A szerk.

A Kisgazda csillagkép

A szerk.

Csüggesztő májusa volt a magyarországi ellenzéknek, illetve hát emberek azon csoportozatának, akiket munkaköri leírásuk szerint annak vagyunk kénytelenek tekinteni. Kezdjük a kisebb halakkal.

Pálinkás József, még mielőtt a nagy kavarodásban bárki kilophatta volna alóla, feloszlatta Új Világ névre hallgató Néppártját, körülbelül azzal szinkronban, hogy Márki-Zay Péter bejelentette, párttá kívánja transzformálni a Mozgalmat, esetleg a Köröket. A Néppárt, a Mozgalom és a Körök (Mindenki Magyarországa, ill. Kossuth, a gyengébb emlékezetű olvasók kedvéért) közös jellemzője nem is annyira a valós méreteik, társadalmi beágyazódottságuk és a nevük közti ordító ellentét, hanem az, hogy egyáltalán nem is léteztek. Márki-Zay mellől pártalapítási késztetéseinek hírére azon nyomban lefalcolt kevés korábbi szövetségese, akiknek vagy volt közük a Mozgalomhoz, vagy nem volt. Az egyikük, Kész Zoltán kisvártatva azt a százmillió forintnyi közadományt kezdte keresni Márki-Zayon, amit az április 3-án megboldogult ellenzéki pártszövetség nevében gyűjtött a Mindenki Magyarországa Mozgalom. Márki-Zay nem is tagadta, hogy az összeg, vagy annak valamely része létezik, de határozottan leszögezte, hogy az az övé, nem ad belőle senkinek, hisz azt ő kapta arra, hogy megbuktassa Orbánt, és épp ezt teszi. Ezért alapít pártot!

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.