munkahelyeket teremt majd”. Mindez egybevág Orbán Viktor ugyancsak május 15-én tett másik kijelentésével, mely szerint „a közfoglalkoztatásban 100 ezer új embert tudnak felvenni”. Na, ja, a krampácsoláshoz nem kell diploma.

Figyelmébe ajánljuk

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”