A szerk.

A kockázat

A szerk.

Hétfőn az Országgyűlés sajtóirodája közleményben ismertette, hogy Demeter Márta (LMP) megbukott az újabb nemzetbiztonsági átvilágításán. Ezért Kövér László házelnök javaslatára és a vonatkozó törvény alapján „haladéktalanul meg kell szüntetni a képviselőnek az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságában betöltött alelnöki tisztségét és tagságát”. („Kivéve, ha az Országgyűlés a kockázati tényező ellenére annak fenntartása mellett dönt”, teszi hozzá a közlemény, merő formalitásként.)

Az LMP társelnöki posztját is betöltő képviselővel szembeni nemzetbiztonsági felülvizsgálati eljárást azok után kezdeményezte Kövér az Alkotmányvédelmi Hivatalnál, hogy Demeter úgymond harminc évre titkosított honvédelmi információkat hozott nyilvánosságra. A politikus eltávolítását az Országgyűlés egyik legfontosabb bizottságából annak ellenére is kész tényként kezelhetjük, hogy a házbizottság hétfői ülésén az ellenzék távolmaradása miatt nem alakulhatott ki konszenzus az ügyben. Ennek hiányában a házelnök javasolja az Országgyűlésnek Demeter Márta fölmentését bizottsági alelnöki tisztsége és tagsága alól. A parlament a jövő hétfőn dönthet erről.

1990 óta nem fordult elő, hogy egy országgyűlési bizottság éléről azért váltsanak le valakit, mert az illető nemzetbiztonsági kockázatot jelent. Ilyen lépésre csak igen nyomós ok miatt kerülhet sor – éppen ezért (meg azért is, mert a NER kilencedik évét tapossuk), vegyük végig, mi minden történt tavaly október 16. óta.

Demeter Márta ugyanis aznap fordult írásbeli kérdésekkel a belügyminiszterhez és a honvédelmi miniszterhez azt tudakolva, hogy miért utaztatták a honvédség A319-es Airbusával Ciprusról Magyarországra Orbán Viktor miniszterelnök Flóra nevű lányát. Demeter akciójáról először az Ungár Péter (LMP) tulajdonolta azonnali.hu tájékoztatott, majd kisvártatva a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményt adott ki, miszerint a hír „újabb fake news, hírlapi kacsa, aljas rágalom”. Közben a kormányzati propagandaoldal (origo.hu) a Miniszterelnöki Kabinetirodára hivatkozva már azt állította, hogy a Cipruson ENSZ-küldetés keretében állomásozó magyar katonai kontingens egyik tisztje és a családja utazott a repülőgépen, és az ő kétéves kislányuknak a neve szintén O. Flóra. Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára már ekkor „nemzetbiztonsági kockázatot jelentő ámokfutás”-nak minősítette Demeter érdeklődését, s egyúttal bemutatta azokat a dokumentumokat, amelyeket szerinte Demeter Márta is látott, és amelyek alapján valóban egyértelmű, hogy Flóra Orbán százados kislánya, és hogy a civil családtagok szabályosan utaztak a gépen. (A továbbiakban nem foglalkozunk vele, de mondjuk el még egyszer: azt, hogy a ciprusi misszióban egy Orbán nevű százados is szolgált, és van neki egy kislánya, az Origo és Németh Szilárd hozta nyilvánosságra.) Ezek után össztűz zúdult Demeterre, és nemcsak újbóli nemzetbiztonsági átvilágítását helyezték kilátásba, de ügyészi eljárással is megfenyegették kormánypárti politikusok. (Németh Szilárd amúgy nagyon rá van kattanva a nemzetbiztonságra: annak idején azt a bizottsági ülést is erre hivatkozva lehetetlenítette el, amely Kósa Lajos szerepét akarta tisztázni a legendás 1300 milliárd forintos örökség ügyében.)

A homály eloszlatását – például, hogy pontosan milyen papírok láttán fordult magyarázatért az illetékes miniszterekhez – maga Demeter Márta sem segítette; előbb elérhetetlenné vált, utóbb pedig lapunk ezt firtató kérdéseire azt hajtogatta, hogy „amit megtekinthettem, az indokolta a kérdéseimet”. Így azt sem lehetett tisztázni, hogy félinformációk csöpögtetésével esetleg nem vezette-e meg valaki nagyon csúnyán; hiszen a dezinformálás, s ily módon az ellenfél (ideértve a Fidesz szemében ellenségnek tekintett szabad sajtót) jégre vitelének a szándéka a fideszes politikai eszköztár bevett eleme. Demeterrel pedig bőven volt elszámolnivalója a NER legfölső köreinek: a képviselő túl sokat pattogott Orbánék nemzetközi körözés alatt álló, sőt a magyar szervek által is nemzetbiztonsági rizikónak tekintett közel-keleti haverjai, Pharaon meg a Naffák miatt, továbbá kitartóan érdeklődött a letelepedési kötvény biznisz részletei iránt, mely bár a magyar államnak kolosszális veszteséget okozott, néhány jól beazonosítható, s egyes kormánytagoktól nem túl távoli offshore vállalkozásnak viszont busás nyereséget fialt.

A tavaly őszi kormányzati fenyegetést most beváltották: Demeter Mártát, aki korábban, írd és mondd, háromszor is átesett már nemzetbiztonsági átvilágításon, az újabb („felülvizsgálati”) eljárás immár kockázatosnak minősítette. Vajon mi lehet az a szörnyűség, ami a harmadik és a mostani átvilágítás között történt? És ha valóban pöttyös Demeter pedigréje, akkor mit csinált rosszul az előző három alkalommal az Alkotmányvédelmi Hivatal?

Ám értelmezhetjük onnan is a végkifejletet, hogy az eddig megismert történet alapján mi is Demeter bűne? Képviselői, valamint a honvédelmi és rendészeti bizottságban betöltött alelnöki tisztséggel járó jogosítványaival élve egy iratbetekintést követően kérdéseket tett föl a honvédelmi és a belügyminiszternek. A kérdés a miniszterelnök egyik családtagjára vonatkozott. A kormányzati henger pillanatok alatt beindult.

Ha Demeter valóban sáros valamiben, akkor az előzmények ismeretében valamivel bővebb indoklási szakasz kellene annál, mint hogy „személyében nemzetbiztonsági kockázatot állapított meg” a hatóság. Vagy lehet, hogy mi maradtunk le valamiről, és Magyarországon időközben törvénybe iktatták a felségsértés tényállását? Amely ráadásul oly’ nagy súllyal esik latba, hogy a tisztázás végett az Alkotmányvédelmi Hivatalt kell bevetni.

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.