A szerk.

A spirál

A szerk.

Azt meséli a Bild c. német bulvárlapnak a magyar kormányfő, hogy tavaly februárban, amikor az orosz agresszió előtt három héttel a Kremlben járt, az orosz elnök „Ukrajnával kapcsolatosan azt mondta, hogy az ukrán hadsereg nagyon erős és a Nyugat által nagyon jól felszerelt. A katonák nagyon jól képzettek. Tehát ha konfliktusra kerül sor, az egy nagyon-nagyon nehéz konfliktus lesz.

A hírhedt moszkvai vizitről, illetve az ott elhangzottakról már eddig is elég sokat megtudtunk a kormányfőtől, és mindennek az ellenkezőjét is, de ez eddig – hogy ti. Putyin az ukrán védelmi képességeket és a készülő hadművelet időtartamát latolgatta volna a társaságában –, ez nem volt meg.

Frissiben, valós időben először is arról értesültünk – a vonatkozó hivatalos MTI-közleményből – hogy az ötórás megbeszélés során a két fél számos gazdasági kérdést érintett, és nagyszerű közös terveket szőtt, orosz–magyar vegyesvállalatról, amely az ukrán–magyar határon építene konténerterminált, a Szputnyik vakcinagyár építésének felgyorsításáról, remek gázszállítási szerződésről, egyebekről. „Orbán Viktor azt is kérte, hogy Moszkva tegye lehetővé több orosz utasszállító repülőgép érkezését Magyarországra, mert jelenleg a gépek tele vannak és a kapacitás növelése esetén több orosz turista érkezhetne Magyarországra. Szintén magyar kérés, hogy Jekatyerinburgból és Kalinyingrádból is induljanak közvetlen járatok Budapestre.” Ezek – a Magyarország szempontjából utóbb rendkívül károsnak bizonyult gázüzlettől eltekintve – mind, egytől egyig sült baromságok. Esetleg épp olyan korrupt, bűnös üzelmeket takarnak, mint a gázüzlet.

Ezzel párhuzamosan és ugyancsak a kormány közlése nyomán azt is megtudtuk, hogy Orbán Viktor minden tőle telhetőt megtett a béke megőrzéséért, s ezen erőfeszítései sikerrel kecsegtetnek! A később történtek fényében állíthatjuk: vagy már a közlemény konfabulált, vagy Putyin hazudott Orbánnak, aki be is szopta, hogy Oroszország csak mókázik az ukrán–orosz határon készenlétben álló száz­ezres katonasággal. Ez utóbbit támasztja alá, hogy a moszkvai látogatás és február 24-e között az Orbán-rezsim minden egyes propagandistája arról csilingelt, hogy nem lesz itt semmilyen háború, Oroszország nem támad meg senkit, csak nyugati hisztériakeltés folyik. A leghülyébb mind közül egy Facebook-posztjában egyenesen azt írta, hogy Orbán közbenjárása segített elkerülni a háborút. Lehetséges-e, hogy Orbán direkt becsapta őket? De miért tette volna?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.