A szerk.

A rohanó frakció

A szerk.

A 2010-es kormányváltás után a jogállamiság lebontása, az ország demokratikus közrendjének fölforgatása, a brutális klientúraépítés viszonylag gyorsan kitermelte az újságírás új műfaját, a parlamenti elrohanóst.

Az ilyesfajta videótudósítások száma és népszerűsége egyenes arányban nőtt annak a szakadéknak a kiterjedésével, amely Orbán Viktor univerzumát elválasztja a magyar valóságtól. A riporterek teszik a dolgukat, odatolják a mikrofont a kormánypárti képviselő orra alá, hogy mondja el a véleményét a nyugdíjvagyon föléléséről. Az Alkotmánybíróság ellehetetlenítéséről vagy a szegényeket sújtó intézkedésekről. A trafikkoncessziók szétosztásáról, a földárverésekről, a stadionépítésekről. A pusztító oktatási „reformról”, az egészségügy rémes helyzetéről. Orbán Viktor vejének gyarapodásáról, Orbán Viktor gázszerelőjének gyarapodásáról, a gázszerelő (leendő) vejének a gyarapodásáról. A vej vejének a gyarapodásáról. És így tovább.

A kezdetben még öntudatosan stupid válaszok után megjelentek a sértődötten pökhendi, agresszív és kioktató feleletek, a szánalmas vagy éppen bicskanyitogató mellébeszélések. Aztán úgy 2014-től a „mikrofonvégre kapott” képviselő urak és hölgyek egyre gyakrabban kezdtek el rohanni – hol frakcióülésre, hol plenáris ülésre, nyomukban az érdeklődő riporterrel és operatőrrel. A jelen parlamenti ciklusnak akár a szimbóluma is lehetne a rohanó kormánypárti frakciótag, aki egyre rémültebben üget föl-alá az épület folyosóin, hogy elkerülje a szembenézést – nos, leginkább önmagával.

Legutóbb hétfőn fogták többen is menekülőre azért, hogy ne kelljen véleményt nyilvánítani a Magyar Nemzeti Bank pénzszórásáról. A Matolcsy György vezette jegybank rokonoknak, ismerősöknek, Fidesz-közeli vállalkozóknak osztott ki rengeteg közpénzt az alapítványain keresztül. Hogy mindez titokban maradjon, Orbánék elfogadtatták a kormánytöbbséggel az elhíresült törvénymódosítást arról, hogy az alapítványoknak átadott vagyon „elveszíti közpénz jellegét”. A fideszes (KDNP-s) képviselő, mint az széles körben ismert, gondolkodás nélküli parlamenti gombnyomogatásra kondicionált politikai teremtmény. A legfőbb akarat megannyi idegvégződéseként hajtja végre az utasításokat, ezért szavazta meg például viszonylag rövid időn belül a boltzár elrendelését és eltörlését, vagy az említett s utóbb az Alkotmánybíróságon elbukott passzust.

Központi utasítás híján azonban mi a bánatot mondjon a kormánypárti képviselő, a közlegény ezekről a teljesen egyértelmű alapítványi ügyekről? A saját tábornokairól? Az egyikükből – írjuk le a nevét, V. Németh Zsolt, reméljük, nem lesz ebből baja – a rémült tanácstalanság egy pillanatra ki is hozta az őszinteséget, amikor ezt mondta az index.hu-nak: „Ne haragudjon, de a hogyan csináljunk magunkból rövid idő alatt komplett hülyét című műsorban nem szeretnék szerepelni.” Aztán elrohant. De a legbeszédesebb Kövér László néma vonulása volt. A házelnök, aki önvallomása szerint az egyes számú párttagkönyv tulajdonosa, mások szerint a Fidesz élő lelkiismerete, s aki (Stumpf István halhatatlan szavaival) „Vesta szűzként őrzi a Fidesz alapvető értékeit”, szótlanul, féltávtól fejét leszegve haladt, miközben záporoztak a kérdések Matol­csyékról, meg arról, hogy a pénzszórásnak lesz-e hatása a Fidesz népszerűségére. Annyi látszik még a videón (a nol.hu stábjának remek munkája), hogy a faarc mögött iszonyú érzelmek munkálnak.

Matolcsy Györgyről maga Orbán Viktor nyilatkoztatta ki, hogy a jegybankelnök az ő jobbkeze. Matolcsy és Orbán tetteiben, vagyis annak a két embernek a tetteiben, akiknek a döntései alapvetően befolyásolják a magyar politikát és gazdaságot, jó ideje a lopás látszata ötvöződik a téboly látszatával. Ez, feltesszük, a Fideszben is feltűnhetett páraknak; ahogy a gombnyomogatásra tartott kormánypárti képviselők között legalább egy-két embernek lejöhetett ez az alapítványi sztori is vagy a stadionépítési lázat megalapozó „filozófia” lényege.

A hétfői eset után a hvg.hu, az index.hu, a nol.hu és a 24.hu újságíróit Kövér László kitiltatta az Országházból. De a végtelenségig nem lehet menekülni a valóság elől. Sem a kormánypárti képviselőknek, sem a Fidesz körüli értelmiségnek, sem a körön kívülre szorult, ám a párthoz még mindig lojális fideszeseknek; de még Kövérnek sem. Egyszer meg kell állni, hogy szembenézzenek vele.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.