A szerk.

A legszélén

A szerk.

Vajon mi következhet a miniszterelnök brüsszeli vesszőfutásából itthoni politikája tekintetében?

Magyarországon Orbán Viktor korlátlan hatalommal rendelkező vezető, mely hatalmat megannyi törvénnyel, esetenként alaptörvényi paragrafusokkal biztosította be magának. Nem függetlenül e mindenre kiterjedő kontrolltól (ám nem kizárólag emiatt) a magyarországi választóközönség túlnyomó többsége nagyjából 2008 óta jobbra húz. Igaz, 2014-ben, de főleg 2018 után sokan azzal nyugtatták magukat, hogy az ellenzék pártjai darabszámra több voksot szereztek, de ez az érvelés már akkor is sántított. Ebbe ugyanis rendre beleértették a 2014-ben masszívan szélsőjobbos, 2018-ban pedig a valamiféle néppárti fordulattal kísérletező Jobbik szavazatait is. A rideg valóság azonban már 2014-ben az volt, hogy a Fidesz és az akkori neonáci Jobbik együttesen a leadott szavazatok 64,4 százalékát szerezte meg. 2022-re a négy évvel azelőtti 1 milliónyi jobbikos szavazó egy része a szélsőjobbos Mi Hazánkhoz pártolt, másik része pedig a Fideszt választotta (és a legkisebb hányada maradt Jakab Péter vállalható Jobbikjánál). Így hát nem meglepő, hogy tavaly tavasszal azzal szembesült az egyeduralom bármilyen formáját elutasító, demokrácia- és Európa-párti magyar polgár, hogy az ellenzéki szövetség kevesebb választót mozgatott meg, mint négy évvel azelőtt a pártjai külön-külön.

Mára kialakult egy olyan – pontosabb kifejezés híján: jobbos – szavazói bázis, amelynek jelentékeny része hajlamos nyíltan szélsőjobbos alakulatra is szavazni akkor, ha életképes pártot lát benne. Ha ilyen nincs, marad számukra a Fidesz. Ez persze nem örökérvényű jelenség, ahogyan az 1994–2008 közötti baloldali-liberális tábor sem volt az, amely 2006 után néhány röpke év alatt szétesett. A 2006 utáni Fidesznek és Orbánnak tartósan sikerült azt a képet kialakítani magáról, hogy Magyarország jólétét és biztonságát egyedül ő szavatolhatja. Ezzel az összezuhant baloldali választói csoportokból is sok új hívet szerzett. Ennek belátásához elég az olyan, amúgy gazdaságilag rendkívül kártékony populista intézkedésekre utalni, mint a rezsicsökkentés vagy az időnkénti – rendszerint valamely választáshoz kapcsolódó – nagy osztogatások. A biztonság „garantálása” pedig mára odáig fajult, hogy Magyarország – noha lakossága többségének a nyugati, és nem az orosz vagy a kínai életnívó elérése a vágyott célja – reménytelenül elszigetelődött Európában és a saját szövetségi rendszereiben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."