A szerk.

A paraván

A szerk.

A Parlament őszi ülésszakát megnyitó beszédében Orbán Viktor súlyosbodó gazdasági bajaink, mindenekelőtt az infláció okaként az Oroszország ellen bevezetett globális gazdasági büntetőintézkedéseket nevezte meg.

Érvelése szerint a pénzromlásban (az itthoniban és az európaiban) az energiaárak emelkedése a ludas, és ez (lesz) az oka a gazdasági recessziónak is. „A mai három-négyszeresére növekedő energiaár rögtön 15–20 százalékos áremelkedést jelent. Ebben élünk ma” – foglalta össze levezetését a kormányfő. Ez nem csak önmagában kárhozatos, folytatta érvelését, hanem azért is, mert az Oroszország elleni szankciók a háborúnak sem vetettek véget. „Brüsszelben, júniusban az európai bürokraták azt ígérték, hogy a szankciók elhozzák a háború végét.” És nem hozták.

Ha szigorú szemmel vizsgáljuk e két, axiomatikusnak beállított tézist, nagy a kísértés, hogy kapásból hazugságnak nyilvánítsuk őket. Az elsőt azért, mert jelen pillanatban – az oroszországi kőszén behozatalának tilalmán kívül, amelynek csekély a jelentősége – nincsen érvényben lévő uniós energetikai szankció Oroszország ellen. Az unió országai – mínusz Szlovákia, Csehország és Magyarország, amelyek egyelőre mentességet kaptak az össz­európai blokádban való részvétel alól – januártól valóban nem fognak kőolajat vásárolni Oroszországtól, de az orosz gáz vásárlását semmilyen európai intézkedés nem tiltja. (Az uniós tagállamoknak még abban sem sikerült megegyezniük, hogy egységesen lépjenek fel az orosz eladókkal szemben; ez lett volna a közös uniós ársapka.) Ha valaki e körben mostanában szankciózgat, az leginkább Putyin, aki nem szállít elég gázt európai vevőkörének. (Az egyébként, ahogyan Orbán a beszédében elfedi azt a tényt, hogy nem az unió tiltotta ki Putyin gázát, hanem fordítva, igazi retorikai mestermunka.) Annyiban viszont igaza lehet Orbán Viktornak, hogy a Kreml azért nem küld elég gázt, azért próbálja büntetni ezzel Európát, hogy kicsikarja az őt büntető nyugati szankciók feloldását.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.