A szerk.

A kockázat

A szerk.

Hétfőn az Országgyűlés sajtóirodája közleményben ismertette, hogy Demeter Márta (LMP) megbukott az újabb nemzetbiztonsági átvilágításán. Ezért Kövér László házelnök javaslatára és a vonatkozó törvény alapján „haladéktalanul meg kell szüntetni a képviselőnek az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságában betöltött alelnöki tisztségét és tagságát”. („Kivéve, ha az Országgyűlés a kockázati tényező ellenére annak fenntartása mellett dönt”, teszi hozzá a közlemény, merő formalitásként.)

Az LMP társelnöki posztját is betöltő képviselővel szembeni nemzetbiztonsági felülvizsgálati eljárást azok után kezdeményezte Kövér az Alkotmányvédelmi Hivatalnál, hogy Demeter úgymond harminc évre titkosított honvédelmi információkat hozott nyilvánosságra. A politikus eltávolítását az Országgyűlés egyik legfontosabb bizottságából annak ellenére is kész tényként kezelhetjük, hogy a házbizottság hétfői ülésén az ellenzék távolmaradása miatt nem alakulhatott ki konszenzus az ügyben. Ennek hiányában a házelnök javasolja az Országgyűlésnek Demeter Márta fölmentését bizottsági alelnöki tisztsége és tagsága alól. A parlament a jövő hétfőn dönthet erről.

1990 óta nem fordult elő, hogy egy országgyűlési bizottság éléről azért váltsanak le valakit, mert az illető nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Ilyen lépésre csak igen nyomós ok miatt kerülhet sor – éppen ezért (meg azért is, mert a NER kilencedik évét tapossuk), vegyük végig, mi minden történt tavaly október 16. óta.

Demeter Márta ugyanis aznap fordult írásbeli kérdésekkel a belügyminiszterhez és a honvédelmi miniszterhez azt tudakolva, hogy miért utaztatták a honvédség A319-es Airbusával Ciprusról Magyarországra Orbán Viktor miniszterelnök Flóra nevű lányát. Demeter akciójáról először az Ungár Péter (LMP) tulajdonolta azonnali.hu tájékoztatott, majd kisvártatva a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményt adott ki, miszerint a hír „újabb fake news, hírlapi kacsa, aljas rágalom”. Közben a kormányzati propagandaoldal (origo.hu) a Miniszterelnöki Kabinetirodára hivatkozva már azt állította, hogy a Cipruson ENSZ-küldetés keretében állomásozó magyar katonai kontingens egyik tisztje és a családja utazott a repülőgépen, és az ő kétéves kislányuknak a neve szintén O. Flóra. Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára már ekkor „nemzetbiztonsági kockázatot jelentő ámokfutás”-nak minősítette Demeter érdeklődését, s egyúttal bemutatta azokat a dokumentumokat, amelyeket szerinte Demeter Márta is látott, és amelyek alapján valóban egyértelmű, hogy Flóra Orbán százados kislánya, és hogy a civil családtagok szabályosan utaztak a gépen. (A továbbiakban nem foglalkozunk vele, de mondjuk el még egyszer: azt, hogy a ciprusi misszióban egy Orbán nevű százados is szolgált, és van neki egy kislánya, az Origo és Németh Szilárd hozta nyilvánosságra.) Ezek után össztűz zúdult Demeterre, és nemcsak újbóli nemzetbiztonsági átvilágítását helyezték kilátásba, de ügyészi eljárással is megfenyegették kormánypárti politikusok. (Németh Szilárd amúgy nagyon rá van kattanva a nemzetbiztonságra: annak idején azt a bizottsági ülést is erre hivatkozva lehetetlenítette el, amely Kósa Lajos szerepét akarta tisztázni a legendás 1300 milliárd forintos örökség ügyében.)

A homály eloszlatását – például, hogy pontosan milyen papírok láttán fordult magyarázatért az illetékes miniszterekhez – maga Demeter Márta sem segítette; előbb elérhetetlenné vált, utóbb pedig lapunk ezt firtató kérdéseire azt hajtogatta, hogy „amit megtekinthettem, az indokolta a kérdéseimet”. Így azt sem lehetett tisztázni, hogy félinformációk csöpögtetésével esetleg nem vezette-e meg valaki nagyon csúnyán; hiszen a dezinformálás, s ily módon az ellenfél (ideértve a Fidesz szemében ellenségnek tekintett szabad sajtót) jégre vitelének a szándéka a fideszes politikai eszköztár bevett eleme. Demeterrel pedig bőven volt elszámolnivalója a NER legfölső köreinek: a képviselő túl sokat pattogott Orbánék nemzetközi körözés alatt álló, sőt a magyar szervek által is nemzetbiztonsági rizikónak tekintett közel-keleti haverjai, Pharaon meg a Naffák miatt, továbbá kitartóan érdeklődött a letelepedési kötvény biznisz részletei iránt, mely bár a magyar államnak kolosszális veszteséget okozott, néhány jól beazonosítható, s egyes kormánytagoktól nem túl távoli offshore vállalkozásnak viszont busás nyereséget fialt.

A tavaly őszi kormányzati fenyegetést most beváltották: Demeter Mártát, aki korábban, írd és mondd, háromszor is átesett már nemzetbiztonsági átvilágításon, az újabb („felülvizsgálati”) eljárás immár kockázatosnak minősítette. Vajon mi lehet az a szörnyűség, ami a harmadik és a mostani átvilágítás között történt? És ha valóban pöttyös Demeter pedigréje, akkor mit csinált rosszul az előző három alkalommal az Alkotmányvédelmi Hivatal?

Ám értelmezhetjük onnan is a végkifejletet, hogy az eddig megismert történet alapján mi is Demeter bűne? Képviselői, valamint a honvédelmi és rendészeti bizottságban betöltött alelnöki tisztséggel járó jogosítványaival élve egy iratbetekintést követően kérdéseket tett föl a honvédelmi és a belügyminiszternek. A kérdés a miniszterelnök egyik családtagjára vonatkozott. A kormányzati henger pillanatok alatt beindult.

Ha Demeter valóban sáros valamiben, akkor az előzmények ismeretében valamivel bővebb indoklási szakasz kellene annál, mint hogy „személyében nemzetbiztonsági kockázatot állapított meg” a hatóság. Vagy lehet, hogy mi maradtunk le valamiről, és Magyarországon időközben törvénybe iktatták a felségsértés tényállását? Amely ráadásul oly’ nagy súllyal esik latba, hogy a tisztázás végett az Alkotmányvédelmi Hivatalt kell bevetni.

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.