A szerk.

A csalók

A szerk.

A nemzet géniusza tévedett. Ilyen a magyar történelem során nem fordult még elő, még a nemzet géniuszának megszületése előtt sem, de arról is pontos információk állnak a rendelkezésünkre, hogy a jövőben sem esedékes ilyesmi.

Erre tessék – most, amikor épp a fénykorát éli (mindig a fénykorát éli), becsúszik… nem csúszik be, most sem tévedett, dehogy. Egy bizonyos torz fénytörésben azért látszik mégis úgy, hogy tévedett, mert csaltak, és különben sincsen még vége, még csak bizonytalanság van, káosz, zavargások. Óriási csalás történt: az Amerikai Egyesült Államokban elcsalták a választást, mert úgyszólván teljesen figyelmen kívül hagyták, hogy Orbán Viktor kiért szorított, és Orbán Viktor különböző rendű és rangú alárendeltjei – kormánytagoktól a próbaidős bértrollokig – kinek szurkoltak oly harsányan. Ez pedig színtiszta csalás, a csalás tankönyvi esete, az nyilvánvaló.

Ezen túl léteznek különféle más magyarázatok is arra, hogy Orbán Viktor hogyan tévedett, miért tett rossz lóra. Önmaga és körei szerint azért, mert hát ők olyan cukor jó barátok Donald Trumppal, hogy feszt lecsózgatva hívogatják egymást telefonon, és a világot is tök egyformán látják. Szögezzük le gyorsan, ez mesebeszéd. Nem olyan jó barátok, Orbán volt az utolsó a kelet-európai szövetségesek közül, akit Trump meghívott (olyanok is beelőzték, mint R. Fico), s például az Egyesült Államok külpolitikája szempontjából két legfontosabb tényezőt, Kínát és Oroszországot is egészen máshogy ítélik meg. Ez a „similis simile gaudet”-re alapozott magyarázat csak annyiban áll meg, hogy Trump is és Orbán is cégéres szélhámosok, és ilyenként (is) tökéletesen alkalmatlanok jelen feladatuk ellátására.

Megint más magyarázatok szerint Orbán előremenekült azzal, hogy kéretlenül, de jó korán lecsatlakozott Trumphoz. Ha ugyanis Trump nyer, Orbán majd bevasalja rajta a pártfogását, de ha mégis Biden, és ennek következményeként az Egyesült Államok nem nézi majd súlyba tett pofával Orbán disznóságait, akkor az a gaz Biden bosszúja lesz csak Trump támogatásáért. Ezt a sületlenséget viszont nem fogja elhinni senki, legfeljebb Orbán híveinek azon szűk csoportozata, akik számára már most is zöld az ég és kék a fű és Wass Albert író.

Mindazonáltal nem attól drámai ez a most folyó cirkusz, amit a magyar állam vezetése és a magyar állam teljes propagandagépezete Joe Biden kétségtelen és nagyarányú győzelmének eltagadásában produkál. Hanem mind­attól, ami ebből az egyelőre még szánalmas és nevetséges bolhacirkuszból következik: a jövő képe. Mert ha most ez van, igazán nem nehéz elképzelni, hogy mi lesz másfél esztendő múlva, egy ugyancsak nekik nem tetsző választási eredmény esetén. A mostani hangzavar hallatán legalábbis úgy tűnik, hogy ha a Fidesz elveszti 2022-ben a választásokat, nem csupán Budaházy Kelevéz fog pöttömnyi tüzecskéket rakni a Margit híd egyik oldalán csalást kiáltva, hanem ráhozzák szépen a frászt erre az országra.

De megkockáztatják-e egyáltalán egy elbukott választás lehetőségét? Az Orbán-propaganda tán legfontosabb, de mindenesetre a gazda lábához legközelebb csaholó szócsöve épp azt kiabálja teli tüdőből (a hátsó, idiótáknak fenntartott Szüret rovatunkban, némiképp megtévesztő módon, mintha olyan vicces lenne, szó szerint is idézzük), hogy Lukasenkát választották meg fair módon, Bident meg csalással. A példa és a példakép tehát már fel is állíttatott. S ha ezzel az ellenzék és a társadalom nem számol idejekorán, tényleg megnézhetjük magunkat másfél év múlva.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.