Erre tessék – most, amikor épp a fénykorát éli (mindig a fénykorát éli), becsúszik… nem csúszik be, most sem tévedett, dehogy. Egy bizonyos torz fénytörésben azért látszik mégis úgy, hogy tévedett, mert csaltak, és különben sincsen még vége, még csak bizonytalanság van, káosz, zavargások. Óriási csalás történt: az Amerikai Egyesült Államokban elcsalták a választást, mert úgyszólván teljesen figyelmen kívül hagyták, hogy Orbán Viktor kiért szorított, és Orbán Viktor különböző rendű és rangú alárendeltjei – kormánytagoktól a próbaidős bértrollokig – kinek szurkoltak oly harsányan. Ez pedig színtiszta csalás, a csalás tankönyvi esete, az nyilvánvaló.
Ezen túl léteznek különféle más magyarázatok is arra, hogy Orbán Viktor hogyan tévedett, miért tett rossz lóra. Önmaga és körei szerint azért, mert hát ők olyan cukor jó barátok Donald Trumppal, hogy feszt lecsózgatva hívogatják egymást telefonon, és a világot is tök egyformán látják. Szögezzük le gyorsan, ez mesebeszéd. Nem olyan jó barátok, Orbán volt az utolsó a kelet-európai szövetségesek közül, akit Trump meghívott (olyanok is beelőzték, mint R. Fico), s például az Egyesült Államok külpolitikája szempontjából két legfontosabb tényezőt, Kínát és Oroszországot is egészen máshogy ítélik meg. Ez a „similis simile gaudet”-re alapozott magyarázat csak annyiban áll meg, hogy Trump is és Orbán is cégéres szélhámosok, és ilyenként (is) tökéletesen alkalmatlanok jelen feladatuk ellátására.
Megint más magyarázatok szerint Orbán előremenekült azzal, hogy kéretlenül, de jó korán lecsatlakozott Trumphoz. Ha ugyanis Trump nyer, Orbán majd bevasalja rajta a pártfogását, de ha mégis Biden, és ennek következményeként az Egyesült Államok nem nézi majd súlyba tett pofával Orbán disznóságait, akkor az a gaz Biden bosszúja lesz csak Trump támogatásáért. Ezt a sületlenséget viszont nem fogja elhinni senki, legfeljebb Orbán híveinek azon szűk csoportozata, akik számára már most is zöld az ég és kék a fű és Wass Albert író.
Mindazonáltal nem attól drámai ez a most folyó cirkusz, amit a magyar állam vezetése és a magyar állam teljes propagandagépezete Joe Biden kétségtelen és nagyarányú győzelmének eltagadásában produkál. Hanem mindattól, ami ebből az egyelőre még szánalmas és nevetséges bolhacirkuszból következik: a jövő képe. Mert ha most ez van, igazán nem nehéz elképzelni, hogy mi lesz másfél esztendő múlva, egy ugyancsak nekik nem tetsző választási eredmény esetén. A mostani hangzavar hallatán legalábbis úgy tűnik, hogy ha a Fidesz elveszti 2022-ben a választásokat, nem csupán Budaházy Kelevéz fog pöttömnyi tüzecskéket rakni a Margit híd egyik oldalán csalást kiáltva, hanem ráhozzák szépen a frászt erre az országra.
De megkockáztatják-e egyáltalán egy elbukott választás lehetőségét? Az Orbán-propaganda tán legfontosabb, de mindenesetre a gazda lábához legközelebb csaholó szócsöve épp azt kiabálja teli tüdőből (a hátsó, idiótáknak fenntartott Szüret rovatunkban, némiképp megtévesztő módon, mintha olyan vicces lenne, szó szerint is idézzük), hogy Lukasenkát választották meg fair módon, Bident meg csalással. A példa és a példakép tehát már fel is állíttatott. S ha ezzel az ellenzék és a társadalom nem számol idejekorán, tényleg megnézhetjük magunkat másfél év múlva.
