A szerk.

A kockázat

A szerk.

Hétfőn az Országgyűlés sajtóirodája közleményben ismertette, hogy Demeter Márta (LMP) megbukott az újabb nemzetbiztonsági átvilágításán. Ezért Kövér László házelnök javaslatára és a vonatkozó törvény alapján „haladéktalanul meg kell szüntetni a képviselőnek az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságában betöltött alelnöki tisztségét és tagságát”. („Kivéve, ha az Országgyűlés a kockázati tényező ellenére annak fenntartása mellett dönt”, teszi hozzá a közlemény, merő formalitásként.)

Az LMP társelnöki posztját is betöltő képviselővel szembeni nemzetbiztonsági felülvizsgálati eljárást azok után kezdeményezte Kövér az Alkotmányvédelmi Hivatalnál, hogy Demeter úgymond harminc évre titkosított honvédelmi információkat hozott nyilvánosságra. A politikus eltávolítását az Országgyűlés egyik legfontosabb bizottságából annak ellenére is kész tényként kezelhetjük, hogy a házbizottság hétfői ülésén az ellenzék távolmaradása miatt nem alakulhatott ki konszenzus az ügyben. Ennek hiányában a házelnök javasolja az Országgyűlésnek Demeter Márta fölmentését bizottsági alelnöki tisztsége és tagsága alól. A parlament a jövő hétfőn dönthet erről.

1990 óta nem fordult elő, hogy egy országgyűlési bizottság éléről azért váltsanak le valakit, mert az illető nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Ilyen lépésre csak igen nyomós ok miatt kerülhet sor – éppen ezért (meg azért is, mert a NER kilencedik évét tapossuk), vegyük végig, mi minden történt tavaly október 16. óta.

Demeter Márta ugyanis aznap fordult írásbeli kérdésekkel a belügyminiszterhez és a honvédelmi miniszterhez azt tudakolva, hogy miért utaztatták a honvédség A319-es Airbusával Ciprusról Magyarországra Orbán Viktor miniszterelnök Flóra nevű lányát. Demeter akciójáról először az Ungár Péter (LMP) tulajdonolta azonnali.hu tájékoztatott, majd kisvártatva a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményt adott ki, miszerint a hír „újabb fake news, hírlapi kacsa, aljas rágalom”. Közben a kormányzati propagandaoldal (origo.hu) a Miniszterelnöki Kabinetirodára hivatkozva már azt állította, hogy a Cipruson ENSZ-küldetés keretében állomásozó magyar katonai kontingens egyik tisztje és a családja utazott a repülőgépen, és az ő kétéves kislányuknak a neve szintén O. Flóra. Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára már ekkor „nemzetbiztonsági kockázatot jelentő ámokfutás”-nak minősítette Demeter érdeklődését, s egyúttal bemutatta azokat a dokumentumokat, amelyeket szerinte Demeter Márta is látott, és amelyek alapján valóban egyértelmű, hogy Flóra Orbán százados kislánya, és hogy a civil családtagok szabályosan utaztak a gépen. (A továbbiakban nem foglalkozunk vele, de mondjuk el még egyszer: azt, hogy a ciprusi misszióban egy Orbán nevű százados is szolgált, és van neki egy kislánya, az Origo és Németh Szilárd hozta nyilvánosságra.) Ezek után össztűz zúdult Demeterre, és nemcsak újbóli nemzetbiztonsági átvilágítását helyezték kilátásba, de ügyészi eljárással is megfenyegették kormánypárti politikusok. (Németh Szilárd amúgy nagyon rá van kattanva a nemzetbiztonságra: annak idején azt a bizottsági ülést is erre hivatkozva lehetetlenítette el, amely Kósa Lajos szerepét akarta tisztázni a legendás 1300 milliárd forintos örökség ügyében.)

A homály eloszlatását – például, hogy pontosan milyen papírok láttán fordult magyarázatért az illetékes miniszterekhez – maga Demeter Márta sem segítette; előbb elérhetetlenné vált, utóbb pedig lapunk ezt firtató kérdéseire azt hajtogatta, hogy „amit megtekinthettem, az indokolta a kérdéseimet”. Így azt sem lehetett tisztázni, hogy félinformációk csöpögtetésével esetleg nem vezette-e meg valaki nagyon csúnyán; hiszen a dezinformálás, s ily módon az ellenfél (ideértve a Fidesz szemében ellenségnek tekintett szabad sajtót) jégre vitelének a szándéka a fideszes politikai eszköztár bevett eleme. Demeterrel pedig bőven volt elszámolnivalója a NER legfölső köreinek: a képviselő túl sokat pattogott Orbánék nemzetközi körözés alatt álló, sőt a magyar szervek által is nemzetbiztonsági rizikónak tekintett közel-keleti haverjai, Pharaon meg a Naffák miatt, továbbá kitartóan érdeklődött a letelepedési kötvény biznisz részletei iránt, mely bár a magyar államnak kolosszális veszteséget okozott, néhány jól beazonosítható, s egyes kormánytagoktól nem túl távoli offshore vállalkozásnak viszont busás nyereséget fialt.

A tavaly őszi kormányzati fenyegetést most beváltották: Demeter Mártát, aki korábban, írd és mondd, háromszor is átesett már nemzetbiztonsági átvilágításon, az újabb („felülvizsgálati”) eljárás immár kockázatosnak minősítette. Vajon mi lehet az a szörnyűség, ami a harmadik és a mostani átvilágítás között történt? És ha valóban pöttyös Demeter pedigréje, akkor mit csinált rosszul az előző három alkalommal az Alkotmányvédelmi Hivatal?

