A szerk.

A paraván

A szerk.

A Parlament őszi ülésszakát megnyitó beszédében Orbán Viktor súlyosbodó gazdasági bajaink, mindenekelőtt az infláció okaként az Oroszország ellen bevezetett globális gazdasági büntetőintézkedéseket nevezte meg.

Érvelése szerint a pénzromlásban (az itthoniban és az európaiban) az energiaárak emelkedése a ludas, és ez (lesz) az oka a gazdasági recessziónak is. „A mai három-négyszeresére növekedő energiaár rögtön 15–20 százalékos áremelkedést jelent. Ebben élünk ma” – foglalta össze levezetését a kormányfő. Ez nem csak önmagában kárhozatos, folytatta érvelését, hanem azért is, mert az Oroszország elleni szankciók a háborúnak sem vetettek véget. „Brüsszelben, júniusban az európai bürokraták azt ígérték, hogy a szankciók elhozzák a háború végét.” És nem hozták.

Ha szigorú szemmel vizsgáljuk e két, axiomatikusnak beállított tézist, nagy a kísértés, hogy kapásból hazugságnak nyilvánítsuk őket. Az elsőt azért, mert jelen pillanatban – az oroszországi kőszén behozatalának tilalmán kívül, amelynek csekély a jelentősége – nincsen érvényben lévő uniós energetikai szankció Oroszország ellen. Az unió országai – mínusz Szlovákia, Csehország és Magyarország, amelyek egyelőre mentességet kaptak az össz­európai blokádban való részvétel alól – januártól valóban nem fognak kőolajat vásárolni Oroszországtól, de az orosz gáz vásárlását semmilyen európai intézkedés nem tiltja. (Az uniós tagállamoknak még abban sem sikerült megegyezniük, hogy egységesen lépjenek fel az orosz eladókkal szemben; ez lett volna a közös uniós ársapka.) Ha valaki e körben mostanában szankciózgat, az leginkább Putyin, aki nem szállít elég gázt európai vevőkörének. (Az egyébként, ahogyan Orbán a beszédében elfedi azt a tényt, hogy nem az unió tiltotta ki Putyin gázát, hanem fordítva, igazi retorikai mestermunka.) Annyiban viszont igaza lehet Orbán Viktornak, hogy a Kreml azért nem küld elég gázt, azért próbálja büntetni ezzel Európát, hogy kicsikarja az őt büntető nyugati szankciók feloldását.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.