A szerk.

A paraván

A szerk.

A Parlament őszi ülésszakát megnyitó beszédében Orbán Viktor súlyosbodó gazdasági bajaink, mindenekelőtt az infláció okaként az Oroszország ellen bevezetett globális gazdasági büntetőintézkedéseket nevezte meg.

Érvelése szerint a pénzromlásban (az itthoniban és az európaiban) az energiaárak emelkedése a ludas, és ez (lesz) az oka a gazdasági recessziónak is. „A mai három-négyszeresére növekedő energiaár rögtön 15–20 százalékos áremelkedést jelent. Ebben élünk ma” – foglalta össze levezetését a kormányfő. Ez nem csak önmagában kárhozatos, folytatta érvelését, hanem azért is, mert az Oroszország elleni szankciók a háborúnak sem vetettek véget. „Brüsszelben, júniusban az európai bürokraták azt ígérték, hogy a szankciók elhozzák a háború végét.” És nem hozták.

Ha szigorú szemmel vizsgáljuk e két, axiomatikusnak beállított tézist, nagy a kísértés, hogy kapásból hazugságnak nyilvánítsuk őket. Az elsőt azért, mert jelen pillanatban – az oroszországi kőszén behozatalának tilalmán kívül, amelynek csekély a jelentősége – nincsen érvényben lévő uniós energetikai szankció Oroszország ellen. Az unió országai – mínusz Szlovákia, Csehország és Magyarország, amelyek egyelőre mentességet kaptak az össz­európai blokádban való részvétel alól – januártól valóban nem fognak kőolajat vásárolni Oroszországtól, de az orosz gáz vásárlását semmilyen európai intézkedés nem tiltja. (Az uniós tagállamoknak még abban sem sikerült megegyezniük, hogy egységesen lépjenek fel az orosz eladókkal szemben; ez lett volna a közös uniós ársapka.) Ha valaki e körben mostanában szankciózgat, az leginkább Putyin, aki nem szállít elég gázt európai vevőkörének. (Az egyébként, ahogyan Orbán a beszédében elfedi azt a tényt, hogy nem az unió tiltotta ki Putyin gázát, hanem fordítva, igazi retorikai mestermunka.) Annyiban viszont igaza lehet Orbán Viktornak, hogy a Kreml azért nem küld elég gázt, azért próbálja büntetni ezzel Európát, hogy kicsikarja az őt büntető nyugati szankciók feloldását.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.