A szerk.

A spirál

A szerk.

Azt meséli a Bild c. német bulvárlapnak a magyar kormányfő, hogy tavaly februárban, amikor az orosz agresszió előtt három héttel a Kremlben járt, az orosz elnök „Ukrajnával kapcsolatosan azt mondta, hogy az ukrán hadsereg nagyon erős és a Nyugat által nagyon jól felszerelt. A katonák nagyon jól képzettek. Tehát ha konfliktusra kerül sor, az egy nagyon-nagyon nehéz konfliktus lesz.

A hírhedt moszkvai vizitről, illetve az ott elhangzottakról már eddig is elég sokat megtudtunk a kormányfőtől, és mindennek az ellenkezőjét is, de ez eddig – hogy ti. Putyin az ukrán védelmi képességeket és a készülő hadművelet időtartamát latolgatta volna a társaságában –, ez nem volt meg.

Frissiben, valós időben először is arról értesültünk – a vonatkozó hivatalos MTI-közleményből – hogy az ötórás megbeszélés során a két fél számos gazdasági kérdést érintett, és nagyszerű közös terveket szőtt, orosz–magyar vegyesvállalatról, amely az ukrán–magyar határon építene konténerterminált, a Szputnyik vakcinagyár építésének felgyorsításáról, remek gázszállítási szerződésről, egyebekről. „Orbán Viktor azt is kérte, hogy Moszkva tegye lehetővé több orosz utasszállító repülőgép érkezését Magyarországra, mert jelenleg a gépek tele vannak és a kapacitás növelése esetén több orosz turista érkezhetne Magyarországra. Szintén magyar kérés, hogy Jekatyerinburgból és Kalinyingrádból is induljanak közvetlen járatok Budapestre.” Ezek – a Magyarország szempontjából utóbb rendkívül károsnak bizonyult gázüzlettől eltekintve – mind, egytől egyig sült baromságok. Esetleg épp olyan korrupt, bűnös üzelmeket takarnak, mint a gázüzlet.

Ezzel párhuzamosan és ugyancsak a kormány közlése nyomán azt is megtudtuk, hogy Orbán Viktor minden tőle telhetőt megtett a béke megőrzéséért, s ezen erőfeszítései sikerrel kecsegtetnek! A később történtek fényében állíthatjuk: vagy már a közlemény konfabulált, vagy Putyin hazudott Orbánnak, aki be is szopta, hogy Oroszország csak mókázik az ukrán–orosz határon készenlétben álló száz­ezres katonasággal. Ez utóbbit támasztja alá, hogy a moszkvai látogatás és február 24-e között az Orbán-rezsim minden egyes propagandistája arról csilingelt, hogy nem lesz itt semmilyen háború, Oroszország nem támad meg senkit, csak nyugati hisztériakeltés folyik. A leghülyébb mind közül egy Facebook-posztjában egyenesen azt írta, hogy Orbán közbenjárása segített elkerülni a háborút. Lehetséges-e, hogy Orbán direkt becsapta őket? De miért tette volna?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.