Ám értelmezhetjük onnan is a végkifejletet, hogy az eddig megismert történet alapján mi is Demeter bűne? Képviselői, valamint a honvédelmi és rendészeti bizottságban betöltött alelnöki tisztséggel járó jogosítványaival élve egy iratbetekintést követően kérdéseket tett föl a honvédelmi és a belügyminiszternek. A kérdés a miniszterelnök egyik családtagjára vonatkozott. A kormányzati henger pillanatok alatt beindult.

Ha Demeter valóban sáros valamiben, akkor az előzmények ismeretében valamivel bővebb indoklási szakasz kellene annál, mint hogy „személyében nemzetbiztonsági kockázatot állapított meg” a hatóság. Vagy lehet, hogy mi maradtunk le valamiről, és Magyarországon időközben törvénybe iktatták a felségsértés tényállását? Amely ráadásul oly’ nagy súllyal esik latba, hogy a tisztázás végett az Alkotmányvédelmi Hivatalt kell bevetni.

Figyelmébe ajánljuk

Sivatag

Kísérteties a dolog. Egy közösségben vagyunk, mindenki fiatal, tele tervekkel, életörömmel, szabadságvággyal. A csoportdinamika ugyan itt is működik, vannak nyertesei és vesztesei a baráti és párkapcsolatoknak, de mégis az együvé tartozás élménye a meghatározó.

Kínzó mindennapok

Lee Daniels valószínűleg jót akart. A Szabadíts meg a gonosztól azért is irritáló élmény, mert a jó szándék és a koherensnek szánt szerkezet fokozatosan és szemmel láthatóan hullik darabokra. A rendező megtörtént eset alapján dolgozott: egy egyedülálló anyát és három gyermekét állítólag démonok kezdték gyötörni, amikor a 2010-es években egy indianai városkába költöztek.

A kenyér hangja

Augusztus 20-án mindig történik valami, szokhattunk hozzá az utóbbi években. A hivatalosan elvileg „az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékünnepe” névre hallgató napon elég kevés szó esik a közösségi terekben az államalapításról vagy Szent István emlékezetéről, annál több a várható esti széllökések erejéről.

Kiteljesedhetsz kedvemre

Vajon beszélgetnek-e az óráink, cipőink, amíg nem vagyunk otthon? Érdekel-e bárkit, hogy mit is mondanak, s nem elég kizárólag a használatuk közben foglalkoznunk velük? Könnyen lehet, hogy csak magukban kattognak vagy elmennének valahová, de egy lépést sem tehetnek, amíg mi nem akarjuk.

Dörnhauban nyugtalan a tőke

Naplóregényként határozza meg fülszövege, de az 1944 áprilisában Bácskából deportált és tizennégy hónapig fogva tartott újságíró, költő, Debreczeni József nem írhatott naplót. Auschwitzba érkezése után hosszú ideig rendes ruhája sem volt, nemhogy papírja, írószerszáma.

Mickey, Disneyland királya

Döbbenetes látvány tárul a Sikló felső állomására érkező utasok és mindazok elé, akik a Budavári Palota környékét veszik célba, bár ezzel nem mondunk újat. A Várnegyed évek óta abszurd felvonulási terület, tételesen is felsorolhatnánk mindazon „régi” építményeket, amelyeket mostanában húztak, húznak fel abból a célból, hogy újra úgy nézzen ki a környék, mint 1900 és 1944 között.

Színtiszta politika

Magyar Péter kórházjárása politikai esemény volt. Lendületes ellenzéki politizálás, egy olyan kampány, amely nemcsak a főszereplővé emelt közvetítő politikai tőkéjét volt hivatott növelni, de okkal lehetett bízni abban is, hogy az akció ráirányítja a társadalom figyelmét egy hosszú ideje velünk létező borzalomra: az állami gyógyellátás katasztrofális állapotára.

Örök Quaestor

Nyolc év után született meg az elsőfokú ítélet az ún. Quaestor-ügyben. A cég 2015-ös bedőlése máig példátlan méretű anyagi kárt okozott (többnyire kis)befektetők tömegeinek. Az 1990-es évek közepén indult, és az ezredforduló tájékától lényegében a piramisjátékok elve alapján működtetett brókercég évekig tartó sikertörténete nemcsak a „fent lévők” gátlástalan pénzszerzéséről, de a hazai pénzügyi kultúra gyengeségéről, a kisbefektetők mindent (józanságot, körültekintést, stb.) felülíró mohóságából fakadó ostobaságáról és hiszékenységéről is pontos látleletet adott.

Érintettek

Kiégett fűcsomókon lépkedünk a semmi közepén. Elegáns embe­rek bizarr menete a harmincöt fokos hőségben. Diplomaták, különböző szervezetek képviselői, új­ság­írók, szervezők – és cigányok, főként fiatalok, akik sem ezek, sem azok közé nem tartoznak.

 

„Gyanútlanul mentem”

Senki nem tudja pontosan, miért vették ki az olimpiai gyaloglás vegyes váltójából az eredetileg nevezett Oláh Barbarát. Edzéseredményei ezt nem indokolták, igaz, azokat a szövetség vezetői nem ismerték.

Amihez csak hozzányúlnak

Gyakorlatilag nem lehet megélni azokból a fizetésekből, amelyeket az ELTE egyes karain az oktatóknak fizetnek, és hiába őrzi pozícióját az egyetem a nemzetközi rangsorokban, a kormány inkább az NKE-n építene ki a semmiből tanárképző kart ahelyett, hogy az ELTE-t fejlesztené. Mi lesz a jövőben az állami egyetemek sorsa?