A szerk.

A radikális-mérsékelt dialektika boncolgatása a három Jobbik-alelnök kipreparálásáról szóló történet e pontján terméketlennek tűnik, lévén senki nem érti, maguk az érintettek sem, hogy mi lenne a mértékegység ezen a skálán.

A 2010-es kormányváltás után a jogállamiság lebontása, az ország demokratikus közrendjének fölforgatása, a brutális klientúraépítés viszonylag gyorsan kitermelte az újságírás új műfaját, a parlamenti elrohanóst.

Több mint félmilliárd forint folyóirat-támogatásra – ezzel a címmel jelentette meg optimista hangulatú közleményét a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), és nem habozott rámutatni a látványos fejlődésre, a hatalmas összeg mellé állítva párhuzamként a korábbi szűk esztendőket, a tavalyi 368 milliós, illetve a 2014-es 352 milliós „nyílt keretet”.

Szűk másfél hétnyi esztelen pörgés után elcsendesedni látszik Kiss László ügye.

Kedden az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére eltörölte a vasárnapi boltzárat.

„Jó napot, elvtársak! Erőt, egészséget, vezérezredes elvtárs! Üdvözlöm önöket hazánk felszabadulásának 20. évfordulóján! Hajrá! Hajrá!”

„Tekintettel arra, hogy egy olyan bankot, amit sosem kellett volna egyébként külföldieknek eladni, a magyar állam visszavásárolja, és ezzel a magyar nemzeti tulajdon aránya a bankrendszeren belül meghaladja az ötven százalékot” – ezt az MKB Bank folyamatban lévő állami megvárlására utalva mondta Orbán Viktor, 2014 nyarán Tusnádfürdőn.

Arcul csapta egy vödör hideg és eléggé koszos vízbe mártott, eléggé súlyos felmosó­ronggyal az Alkotmánybíróság, ne szépítsük, Matolcsy Györgyöt.

Emlékeznek még Alicja Tysiąc történetére?

Nagy dolog: Áder János eltöltött két napot Párizsban, s csak a szállása 7 és fél millió forintjába került az adófizetőknek. Az ilyesmi nem veri már ki a biztosítékot, Magyarországon naponta lopják el ennek a sokszorosát, ez is csak egy mínuszos hír volt lapzártánk reggelén a bulvárban. Pedig a részletek csodás dolgokat takarnak.

A Dávid Ibolya és Herényi Károly volt MDF-vezetők ellen 2011 márciusában indult perben, amely immár a modern magyar történelem leghosszabb politikai koncepciós pere, a múlt pénteken újabb, ezúttal jogerős ítélet született. (Aligha az utolsó: csodálkoznánk, ha a vádlottak nem fordulnának felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához.)

A kedd reggel Brüsszelben elkövetett merényletek tetteseiről és kitervelőiről, azok motivációiról és céljairól kedd délutáni lapzártánkkor csak feltételezéseink lehetnek. Ezeket leginkább a november 13-i párizsi támadást követő nyomozás napvilágra került tényeire alapozhatjuk – annál is inkább, mert már most sejthető: a párizsi gyilkosságok múlt hét végén elfogott egyik szervezőjének, Salah Abdeslamnak a brüsszeli robbantásokhoz is lehetett köze.