A szerk.

A kordon záródik

A szerk.

Minek ment oda? Mármint Pekingbe Orbán? Ő kapaszkodott, hogy mehessen? A kézszorítás Hszi Csin-pinggel lett volna a látogatás célja, meg a gyárlátogatások, a Huaweinél, a Kínai Nemzeti Bankban vagy a BYD autógyártónál tett vizit?

Merthogy ezeket próbálta a magyar kormánypropaganda hősi magasságokba felhúzni, jóllehet semmire sem kötelező szándéknyilatkozatokon kívül más, lényegi eredményük egyelőre nincsen. Ezért kellett szembe menni Magyarország összes szövetségesével, kesztyűt dobni nekik? Azért, hogy a misszió esetleges eredményessége esetén még több súlyosan környezetszennyező, súlyosan kizsákmányoló kínai üzem települjön Magyarországra, és még több pénzzel tartozzunk Kínának?

Aztán jött az a kis filmrészlet, amelyet az orosz elnök propagandistái voltak szívesek közszemlére tenni, és amelyen a magyar kormányfő, miközben Putyin monoton hangon beszél hozzá, pánikba esve babrálja a jegyzetfüzetét, nyakkendőjét, egyéb ruházatát, öntöltő tollát. Az etűd láttán felmerülhet, hogy épp ellenkezőleg, nem ő kapaszkodott, hanem hívták, és úgy hívták, hogy azt nem lehetett visszautasítani. És lehet, hogy épp azért hívták – azért rendelte a színe elé Putyin –, hogy kellemetlen helyzetbe hozzák?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.