A szerk.

A kockázat

A szerk.

Hétfőn az Országgyűlés sajtóirodája közleményben ismertette, hogy Demeter Márta (LMP) megbukott az újabb nemzetbiztonsági átvilágításán. Ezért Kövér László házelnök javaslatára és a vonatkozó törvény alapján „haladéktalanul meg kell szüntetni a képviselőnek az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságában betöltött alelnöki tisztségét és tagságát”. („Kivéve, ha az Országgyűlés a kockázati tényező ellenére annak fenntartása mellett dönt”, teszi hozzá a közlemény, merő formalitásként.)

Az LMP társelnöki posztját is betöltő képviselővel szembeni nemzetbiztonsági felülvizsgálati eljárást azok után kezdeményezte Kövér az Alkotmányvédelmi Hivatalnál, hogy Demeter úgymond harminc évre titkosított honvédelmi információkat hozott nyilvánosságra. A politikus eltávolítását az Országgyűlés egyik legfontosabb bizottságából annak ellenére is kész tényként kezelhetjük, hogy a házbizottság hétfői ülésén az ellenzék távolmaradása miatt nem alakulhatott ki konszenzus az ügyben. Ennek hiányában a házelnök javasolja az Országgyűlésnek Demeter Márta fölmentését bizottsági alelnöki tisztsége és tagsága alól. A parlament a jövő hétfőn dönthet erről.

1990 óta nem fordult elő, hogy egy országgyűlési bizottság éléről azért váltsanak le valakit, mert az illető nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Ilyen lépésre csak igen nyomós ok miatt kerülhet sor – éppen ezért (meg azért is, mert a NER kilencedik évét tapossuk), vegyük végig, mi minden történt tavaly október 16. óta.

Demeter Márta ugyanis aznap fordult írásbeli kérdésekkel a belügyminiszterhez és a honvédelmi miniszterhez azt tudakolva, hogy miért utaztatták a honvédség A319-es Airbusával Ciprusról Magyarországra Orbán Viktor miniszterelnök Flóra nevű lányát. Demeter akciójáról először az Ungár Péter (LMP) tulajdonolta azonnali.hu tájékoztatott, majd kisvártatva a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményt adott ki, miszerint a hír „újabb fake news, hírlapi kacsa, aljas rágalom”. Közben a kormányzati propagandaoldal (origo.hu) a Miniszterelnöki Kabinetirodára hivatkozva már azt állította, hogy a Cipruson ENSZ-küldetés keretében állomásozó magyar katonai kontingens egyik tisztje és a családja utazott a repülőgépen, és az ő kétéves kislányuknak a neve szintén O. Flóra. Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára már ekkor „nemzetbiztonsági kockázatot jelentő ámokfutás”-nak minősítette Demeter érdeklődését, s egyúttal bemutatta azokat a dokumentumokat, amelyeket szerinte Demeter Márta is látott, és amelyek alapján valóban egyértelmű, hogy Flóra Orbán százados kislánya, és hogy a civil családtagok szabályosan utaztak a gépen. (A továbbiakban nem foglalkozunk vele, de mondjuk el még egyszer: azt, hogy a ciprusi misszióban egy Orbán nevű százados is szolgált, és van neki egy kislánya, az Origo és Németh Szilárd hozta nyilvánosságra.) Ezek után össztűz zúdult Demeterre, és nemcsak újbóli nemzetbiztonsági átvilágítását helyezték kilátásba, de ügyészi eljárással is megfenyegették kormánypárti politikusok. (Németh Szilárd amúgy nagyon rá van kattanva a nemzetbiztonságra: annak idején azt a bizottsági ülést is erre hivatkozva lehetetlenítette el, amely Kósa Lajos szerepét akarta tisztázni a legendás 1300 milliárd forintos örökség ügyében.)

A homály eloszlatását – például, hogy pontosan milyen papírok láttán fordult magyarázatért az illetékes miniszterekhez – maga Demeter Márta sem segítette; előbb elérhetetlenné vált, utóbb pedig lapunk ezt firtató kérdéseire azt hajtogatta, hogy „amit megtekinthettem, az indokolta a kérdéseimet”. Így azt sem lehetett tisztázni, hogy félinformációk csöpögtetésével esetleg nem vezette-e meg valaki nagyon csúnyán; hiszen a dezinformálás, s ily módon az ellenfél (ideértve a Fidesz szemében ellenségnek tekintett szabad sajtót) jégre vitelének a szándéka a fideszes politikai eszköztár bevett eleme. Demeterrel pedig bőven volt elszámolnivalója a NER legfölső köreinek: a képviselő túl sokat pattogott Orbánék nemzetközi körözés alatt álló, sőt a magyar szervek által is nemzetbiztonsági rizikónak tekintett közel-keleti haverjai, Pharaon meg a Naffák miatt, továbbá kitartóan érdeklődött a letelepedési kötvény biznisz részletei iránt, mely bár a magyar államnak kolosszális veszteséget okozott, néhány jól beazonosítható, s egyes kormánytagoktól nem túl távoli offshore vállalkozásnak viszont busás nyereséget fialt.

A tavaly őszi kormányzati fenyegetést most beváltották: Demeter Mártát, aki korábban, írd és mondd, háromszor is átesett már nemzetbiztonsági átvilágításon, az újabb („felülvizsgálati”) eljárás immár kockázatosnak minősítette. Vajon mi lehet az a szörnyűség, ami a harmadik és a mostani átvilágítás között történt? És ha valóban pöttyös Demeter pedigréje, akkor mit csinált rosszul az előző három alkalommal az Alkotmányvédelmi Hivatal?

Ám értelmezhetjük onnan is a végkifejletet, hogy az eddig megismert történet alapján mi is Demeter bűne? Képviselői, valamint a honvédelmi és rendészeti bizottságban betöltött alelnöki tisztséggel járó jogosítványaival élve egy iratbetekintést követően kérdéseket tett föl a honvédelmi és a belügyminiszternek. A kérdés a miniszterelnök egyik családtagjára vonatkozott. A kormányzati henger pillanatok alatt beindult.

Ha Demeter valóban sáros valamiben, akkor az előzmények ismeretében valamivel bővebb indoklási szakasz kellene annál, mint hogy „személyében nemzetbiztonsági kockázatot állapított meg” a hatóság. Vagy lehet, hogy mi maradtunk le valamiről, és Magyarországon időközben törvénybe iktatták a felségsértés tényállását? Amely ráadásul oly’ nagy súllyal esik latba, hogy a tisztázás végett az Alkotmányvédelmi Hivatalt kell bevetni.

Figyelmébe ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.