A szerk.

Menjen haza nyugodtan

A szerk.

Van, amikor egy pár- vagy családi kapcsolatban látszólag semmi előjele nincs a tragédiának; vagy ha van is, az a laikus környezet számára érzékelhetetlen. Ilyenkor különösen sokkol mindenkit a szörnyűség; mint például 2020 februárjában, amikor Tatabánya kertvárosi övezetében a mérnök apa vasrúddal agyonverte 7 és 9 éves fiait, majd magával is végzett. Senki nem értett semmit, az ismerősök példás családi életről, a családtagok egymás iránti szeretetről beszéltek, és csak találgatások voltak arról, hogy mi indította a férfit brutális tettére.

Vannak esetek – és többségében ilyen esetek vannak –, amikor még a laikus környezet számára is egyértelmű a helyzet robbanásveszélyes volta, és mindenki tudja, hogy csak a hatósági közbeavatkozás segíthet. 2019 de­cemberében a börtönből frissen szabadult apa először vitte láthatásra gyerekeit. Az alkoholizáló, és emiatt a családjával folyamatosan veszekedő és bántalmazó férfit azért ítélték el, mert alvó feleségét többször is fejbe verte kalapáccsal. A bíróság a gyerekektől nem tiltotta el, így szabályos körülmények között mehettek el Győrbe apjukkal, aki hármójuk közül megölte a 13 éves lányát és a 10 éves fiát. Még érthetetlenebb az, hogy a családirtó terveiről előzetesen nyíltan is beszélő, a „valamire készülés” minden előzetes jelét produkáló dunakeszi férfi ugyancsak gond nélkül vihette láthatásra a gyerekét 2021 szeptemberében, majd miután késve visszavitte volt párjához, vadászpuskával gyilkolta meg 7 éves fiát, a gyerek anyját és nagyanyját, s ezek után fejbe lőtte magát is.

Az pedig fölfoghatatlan, hogy miért kellett meghalni annak a tizenéves testvérpárnak, akik szűk két hete, május 20-án mentek Aszódra apjukhoz, aki feltehetően még aznap éjjel végzett velük – a 14 és 16 éves lányokat az első hírek szerint álmukban verte agyon baltával. Az apa ezek után öngyilkosságot kísérelt meg, de a vonatnak rohanást túlélte (jelenleg is kórházban fekszik életveszélyes állapotban).

A gyilkosságot egy hét múltán fedezték fel, amikor szomszédok bejelentést tettek a lakásból áradó szag miatt. Részint ezen információ miatt a közösségi médiában önjelölt igazság­osztók estek az anyának, hogy egyrészt megéri a pénzét, ha csak egy hét után jutottak eszébe a gyerekei, másrészt a „felelőtlenségéért” szidták, amiért elengedte a lányokat apjukhoz. A szerencsétlen asszony ezek után fordult a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene (NTRTE) nevű csoporthoz, amely a Facebook- oldalán alapvető információkat osztott meg a történtekről.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.